Oroszlány Város Önkormányzata
Oroszlány Város Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár,hírek.
Céginformáció:
Oroszlány - amely nevét és címerállatát a legenda szerint az egykori várát õrzõ két kõoroszlánról kapta - 1938-ban még 1500 lakosú község: az itt fölkutatott jó minõségû szénmezõk azonban új dimenziókba emelik. A bányászkodás és az energetikai ipar mára 21.000 lakosú várost, egy kisrégió természetes központját teremtette meg.
Hetvenhat négyzetkilométernyi területén - melynek közel fele erdõ, természetvédelmi terület - együtt vannak egy kisváros kellékei.
A jó megközelíthetõség kedvezõ úti céllá is teheti az "oroszlános" várost és környékét: a Budapest-Bécs autópálya jó negyedórányira van, s Budapestre is csupán egy órányi az autóút. A vasúti közlekedés is megfelel a kor követelményeinek: a villanyvontatású szerelvények óránként közlekednek Oroszlány és Tatabánya között.
Oroszlány legnagyobb büszkesége kétségtelenül Majk, a XVIII. századi, Közép-Európában is egyedülálló mûemléke, illetve az ottani mûemlékegyüttes, a kamalduli néma barátok kolostora, melyet barokk stílusban, de a rend szigorú reguláit idézõ zárt alaprajzzal építettek. Érdekesség, hogy a toronyóra harangjai negyedóránként barokk korabeli dallamokat játszanak.
A Vértes hegység más gyöngyszemeket is rejteget: az Oroszlányhoz közeli vértesszentkereszti apátság és a várgesztesi vár romjai csodálatos kirándulások célpontjai lehetnek az idelátogatók számára. Az országos Kék túra útvonalán gyakorta barangolók sokat tudnának mesélni arról, hogy milyen élményeket jelent számukra, ha újra meg újra felkeresik a Vértes várromjait: Csókakõt, a Csáki várat, Vitányvárat, Szentgyörgyvárat, Gerencsérvárat.
Akad látnivaló a városban is. A másfél évszázados török hódoltság után elnéptelenedett vidékre szlovák telepesek hozták vissza az életet a 18. század elejétõl, s e jelentõs létszámú magyarországi kisebbség térképén Oroszlányt azért is jegyzik, mert hûen berendezett szlovák tájházával tiszteletre méltóan ápolja az elõzõ generációk emlékét.
A közelmúlt bányászhagyományait és a bányászkodás rekvizitumait is bemutató Bányászati Múzeum, valamint az Eötvös Loránd Mûszaki Középiskola Múzeuma is tartogat érdekességeket és kuriózumokat az érdeklõdõk számára.
Az ófalu evangélikus temploma és a város közelmúltban épített katolikus temploma is megér egy-egy látogatást.
Az itt élõ emberek pontosan tudják, melyek azok az értékek, amelyek mások számára is érdekesek és vonzóak lehetnek. Azt szeretnénk, ha minél többen felfedeznék e táj szépségeit, és kellemesen éreznék magukat városunkban. Olyannyira, hogy nem csupán jó hírünket vinnék el távolra, de gyakorta visszajönnének hozzánk, Oroszlányba.
A település neve Oroszlánkõ, Oroszleány, Oroszlán, Oroszlány, és birtokosai: a Csákoktól az Eszterházyakig változtak az idõ folyamán. Az Árpád-házi királyok gyakran vadásztak a Vértesben, s olyankor nyugalmat leltek Szentkereszt és Gerencsérvár falai között. A török szultán hadai sem kerülték el az egykori Oroszlányt és környékét, 1543-ban felgyújtották Oroszlánkõ várát.
