Somberek Község Önkormányzata
Somberek Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A Somberek környéki legrégebbi régészeti leletek a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus Pannonius Múzeumban találhatók. A vidék az emberek által folyamatosan lakott település.Gyakran fordul elõ, hogy az eke rómakori emlékeket fordít ki a földbõl.Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. Század elejéig Bar – Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a község. A falu elsõ írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik, történelmét ettõl az idõponttól tudjuk nyomon követni. Somberek nevét, a történelem folyamán többféleképpen írták, s a falunév valószínûleg a som növényre, valamint a sombokrokkal benõtt cserj és helyre utal.Az 1526-ban bekövetkezett a törökök elleni mohácsi csatavesztés után a lakók elmenekültek, de késõbb a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. Lakói magyarok, fizettek adót a töröknek, a magyar földesúr is kivetette a neki járó adót, és a szigetvári várnak is adóztak. A török megszállás alatt szerb lakósok is települtek be a községbe.
Ennek két oka volt:
? a török hazájukban elnyomta a szerbeket, a Magyarországra települõket támogatta, arra gondolván, hogy a katolikus magyarok és a görögkeleti szerbek majd nem férnek össze egymással, s ezáltal, mint hódítóknak kevesebb gondjuk lesz az õslakósokkal.
? A hadjárat során elnéptelenedett magyarországi falvakba új adózókat akartak telepíteni.
A törökök a Bécs elleni sikertelen ostrom után 1683-ban megkezdõdik Magyarországról való kiûzésük is. Somberek és környéke újra a felvonuló hadak útvonalába esett, s így az ittlakók ismét elbujdostak, vagy nagyon sokat szenvedtek. A törökök kiûzése után a földesuraknak eredeti okirattal kellett igazolni tulajdonjogát s meg kellett fizetnie a hadjárat költségének reá esõ részét. Miután ez Somberek esetében nem történt meg, így a község kincstárra szállt. 1732-ben a falu a Sauska család birtokába került, -Savoyai Jenõ seregében egyébként szolgált egy Sauska nevû ezredes. Késõbb, az 1740-es pécsi, vármegyei jegyzõkönyvekben az olvasható, hogy Somberek földesurát, Sauska Antalt “de Somberek” elõnévvel tüntették ki. A török hódoltság után az új fölbirtokosok a lakatlan, illetve a gyéren lakott településeket, vidékeket igyekeztek benépesíteni. Így -bár már éltek itt szerb lakósok- javarészük az ipeki görögkeleti püspök vezetésével csak ekkor került betelepítésre, s így Somberek község is. Legnagyobb szerepe azonban a németség betelepítése volt. Egyes források, illetve a dunaszekcsõi egyházi anyakönyvek szerint is a németség Somberekre költözése 1745-ben kezdõdött, Fulda_Pfalz és a Schwarzwald környékérõl. Az itt lakó népek békésen éltek egymás mellett,de külön iskolájuk, papjuk volt, s külön tartották meg rendezvényeiket saját szokásaik szerint.Mezõgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak, a község vezetõje a bíró, munkáját esküdtek segítik. Az emberek kötelesek a falu vezetését tisztelni, és utasításaikat betartani. Mindenki élte az egyszerû falusi emberek akkori, megszokott életét. Változatosságot csak az 1848/49-es szabadságharc hozott. Egy érdekes feljegyzés a falu történetébõl: a község Schnellenberger nevû tanítója néhány emberrel beállt önként Kossuth seregébe. További sorsukról, vagy mást, nem olvashattunk. Nehéz idõket hozott a falura az elsõ világháború kitörése. A férfiakat elvitték katonának, az asszonyok otthon maradtak a gyerekekkel, a földeket nem tudták megmûvelni. A háború végére Somberek hõsi halottainak a száma 88 férfi volt. Nevük az elsõ világháborús emlékmûvön olvasható. Az elsõ világháború végén a szerb királyi csapatok megszállták a mi községünket is. Amikor a békeszerzõdés értelmében a katonák kivonultak, a sombereki szerb nemzetiségiek közül többen optáltak Jugoszlávia javára. Ezeknek az embereknek el kellett hagyniuk a magyar törvények értelmében nemcsak a községet, hanem az országot is. Így aztán a falu csaknem teljesen német község lett. Ez a tény az 1930-as évek második felétõl nagyban befolyásolta a községünk lakóinak sorsát és a falu történetét. A Németországban létrejött “német népközösség” eszméjének felszításával, számos Magyarországi németet sikerült a Volksbundba beszerveznie. A Volksbund nemcsak agitációval, hanem fenyegetésekkel is igyekezett minél több embert beszervezni. Ez a sombereki németséget is megosztotta. Pintz Bálint, a falu papja a hazához való hûség gondolatát szorgalmazta. A szovjet csapatok közeledtére sok házban csomagoltak össze, hogy kivándoroljanak Németországba, de végül 35 – 38 család hagyta el a községet. Sokakat a “kollektív bûnösség elve” alapján késõbb telepítettek ki az egykori NDK -ba és Nyugat Németországba. A kitelepített családok helyébe 1945 -ben székelyeket, és l947-48-ban felvidéki magyarokat telepítettek be. Ezzel megváltozott a falu nemzetiségi összetétele. Jelenleg békességben, egyetértésben kb. 50% német származású él a magyar lakósokkal együtt.Somberek község mai arculatát közösen teremtették meg az itt lakó emberek!
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok_uj ellátása
A törökök a Bécs elleni sikertelen ostrom után 1683-ban megkezdõdik Magyarországról való kiûzésük is. Somberek és környéke újra a felvonuló hadak útvonalába esett, s így az ittlakók ismét elbujdostak, vagy nagyon sokat szenvedtek. A törökök kiûzése után a földesuraknak eredeti okirattal kellett igazolni tulajdonjogát s meg kellett fizetnie a hadjárat költségének reá esõ részét.Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©