Dorog Város Polgármesteri Hivatal
Dorog Város Polgármesteri Hivatal Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Az Árpád-korban a királyi város, Esztergom közelségét és védelmét élvezhette a település, a honfoglaló magyarok hamarosan sövénnyel körülvett falucskát építettek a Kõszikla-hegy lábánál, mely a királyi, késõbb királynõi szakácsok lakhelyeként vált ismertté. Ma Ódorogként említik az õsmagyar települést, ahonnan 1936-ban a román stílusú templomocska alapjait és a temetõ porladó emberi maradványait fordította ki a földbõl a régészek ásója (a leletek jó részét azóta örökre betakarták a mészmû meddõhányói). A tatárjárás idõlegesen, a török dúlás véglegesen elnéptelenítette a középkori falut.
Esztergom felszabadulását követõen is csak lassan tért vissza ide (Ódorogtól északkeletre, a mai völgybe) az élet. A németországi, hajóval érkezõ telepesek is több hullámban, mintegy harminc év alatt törték be az itteni földeket. A sváb családok kultúrája sokáig többségi kultúra volt, az 1700-as évek barokk temploma, plébániája, elsõ iskolái ebben a német anyanyelvû hagyományrendszerben épültek. Postakocsi-állomása Bécs és Buda között még a római alapokon erõsödõ magyar-osztrák politikai, gazdasági összetartozást példázta.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Dorog nevének eredetét szláv gyökerekkel (drug: társ, barát), de személynévi eredettel is magyarázzák (Attila hun király vezérének nevébõl). Okleveles említései a magyar középkori hagyomány szerint több alakban is elõfordulnak: 1181-tõl Dorogh, Durug, Durugd, Drug, Durk, Dorok, Borok változatai ismertek.
A Pilis és a Gerecse völgyében már az õskortól emberi kultúrák nyomaira bukkanhatunk. A legjelentõsebb õsi emlékek a bronzkori maradványok.
A rómaiak a Limes közelében ugyancsak megtelepedtek a vizes, lapos réteken. Itt haladt át az Aquincum (Óbuda) és Brigetio (Szõny) közötti hadiút, jórészt ma is ennek nyomvonalát követi a 10-es számú fõút. A 19. században két római mérföldkõ is elõkerült a dorogi gazdák földjébõl, ezek ma a Nemzeti Múzeum ereklyéi. A falu határában az 1960-as években kiásott és konzervált római kori villa Kesztölc falu irányában ma is megtekinthetõ, értékes terra sigillatái, cseréptöredékei az esztergomi Balassa Bálint Múzeumba kerültek.
Minden jog fenntartva 2024©