Majdnem 200 év telt el, mikorra újra benépesült a falu, Trencsén, Pozsony és Nyitra megyébõl. A birtokos ekkor Eszterházy Antal fõispán, majd Eszterházy József gróf volt. A gróf 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek kolostor építésére adta az Oroszlány melletti Majkot 3 malommal és tavaival. A Felvidékrõl idetelepült szlovákok a földesúr jobbágyaiként mészégetéssel, fuvarozással próbáltak sanyarú sorsukon segíteni. Az 1920-as években kezdõdött a környék meglehetõsen gazdag szénvagyonának feltárása. A barna kincs teremtette meg a fejlõdés lehetõségét, amivel éltek is az itt élõ emberek.
A környék horgásztavai közül külön is meg kell említeni a hõerõmû hûtõtavát, amelynek horgászállásait télen is látogathatják e sport kedvelõi. A Vértes vadállománya messze földön híres és elismert. Akit egyszer megérint e táj különös varázsa, az bizonyára gyakran lesz a környék vendége. Ma már a séta-, a vitorlázó és sárkányrepülés is olyan lehetõség a város melletti repülõtéren, amely tovább fokozhatja az élményeket. Talán említeni sem kellene, hiszen már-már természetes, hogy a városban lehet úszni, teniszezni és lovagolni is. Utóbbi sport és szórakozás iránt olyannyira nagy az érdeklõdés, hogy mára hagyománnyá vált a Pünkösdi Lovasverseny, amelyen díjugratásban mérik össze tudásukat a sportág kiválóságai.
A Csák nemzetség építette a Vértes egyik legszebb és legnagyobb várát, Gesztest, amely 1327-tõl királyi vár. Zsigmond király és Mária királynõ kedvelt vadászó helye volt a Vértes. A gesztesi az egyetlen vár a Vértesben, amelyet régészeti feltárás és korszerû helyreállítás után turistaszállónak használnak.
A majki kamalduli remeteség Franz Anton Pilgram, a nagy osztrák építész terve és irányítása alapján épült a kamalduli szerzetesek számára. A XVIII. század végétõl az Eszterházyak kastélyként használták. Parkjával, halastavával, építészeti szépségeivel még a meg nem talált funkció hiányában is sok csodálót szerzett. A mûemlék az északi Vértes összefüggõ zöld tömegében - természetvédelmi területen - természeti környezet és építészet harmóniájának iskolapéldája. A bencésekbõl kivált, Romuáld által 1012-ben alapított kamalduli rend tagjai némabarátokként, szigorú regulák szerint éltek; épp ilyen szigorú a kolostoregyüttes építészeti alaprajza, a maga kiegyensúlyozott négyszögszimmetriájával. A kamalduli fehércsuhás barátok remetelakjai intim udvart zárnak körül, amelynek közepén áll a már említett templomocska. S hogy a hamisítatlan barokk hangulat még teljesebblegyen, a torony harangjátéka Eszterházy Pál 1711-bõl származó Harmonia Caelestis címû zenei gyûjteményének darabjait játssza negyedóránként. S bár a történelmi viszályok nem kímélték,az egyedülálló épületegyüttes ma látogatható állapotban fogadja a vendégek tízezreit,kies környezetben tavakkal, erdõkkel, tisztásokkal, Oroszlánytól 3-4 percnyi autóútra.
Román kori építészetünk kiemelkedõ értékû mûemléke a vértesszentkereszti bencés, majd késõbb dominikánus apátság. A Vértes-hegység egy távoli magaslatára épült az apátság - melynek elsõ említése 1146-ból származik - romantikus környezetben fekszik. A régészeti kutatások során az árokkal körülvett területen kerültek elõ a monostor legkorábbi épületei, nevezetesen egy kõbõl épített templom két oldalkápolnával, valamint az ideépült kolostor maradványa. A templom építése a XII. század végén kezdõdött, majd évszázadokon keresztül fokozatosan bõvült és változott.
A régmúlt emlékei mellett a XIX. és a XX. század történelmébõl is maradtak ránk érdekes dolgok. A szlovák tájház hûen bemutatja az itt élõ emberek õseinek mindennapjait, életszokásait, de a különbözõ ünnepkörök szokásait is felelevenítik a régi fotók, ruhák, használati tárgyak. A szlovák kisebbség igyekszik megõrizni hagyományait: a húsvéti, a szüreti és az adventi népszokásokat minden évben látványos programokkal elevenítik fel a fiatalok.
