Neszmély Község Önkormányzata
Neszmély Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár.
Céginformáció:
A magyar államalapítást követõen a település elsõ okleveles említése 1235 körülre tehetõ. A Komáromi Várbirtok része évszázadokon át. Nagy Lajos király nevelõje, Miklós mester, birtokot kap a falu határában. Zsigmond király mondhatja magáénak a települést 1412-ben. Zsigmondot Habsburg Albert követte a trónon. A törökök ellen harcba indult Albertet betegség miatt gyaloghintón szállították Budáról Bécsbe. A Neszmélynél tábort ütõ királyt az emlékét õrzõ Király kútnál érte a halál 1439 októberében.
Hunyadi Mátyás emlékét õrzi a Neszmély és Almás közötti Akasztó-hegy. A szájhagyomány szerint a dunai rév bérlõje magas árral zsarolta az utasokat s börtönbe vetette, sanyargatta azokat, akik nem fizették meg a törvényesnél magasabb árat. Mátyás király szegény tótnak öltözve bizonyosodott meg a révész gazságáról miután õt is a pincébe vetették. A király arannyal jutalmazta meg a neki ételt hozó asszonyt, ezzel felfedte kilétét és felakasztatta a révészt.
II. Ulászló oklevele szerint az áruikkal kereskedõ neszmélyi polgárok nem állíthatók másutt bíróság elé, jószáguk el nem vehetõ. A lakosok ügyében csak a neszmélyi bíró és esküdtjei ítélkezhettek.
A török elsõ támadása idején felégették a községet. A komáromi várkapitány tárgyalásokat folytatott a falu újbóli benépesítésérõl. A 16. század közepén ismét lakottá vált, de Szinán pasa újra elpusztította és harminc éven át lakatlan helyként szerepelt az összeírásokban, csak a 17-18. században népesült be.
1855-ben a Zichy családtól a klosterneuburgi Szent Ágoston-kanonokrend vásárolta meg a neszmélyi ingatlanokat.
A vasútépítés 1888. szeptemberében érte el a falut, a tervezõk helyi bejárásán figyelembe vették Neszmély kívánságát, mely szerint kapjon külön vasútállomást és az építkezés során erõsítsék meg a Duna felõli védõvonalat.
1922-ben a háborús években megszûnt téglagyár utódjaként kezdett el üzemelni Neszmély egyetlen komoly iparvállalata, a Hacker-féle téglagyár.
1936-ban az Olimposz hegyétõl Berlinig futó atléták Neszmélyen is keresztülvitték az olimpiai lángot
A világháborút követõ béketárgyalások következtében a neszmélyi kertek alatt folyó Dunából államhatár lett, s bár az 1938-as revízió eredményeként Neszmély néhány évre megszûnt határfalu lenni, a második világháború gyõztes hatalmai 1945. május1-jén ismét a Dunát jelölték ki választóvonalnak.
A XVI. század elejéig római katolikus vallású magyar lakosság a rohamosan terjedõ reformáció következtében megosztottá vált, Neszmély szinte homogén református faluvá lett. Csak a XVIII. századi német betelepítés során kerültek a községbe -többségében házasság révén- katolikus vallású polgárok.
A településre a Vág folyó mellõl az 1895-ös évek tájékán érkezõ babtista konyhakertészek nemcsak friss áruikat hozták magukkal, hanem hitüket is. Ezen látogatások következtében alakult meg a Neszmélyi Babtista Gyülekezet, mely 1995-tõl saját lapot is megjelentet Szövétnek címmel.
Az 1990-es években a lendületet vevõ szellemi és közösségi élet jeleként több-kevesebb rendszerességgel jelentek meg helyi újságok: a Neszmélyi Kilátó és a Rákóczi Szövetség idõszakos lapja, a Hídverõ.
Napjainkban Neszmély dinamikusan fejlõdõ település. Élete igencsak felpezsdült színes programjainak, a Duna menti kerékpáros útvonalnak, a borgasztronómia fellendülésének következtében. A hegyoldalakon évszázadok óta terem a környék történelmi borvidékének is nevet adó neszmélyi szõlõ. Borfesztiválok, szüreti mulatságok, Nemzetközi Jazz Fesztivál mellett a térségi és európai együttmûködés fórumaként számon tartott "Hídverõ Napok" messze földrõl csábítják a vendégeket.
A kuriózumnak számító Hajóskanzen, mely szabadtéri hajózási múzeum és szálláslehetõség egyben és a Millecentenárium Park ad otthont számos színvonalas kulturális- és sportrendezvénynek. A hajókon mûködõ erdei iskola diákjai betekintést nyerhetnek a hajózás rejtelmeibe, tutajjal fedezhetik fel a neszmélyi szigetvilágot. A Duna hat kilométeres hosszban elnyúló szigetsorávál, csendes mellékágával, a község fölé magasodó hegyoldalakkal és e festõi környezetben megrendezésre kerülõ programok sokaságával várja Neszmély a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár
A Komárom-Esztergom megyei Neszmély község mintegy 1500 lelket számlál.
A település neve szláv személynévbõl magyar névadással keletkezett. (Jelentése: "aki nem bátor, aki félénk".)
A község területén az elsõ nagyobb megtelepedés az újkõkor idején mutatható ki, melyrõl csiszolt kõszerszámok tanúskodnak. A bronzkori fémmûvesség jellegzetes tárgyait feltárt sírok õrizték meg. A kései vaskorban ide is elért a nyugatról érkezõ kelta törzsek vándorlása, magukkal hozva a vaseszközök, a fazekaskorong és a pénzverés technikáját.
A római hódítás idején a kelta kultúrát átvevõ illír származású azalus törzs székhelye a mai Dunaalmás-Neszmély környékén lehetett. A római limes katonai õrtornyainak (burgusok) egyike a községhez közeli Kalin-hegyen állt.
Minden jog fenntartva 2024©