Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal
Nagyecsed Város Polgármesteri Hivatal Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A Honfoglalás idején Tas vezér földvárat készíttetett a jelenlegi Sárvári dombon. A földvárra késõbb, a XI. században a Gut-Keled nemzetség kolostort építtetett, melynek maradványai a mai napig megtalálhatóak.
"Ez (ti. Sárvár) az ecsedi várhoz közel dél felõl a láp között régi romladékokban mai napig is fennáll, mely most élõ emberek emlékezetire csak 1794.-dik esztendõben mutatta ki magát legelébb, amidõn a mód nélkül való szárazság miatt a nádas láp körülötte leszállott s máig sem vesztette el Sárvár nevezetit."
A legelsõ írás, amely Ecsedrõl megemlékezik, 1217-bõl való. A Sárvár létezésérõl Anonymus feljegyzései is tanúskodtak. Nagyecsed település valószínûleg belõle indult ki. A Sárvár hamar kicsinek bizonyult, terjeszkedni kellett, ám a hatalmas kiterjedésû láp csak a kiemelkedõ földrészeken adott lehetõséget a terjeszkedésre. A megoldást a közelben lévõ négy szigeten 1353-ban megkezdett és kibõvített építkezés biztosította. A szigeteket összekötve alakult ki a hajdani Ecsedi vár, melynek megépítésére I. Károly 1334-ben adott engedélyt a Gut-Keled nemzetségbõl származó Báthori családnak, akiknek a település hosszú ideig a nagy birtokközpontja volt.
A Báthori család Ecsedet fontos állomásnak tekintette, így folyamatosan biztosította a település központi szerepkörének, önkormányzatiságának erõsödését
A XV. század végére a vármegye egyik legfontosabb erõssége lett. Erre az idõszakra esik Ecsed történetének talán legjelentõsebb dátuma 1490, amikor Báthori András a község lakosságának szabadságlevelet adott, amelyet Ecsed mezõvárossá való fejlõdése alapjának tekintik.
Ecsed Virágkora
A XVI. Században Ecsed és a vár nagy szerepet játszott az erdélyi fejedelmek és a király közötti harcokban. Lakói körében fõként az országbíró Báthori István és családja hatására tért hódított a reformáció, amely hosszú idõre szinte kizárólagos vallási tanná vált.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Ecsed neve elõször az 1220-ban írott Váradi Regestrumban bukkant fel, EUCHETII alakban: "pristaldo Zomoy de villa Euchetii." Az "Ecsed faluból való pristaldus" (poroszló, perbeidozo) említésébõl a kutatók arra következtettek, hogy Ecsed központi szerepet töltött be, és kivált a környék többi települése közül. A Nagyecsed elnevezést csak az újabb korban használták, a régebbi iratokban egyszerûen Ecsednek hívták (Euched, Efhied, Eczied, Eozet). A korábbi község - ma város - hivatalos neve Nagyecsed, de lakosai és a környezõ települések lakói gyakran Ecsed alakban használják. A régi község neve puszta személynévbõl alakult ki. A személynév az ecs-öcs, "fiatalabb testvér " - d képzõs származékból áll. A nagy jelzõ megkülönböztetõ szerepû volt, mert a település szomszédságában állt a ma már régen elpusztult Kisecsed falu. A Kisecsed szó ma már beleolvadt a beszédbe, csupán egy községrészt jelent, mely helyén lehetett az egykori falu.
Minden jog fenntartva 2024©