Pilisszentlászló Község Önkormányzata
Pilisszentlászló Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás.
Céginformáció:
Pilisszentlászló a vulkáni kõzetbõl, andezitbõl álló Visegrádi hegység szívében bújik meg egy kisebb medencében, 350-400 m magasságban, erdõvel körülvéve. Magasabb ormok így a Szent László-hegy (590 m), a Rózsa-hegy (549 m), az öreg Pap-hegy (567 m) és a Tüskés-hegy (510 m) ölelik körül. A Szentlászlói-medencében ered a Lepence patak egyik ága és az Apátkúti patak; mindkettõ Visegrádnál éri el a Dunát. A terület régóta lakott hely: területén bronzkori és római-kori emlékek is elõkerültek.
A legenda szerint Koppány vezér pogány híveit büntetésbõl telepítették a Pilis területére, mások a honfoglalástól továbbélõ szláv lakosságot tartják a középkori falu lakóinak, melynek neve Kékes volt.
Az Árpád-házi királyoktól kezdve a környék királyi vadászterület volt. Egykor III. Béla király vadászlaka állt a falu fölötti dombon, amelyet III. Endre 1291-ben az elsõ magyar alapítású szerzetesrendnek, a Pálosoknak adományozott, melynek elsõ monostorai között volt. A Kékes hegy lejtõjén lévõ, Szent László tiszteletére felszentelt monostor körül alakult ki a középkori Kékes falu, a templomtól keleti irányban.
1301-ben a település lakóit egyházi átok sújtja. 1308-ban a kolostorban kötött egyezséget Csák Mátéval a Károly Róbert király érdekében tárgyaló Gentilis pápai bíboros. A mohácsi vész után a kolostor elpusztult. A lakosság a környezõ erdõkbe, a Szentendrei szigetre, és a Duna bal partjára, a komáromi vár védelme alá menekülhetett.
A pilisi birtokaikat visszakapó pálosok 1686 után hoztak telepeseket a Felvidékrõl, az õslakosok többsége ma is bírja a szlovák nyelvet. 1696-ban már biztosan lakott hely, Szent-László néven. A templomot az elpusztult kolostor helyén, annak alapfalain barokk stílusban 1770-72 között építették fel. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere, kitárt szárnyú holló, cipóval a csõrében látható. A barokk kortól a falu mezõgazdaságból és erdõmûvelésbõl élt, az erdõtõl elhódított irtványföldeken gabonát is termeltek.
1947-ben a község lakóinak egyharmada, 400 fõ áttelepül Szlovákiába.
A község teljes bel és külterülete is a Duna-Ipoly Nemzeti park része.
Lakosság száma: 2004 elején 980 fõ, beköltözõkkel kismértékben emelkedik.
1993-ra épült ki a vezetékes víz, és a telefon, 1996-2002-ig felújítottuk a focipályát és sportöltözõ épült, 2002 óta van mobil térerõ a templomtoronyban környezetbarát módon elrejtett átjátszóállomás révén. 2003-ban teleház alakult és átadtuk a szlovák közösségi házat.
2003-tól az iskola alsó tagozata Waldorf iskolaként mûködik, sok a környékrõl bejáró gyermek. Ezzel sikerült megmenteni összevonástól, körzetesítéstõl a helyi iskolát.
Több civil szervezetünk és nagymúltú szlovák asszonykórusunk van.
Rendszeres rendezvényeink: Szent László napi búcsú jún. 27, Pilisi Õsz (falunap) szeptember utolsó hétvégéje.
A falu mai lakói - ugyanúgy, mint õseik - fontosnak tartják a falu jellegének és természeti környezetének megõrzését.
Szálláshely: Hotel Pilis; Étkezés: Kis Rigó vendéglõ, 1 vegyesbolt, sörözõ és korcsma áll vendégeink rendelkezésére.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás.
Minden jog fenntartva 2024©