Lövőpetri Község Polgármesteri Hivatala
Lövőpetri Község Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár,cégkatalógus.
Céginformáció:
Lövõpetri község az Északkelet - Nyírségben Kisvárdától 12 km-re található A tájegységnek ez a része az egyik legzártabb futóhomokos terület. A település egyutcás szalagtelkes útifalu; 1212-ben Zsurk határjárása során Petri néven jelenik meg elõször a forrásokban. A név személynévi eredetû, a latin Petrus-ból való Péter személynevünk -i birtokosképzõs alakjából származik. Jelentése: a föld, a birtok Péteré. Ez a névtípus a település XI-XII. századi alapítására vall. A lövõ elõtag kései eredetû a helynévben és a Nyírlövõ mellett való fekvésére utal. A honfoglalás során a belsõ gyepû vonalán Petri lakóinak feladata a határ védelme volt. A besenyõ eredetû Tomaj nemzetség birtokai Tornyos-Pálca és Lövõ vonalán zárultak, Petri is ehhez a nemzetséghez tartozott. A középkorban királyi oklevelek folyamatosan említik a község nevét és a földbirtokost, Petõ ispánt, akirõl feltételezhetõ, hogy az õse volt a késõbbi Petry de Lövey és Vitkay néven is emlegetett családoknak. Legnevezetesebb oklevelek: a Zsigmond korabeli perirat és tulajdonjogot igazoló oklevél. A XVIII. században kizárólag köznemesi családok alkották a falu népességét. A kuruc korszak helyi eseményeit a községben keletkezett mondák is megõrizték. Ezek szerint a település határában magasodó Hárshegy Pethry Gáspár kurucainak volt a táborhelye. A kuruckapitány Lövõpetribõl származott. A Hárshegy oldalában lévõ üregek szolgáltak a harcosok búvóhelyéül. A monda szerint itt bujdosott maga Rákóczi is. A néphagyomány szerint a „hármas szõlõhegyben” rejtették el a fejedelmi család kincseit. 1782-85 közötti katonai leírásból kiderül: „hogy a helységtõl nyugatra lévõ rétek a mocsár miatt nagyrészt vizesek, mégis mindenütt - gyalog és lóháton egyaránt át lehet rajtok menni...A környéken a legmagasabb a Hársashegy, amelyrõl messzi vidéket át lehet tekinteni.” Ma a szabolcsbákai bekötõút mentén nem vizes a föld, sõt a legértékesebb termõföld itt található. 1893-ban Lövõ-Petri körjegyzõségi székhellyé alakult, Nagy- és Kisbáka, valamint Lövõ tartozott hozzá. Az I. világháborúban 10 lövõpetri hõs áldozta életét, a II. világháborúból tizenkilencen nem tértek vissza. Nevüket a temetõben emlékmû õrzi.
A település elsõ temploma 1786-ban épült, amelynek már harangtornya is volt, az építtetõ Petri Pethry Sándor. A faluban ma is álló református templomot Sesztina Jenõ és neje Czanak Margit lövõpetri földbirtokosok építtették, 1907-ben. A görög és római katolikusok együtt emeltek templomot, melyet 1958-ban szenteltek fel. Napjainkban teszik le az új katolikus templom alapkövét.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár,cégkatalógus.Szeretettel köszöntjük Önt Lövõpetri község honlapján, a közel nyolcszáz éves, a történelmi Árpád-korban alapított községünket bemutató oldalakon.
Amint egymást váltották az országot érõ megpróbáltatások és dicsõségek korszakai, úgy éltük azokat meg saját mindennapjainkon keresztül, s úgy alakult, formálódott a település és lakóinak sorsa, szemlélete.
A tudatosan vagy véletlenül honlapunkra tévedt látogató a megismerkedhet az itt élõk múltjával, jelenével, jövõbeni célkitûzéseivel, elképzeléseivel. Reméljük, hogy személyesen is felkeresi községünket és meggyõzõdik lakói vendégszeretetérõl.
Honlapunkat ajánljuk azoknak, akik közösségünk tagjai voltak, de a sors távolra sodorta õket, és most virtuálisan hazalátogatnak.
Ajánljuk azoknak, akik nem ismerik településünket, de többet szeretnének tudni rólunk, és végül azoknak, akik jelenlegi lakóink, de a hétköznapok rohanó világában kevésbé ismerik településünk valódi természeti és emberi értékeit.
Minden jog fenntartva 2024©