Tahitótfalu Községi Önkormányzat
Tahitótfalu Községi Önkormányzat Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
1447-ben a mai község Tótfalu részét már Thotfalw néven említik az iratok. Az elnevezés oka, hogy szlovén földmûvelõ telepesek érkeztek a községbe. Ettõl kezdve a török idõkig a település folyamatosan gyarapodott. 1454-ben a dömösi prépostság szerzett birtokrészt a községben.
A község Tótfalu része a török idõk alatt ellentétben a Pest megyei településekkel (ideértve Tahit is) szerencsés, a Duna által elzárt fekvése folytán nem szenvedett súlyos károkat, sõt sokan a környezõ településekrõl is ide menekültek. A többi településhez hasonlóan azonban kettõs adózásra kényszerült. A török defterek 1559-ben 26 házat tartanak nyílván, miközben a komáromi kapitányság 12 házat adóztatott. A felszabadító harcok is elkerülték Tótfalut, így az újratelepítések idõszakában, a 18. század elején etnikailag homogén maradt s olyan jelentõs település volt, mint Cegléd. 1715-ben 45, 1720-ban 41 háztartást vettek nyilvántartásba. Mária Terézia regnálása alatti úrbéri rendezés (1770) 52 24/32 telket tart nyílván. A térség a török hódoltság után a Zichy család tulajdonából az óbudai koronauradalomhoz került, és királyi tulajdon maradt 1848-ig. 1838-ban és 1876-ban nagy árvíz pusztított a községben, az 1900. évi tûzvész 130 házat emésztett el.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.A környezõ településeken elõkerült gazdag leletek tanúsága szerint a terület már az õskor óta lakott volt. A rómaiak korában a birodalom határaként a térség nagy jelentõsséggel bírt katonai-védelmi szempontból. A Duna vonalára esõ limes mentén mindenütt fényjelzési távolságban, így a mai Tahitótfalu területén is - római õrtornyok állottak, a mai Pokol-csárda helyén római hídfõállás maradványai is elõkerültek. Stratégiai jelentõségét mutatja a területén létesített 2 római õrtorony.
A honfoglalás után a mai község Tahi része egy ideig a névadó Thah családé volt. A Rosd nemzetség sarja, Domonkos a feljegyzések szerint, mint királyi pristaldus 1221-ben Thahban lakott. Ezután, 1237-ben hivatalosan a Szentendrei szigetet is e nemzetség kapta meg. A területet a Thahiak - a Rosd nemzetség leszármazottai - kihalásával, Albert király 1439-ben Perki vagy Pöröki Franknak adományozta, de 1447-ben Tahit már a Botos család tulajdonában találjuk.
Minden jog fenntartva 2024©