Ajak Nagyközség Polgármesteri Hivatala
Ajak Nagyközség Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Neve valószínûleg "ajak" száj, nyílás, rés, szûkület szóból alakult ki. Utalás található még a név eredetét tekintve Ajak Miklós birtokossal összefüggésben is. Az elsõ említés 1290-es évekbõl származó oklevelekben található. A település nevének oklevélben való megjelenése 1299-ben a nagyváradi káptalan már Kis Ajakot és Nagy Ajakot említ. 1322-bõl való adat szerint várbirtok volt. IV. László, mint a királyra szállott birtok felét Balogh-Semjén Mihálynak adományozta, de 1315-tól a Gut-Keled Várdai család birtoka. 1387-ben, Ajak Miklós jobbágyait János váradi püspök Nagyajakra költöztette át. A Várdai család három ága kihalt, így Várdai Kata és Nyáry Pál leánya Krisztina, Eszterházy Miklós felesége révén Szabolcs megye legnagyobb uradalma az Eszterházyak kezébe került, de a szétaprózódás már korábban is elkezdõdött. IV. Béla és V. István királyok adományából Ajakot kunok is birtokoltak. A XVI. században népes hely volt. 1556-ban 22 tizedfizetõ jobbágy lakott itt. 1558-ban a Várdaiakkal szintén rokon Szakolyi Miklósnak 14 portáján kb. 55 jobbágy élt. A századvég háborús éveiben a népesség csökkent.
1720-ban csupán 14 lakott telke volt. Az 1772 úrbérrendezés során gróf Vandernoth a csebi Pogány, Krucsay, Jósa, Szögény és a csicseri Ormos családoknak 12 telkén 17 jobbágya, 1 házas és 6 házatlan zsellére lakott.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok ellátása. Ajak az ÉK-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re 42 km távolságra található település. Közlekedési szempontból jól megközelíthetõ a 4.sz. fõút, valamint a Budapest-Záhony vasútvonal igénybevételével. Mezõvárosias jellegû település. Kisvárdától délre, egyike a legrégebbi településeknek a megyében. Szalagtelkes, többutcás.
Minden jog fenntartva 2024©