Komló Város Önkormányzata
Komló Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Komló õsi történeti gyökerei a római korra nyúlnak vissza. A rómaiak megtelepülésének nyomait ásatások sora igazolja Mecsekjánosiban, Mecsekfalun, s õrtornyok maradványait találták Zobákpusztától Máré-váráig. Amikor 1953-54-ben a mecsekjánosi Közüzemi völgyben iparvasút építésébe kezdtek, egy római kori, nagy méretû luxusvilla maradványaira bukkantak. Az elõkerült vastárgyak között ekehúzó láncot, s a gyapjú feldolgozásánál használatos vasgerebent is találtak, ebbõl arra lehet következtetni, hogy szántóföldi termelés és legeltetéses állattartás is volt, amely feltételezi a kiterjedt erdõirtások lehetõségét. Komló történetét a ránk maradt dokumentumokból - elég hitelesen - a 13. századig tudjuk követni.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.A város, amelyet most az interneten megkeresett, Baranya megye második legnagyobb városa a Keleti-Mecsek gyönyörû zöld ölében.
A fiatal város történelmi gyökerei messzire nyúlnak vissza, hiszen a II. századból származó római kori leletek kerültek napvilágra a város építése során. Az egykori falu létezésérõl egy 1256. évi oklevél tudósít "Villa Complov" néven említve. Valószínû, - a legtermészetesebb -, hogy a település nevét a völgyben folyó patak - ma Kaszánya patak - partján, akkor bõven termõ vadkomlóról kapta, amely már a XVIII. századból származó elsõ komlói pecséten is szerepel.
A település jövõje szempontjából jelentõs esemény az 1812-es esztendõhöz kötõdik, amikor a Komlót körülvevõ dombok egyikén kõszenet találtak. A komlói szénbányászat "atyja" Jánosi Engel Adolf 1898-ban nyitotta meg az elsõ igazán jövedelmezõ függõlegesen mélybe hatoló aknát, amelyet feleségérõl Anna-aknáknak nevezett el.
Gyakorlatilag Komló és vidékének modern kori története a millennium korával indult, egy évszázad alatt Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központjává vált.
A II. világháború befejezésekor Komlón már kõszénbánya, kõbánya, villamos erõmû, vasútállomás volt.
Komlót a bányászat tette várossá és éltette a bányaüzemek egymást követõ bezárásáig. Több mint 100 év után, 2000-ben a mélymûvelésû bányászat megszûnésével, az utolsó csille felszínrehozatalával a város gazdasági életében visszavonhatatlanul új korszak kezdõdött. Jelenleg a város gazdaságát 1000-nél több kis- és középvállalkozás, ezen belül fõleg könnyûipari, gépalkatrészgyártó, ipari- és mezõgazdasági gép- és berendezésgyártó, gépjármûalkatrész-gyártó ipari üzem és szolgáltató jellemzi.
A város az egészségügy, a közoktatás, a közmûvelõdés és a szociális szférában minden igényt kielégítõ intézményhálózatot mûködtet, amely a környezõ kistelepülések lakosságát is kiszolgálja.
A város kulturális életének színterei a József Attila Könyvtár, a Színház- és Hangversenyterem és a Közösségek Háza, ahol szakkörök, klubok, énekkarok, kulturális, mûvészeti és színjátszó csoportok mûködnek. A Helytörténeti Múzeum a bányászat fotókkal, tárgyakkal illusztrált történetének bemutatása mellett a település fejlõdésének dokumentumaival áll a látogatók rendelkezésére. A Természettudományi Gyûjtemény a lepkefélék, rovarok mellett gazdag kõzetanyag és kõzetminta-gyûjtemény birtokosa.
A város rendezvényei közül a legjelentõsebbek az 1972 óta kétévente megrendezésre kerülõ Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál és a szeptember elsõ hétvégéjén kerül megrendezésre a Bányásznapok hagyományait is megõrzõ Komlói Napok rendezvénysorozat.
Komló idegenforgalmi vonzerejét a gyönyörû természeti környezet, a gazdag kulturális programok és a sajátos mikroklímájú völgyben található Sikonda jelenti, ahol a strandolás mellett lovaglási, sportolási lehetõségek várják az idelátogatókat.
Komló fiatal város mégis az országban, sõt Európa több országában ismert kultúrájáról, vendégszeretetérõl. Városunk lakosai és vezetése nevében szeretettel hívom és várom!
Minden jog fenntartva 2024©