Szob Város Polgármesteri Hivatala
Szob Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A Börzsöny az Északi-középhegység legnyugatibb tagja a Kárpátok belsõ vulkáni övezetében. A viszonylag alacsony aljzatból meredeken kiemelkedõ, mintegy 600 km2 nagyságú tömbjét három oldalról folyóvíz határolja. Északról és Nyugatról az Ipoly délrõl pedig a Duna öleli körül. Keleten a Katalinpuszta - Szendehely - Berkenye vonalon az ún. Nógrádi-medence zárja le. Morfológiai szempontból a Börzsöny több részre tagolódik:
A Déli-Börzsönyt nyugaton a Bõszobi- és Medresz-patak, északon a kóspallagi és márianosztrai kismedencék, keleten a Katalin-völgy, délen a Duna határolja, ahová a Szent Mihály-hegy táján meredek sziklafallal zuhan alá. A hegycsoport legmagasabb hegyei a 482 méteres Hegyes-tetõ (a csúcsán levõ Julianus-barát toronyból lélegzetelállítóan szép dunakanyari kilátással), a 484 m magas Szent Mihály-hegy (a Duna fölé tornyosuló Ördög-sziklával, a XIII. századi Remete-barlanggal), illetve a 373 m magas Gál-hegy. Önmaga a Dunakanyar több szót is érdemel. A valamikor összetartozó, de a folyó által szétválasztott Visegrádi-hegység és a Börzsöny meredek sziklafalai között éles kanyart leíró folyó látványa a nemcsak hazánk, hanem Európa természeti szépségei között is rangos helyen áll. A hegység központi része a Magas-Börzsöny. Északon és keleten a Kemence-patak, nyugaton az Ipoly völgye, délen a nagybörzsönyi Hosszú-völgy - Kóspallag - Szokolya vonallal határolt. E tömb legjellemzõbb vonulata a Kemence-patak és a Csarna-völgy találkozásából kiinduló, nagyjából észak-déli irányú, mintegy 12 km hosszú fõgerinc, melynek kiemelkedõ pontjai a Miklós-tetõ (724 m), Magosfa (916 m), Csóványos (938 m), Nagy-Hideg-hegy (864 m), illetve a Nagy-lnóc (826 m).
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása. Amikor a Net világában kalandozik és útja során Szob-hoz ér, akkor mindenképp álljon meg.
Ne fossza meg Önmagát attól, amit ha másképp nem, legalább virtuálisan megkaphat városunktól.
Településünk õsidõktõl lakott folyamparti lakhely. A kelták, az avarok, majd a szlávok, majd a honfoglalás-kori magyarok szívesen lakták e tájat. A középkortól híresek a szobi révészek, majd pedig a dunai "kofahajók" egyik legfontosabb megállója volt a szobi dunai kikötõ. A XVIII. sz. még komolyabb lendületet adott a település fejlõdésének. A németalföldi Luczenbacher - és a norvég Gregersen család az ipari forradalom minden "áldását" és szellemi értékhozadékát elhozta Szobra. Hiszen hajógyárat, bútorgyárat, téglagyárat, kötélgyárat, terpentingyárat, majd az 1800-as évek közepétõl a helyi kõbányászatot (csákhegyi kõbányák) és a vasúti közlekedést honosították meg.
A trianoni diktátummal a település sajátos helyzetbe került, hiszen az addig Budapest-Pozsony egy megállóként megjelenõ Szob határtelepülés lett, az akkori Csehszlovák-Magyar államhatár utolsó vasút melletti magyarországi települése.
Ez mind a folyami és vasúti vámellenõrzés, mind a határõrizet szerveinek ide települését hozta. Az addigi táj-élést egy teljesen új típusú szolgáltatói szektor egészítette ki a foglalkozások tekintetében, e fenti munkakörök Szobra kerülése miatt.
A Luczenbacher családot a gazdasági világválság gyakorlatilag tönkre tette, a Duna parton itt addigra megépült Luczenbacher kastélyt is el kellett, hogy adják. E kastélyt a Vincés Rend vásárolta meg (1931-ben) és a Lazarista Misszióstársaság hittudományi akadémiát alapított benne, 1950-ig (az államosításig) számos pap került ki a szobi fõiskoláról.
A második világháborút követõen a helyi gazdaságban a kõbányászat, a mezõgazdaság, és a fentebb is írt szolgáltatási helyeken foglalkoztatás biztosított megélhetést.
A hatvanas évek elején (1963-ban) gimnáziumot alapított az oktatási szakigazgatás, ami tizennyolc évi mûködés után megszûnt. A jelenben 1993-tól egyházi vagyonkártalanítással a Lazarista Misszióstársaságnak visszaadott Luczenbacher kastélyban szervezett Szent László Gimnázium biztosít középfokú oktatást, még az országhatáron túlról ide jelentkezõknek is.
Ugyancsak a hatvanas évek elején alapítódott a mára Szobi Szörp Rt néven ismert gyümölcsfeldolgozó szövetkezeti közös vállalat.
Ugyancsak a hatvanas évek közepétõl Szakorvosi Rendelõintézet biztosítja a környezõ települések és Szob járó beteg szakellátását. A mentõállomás is ez idõ tájt szervezõdött meg.
Mindezek után a kilencvenben megkezdõdött rendszerátépítéssel az akkor nagyközség fejlesztési tervét a közmûhálózat (gáz, csatorna, telefónia, utak, járdák, kerékpárút stb.) teljes kiépítésére súlyozta. A 2000-ben elért városi jogállás arról tanúskodik, hogy mindezeket sikerrel valósította meg önkormányzatunk, hiszen mára összközmûves mûvi környezet várja az ide látogató turistákat, befektetõket, érdeklõdõket.
Idegenforgalmi érték a Szent László Plébánia Templom, a Börzsöny Múzeum, a Kálvária kápolna, a Luczenbacher temetõ kápolna, a Luczenbacher kastély, és maga az a csodálatos Duna-parti látvány, ami páratlanul szép táji környezettel fogadja az ide látogatót.
Minden jog fenntartva 2024©