Tinnye Község Önkormányzata
Tinnye Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása, idegenforgalom, településfejlesztés, hivatali ügyintézés
Céginformáció:
Tinnye község Pest megyében, Budapesttől 35 km-re található település.A középkori falu a patak mentén feküdt, központja a 13. században épült Szt. Jakab kápolna volt. Az épület átvészelte a török-kort, annak elmúltával a reformátusok használatába került. Legutóbb 2ooo-ben újították fel, láttatva az eredeti építmény megmaradt ajtó, ablak boltíveit.
Tinnyét elõször 1274-ben említi oklevél, ekkor Tinnyei Miklós birtoka volt. Az oklevél fejlett föld- és szõlõmûvelésrõl ad számot. A tatárdúlás után a délkeleti részen álló hegycsúcson az Aynard lovagok várat építettek, amely rövid ideig állott. Valószínû, hogy a Páskomban lévõ földvár-maradványok Árpád-kori eredetûek.
1319 elõtt Moys nádor elzálogosította Tinnyét Vernelnek és fiának, budai várnagyoknak. 1319 után a terület lakatlan, a király a Hontpázmán�nembéli Kázmérnak és Andrásnak adta.
Az Árpád-ház kihalása után a község elnéptelenedett. 1346-ban Iwandrof János és Zudor Péter birtoka, 1361-ben Magyar Pál nejének, Margitnak tulajdona. 1369-ben az óbudai apácák birtokába került. 1381 elõtt a tinnyei lakosok megtagadták a tized fizetését, emiatt 3 évig kiközösítés alatt éltek, majd1384-ben 43 tinnyei lakos esküt tesz a tized fizetésére a tinnyei Szt. Jakab templomban. A nevek többsége magyar. A felsorolás bírót, esküdteket, kocsigyártót, szabót, kovácsot, takácsot említ.
Nevezetességei:
- 1797-ben későbarokk stílusban épült Katolikus templom
- Református templom,, ami román kori, műemlék épület.
- Garancsi-tó, amely közkedvelt idegenforgalmi, horgászati hely, természetvédelmi terület, valamint itt forgatták az Üvegtigris című magyar filmet.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás ,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
A falu a honfoglalás után az ország központi részéhez tartozott. Az elõkerült honfoglalás kori leletek a helybeli Vásárhelyi Géza gyûjteményébõl kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába.
A község területén, több helyen kerülnek elõ a talajból különbözõ földtörténeti korokból származó kövületek: kagylók, csigák, fák megkövült maradványai. Legjellemzõbb a szarmata-kor tengerében lerakódott csigák, kagylók millióiból egybeállt mészkõfajta (cerithium).
Minden jog fenntartva 2024©