Szederkény Község Önkormányzata
Szederkény Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A Karasica patak völgyébe települt község határában gazdag régészeti lelõhelyeket ismerünk. A leletek az újkõkortól kezdve több Dél-Dunántúlon megtelepedett õskori nép elpusztult falujának nyomát bizonyítják.
A falu elõször1272-bõl származó Árpád-kori oklevélben szerepelt, amelyben Szolnok (Zounuk) nembeli Péter V. István királytól engedélyt kapott, hogy Szederkényt a Szent Keresztrõl elnevezett templomával együtt a nyulakszigeti (ma margitszigeti) apácákra hagyja. Az okmány említi Nyomjának Szederkény felé esõ hídját, amely a Krassó vagy Karasó (ma Karasica) patakon vezetett át. Feltehetõ, hogy a két település a 13. század derekán, közvetlenül a tatárjárás után alakult ki és lett a Szolnok-, illetve a Gyõr-nem birtoka. Szederkény 1320-ban Óvári Konrád unokái kezén van, majd 1424.-ben a cikádori apátság birtoka egészen a mohácsi vészig. Nyomja a 16. század elejéig az Óvári család birtoka maradt.
Az 1542. évi dicalis adólajstrom szerint Szederkény Török Bálint birtoka 8 portával. 1543-ban a török Szigetvár kivételével egész Baranya területét elfoglalta. A végrehajtott területi átszervezés folytán a két község a pécsváradi náhiéhoz tartozott. Egy 1561-bõl származó adóösszeírás szerint a község 30,436 akcse adót fizetett török földesurának.
Ugyanabban az esztendõben a falu jobbágyai Kerecseny Lászlónak, a magyar földesuraknak is az adót és minden tizedet megadtak. A reformáció hatására a lakosság áttért az új vallásra. A 17. század közepén mindkét község Zrínyi Ádám birtoka. A várva várt felszabadulás 1686-ban következett be. A visszavonuló török haderõ -ahol csak tehette- a falvak kifosztása után azokat felgyújtotta. Így pusztult el Szederkény és Nyomja, valamint több környékbeli település.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.Az immár 730 éves település Pécs és Mohács között az 57. sz. fõút mentén húzódik egy völgyben a Karasica patak jobb és bal partján.
A község Zederkyn és Namya néven szerepelt. Az említett két település 1948-ban egyesült Szederkény néven. 1720-ban kezdték Németország, Hessen tartományához tartozó Fulda településbõl a németek betelepítését.
A lakosság összetételében még egy jelentõs változás állt be a II. Világháborút követõ idõszakban. A helyi németek jelentõs hányadát kitelepítették, helyüket a felvidékrõl betelepített magyarok foglalták el.
Községünk nagy hangsúlyt helyez belföldi és nemzetközi kapcsolatainak ápolására, fejlesztésére és ezen keresztül a gazdasági, kulturális és idegenforgalmi életének fellendítésére.
Természeti adottságai elsõsorban termõtalaja és éghajlata kiemelkedõen jó feltételeket biztosítanak a szõlõtermesztésre. A közel 60 hektáros területen megtalálható fajták, Cserszegi fûszeres, Chardonnay, Olaszrizling, Juhfark. Ízletes borainkat kóstolja meg a helyszínen.
A falu lakosságának jelentõs hányada német nemzetiségû, a betérõ vendégek kedves, vendégszeretõ emberekkel, finom ételekkel, kitûnõ borokkal találkozhatnak.
Szederkény mindig meghatározó szerepet játszott a térség kulturális életében. A német nemzetiségi lét és tudat ápolásának avatott szakértõi éltek és élnek itt, akik nem hagyják feledésbe merülni a régi népszokásokat, nyelvi emlékeket.
A falu élete ma is gazdag kulturális eseményekben. Évrõl-évre megrendezzük a Szederkényi Nyár koncertsorozatot, a Pünkösdi felvonulást, a Lõrinc napi búcsút, a Szüreti fesztivált.
Minden jog fenntartva 2024©