Oroszlány a szénnek köszönheti fejlõdését és várossá válását. Az itteni bányászkodás már csak rövid ideig végezhetõ gazdaságosan, ezért különös jelentõségû, hogy néhány lelkes szakembernek köszönhetõen Bányászati Múzeumban, élethû közegben ismerkedhetnek meg a fiatalok is a bányászat múltjával. A múzeum ritka szép és gazdag ásványgyûjteménye sem mindennapi látványosság a kövek szerelmeseinek.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,könyvtár,hírek
Oroszlány öt település (Bokod, Dad, Kecskéd, Kömlõd és Szákszend) kistérségi központjaként a Vértes-hegység szelídebb, északi erdõs-dombos vidékén helyezkedik el. A környék az Árpád-kortól lakott. A török hódoltság idején elpusztult, elnéptelenedett falvakat szlovák és német telepesek keltették új életre, melyek a XVIII. századtól az Eszterházy család gesztesi, majd tatai uradalmához tartoztak.
Városunk a középkorban az Oroszlánykõ késõbb a Pusztaoroszlánykõ nevet viselte. Elnevezését a hagyomány szerint egykori váráról nyerte, melynek kapuját két kõbõl faragott oroszlán díszítette. Legalább is ezt írja az 1938-as O'sváth-féle, máig legtöbbet forgatott megyetörténet. De ahogy a középkor, mára már ez is a múlt. Hiszen O'sváth 1557 oroszlányi lakosról számol be, s ma több mint húszezren élnek itt, 16 kilométerre Tatabányától, a megyeszékhelytõl, és mintegy negyedórányira a nagy forgalmú Bécs-Budapest (M1) autópálya csatlakozásától. E létszámnövekedés nagyrészt a mûvelésre alkalmasnak talált széntelepek létének köszönhetõ; a bányászat - és a ráépülõ energetikai ipar - alapvetõen meghatározta a város fejlõdését, munkalehetõséget adva az idetelepülõknek.
Oroszlányban ma is meghatározó a bányászat, hiszen itt mûködik az ország utolsó mélymûvelésû üzeme, de az ipari szerkezetváltásnak köszönhetõen mind nagyobb jelentõsége van ipari parkunknak is. Az Ipari Park hivatalosan 1997-ben jött létre, melyet megelõzött egy korábbi iparfejlesztési stratégia. A zöldmezõs területek a régi ipari területek mellett lettek kijelölve. A különbözõ elõkészítési munkákat és intézkedéseket követõen 1999. második felében kezdõdtek meg a csarnoképítések, s jelenleg immár 17 cég található itt, melyek együttesen közel kétezer embert foglalkoztatnak.
Azt gondolom, hogy megannyi nehézség, megannyi akadály leküzdése után mindazok, akik itt élnek, s akik felkeresik városunkat, azt látják, hogy békességben él itt több mint húszezer ember, akik között vannak svábok, szlovákok és magyarok egyaránt. Itt mindig is egyetértésben, megértésben éltek egymás mellett a nemzetiségek, megõrizve eredeti nyelvüket, kulturális szokásaikat, ünnepeiket. Az oroszlányi emberek ragaszkodnak ehhez a településhez, ragaszkodnak a szülõföldhöz, az ismerõs tájhoz.
De hogy idáig eljussunk, azért elõdeinknek, apáinknak és nagyapáinknak keményen meg kellett küzdeniük. Az iparosítás során komoly bányászatot teremtettek, középületeket húztak, otthonokat építettek, erõmûvet emeltek és áldozatokat hoztak, több alkalommal emberáldozatot is. Harcoltak és harcot vívtak a nehézségekkel, a természet erõivel, a földdel, az erdõkkel mindannyiunkért. Csak aki végigcsinálta, az tudja, mit jelentett mindez, s ezért szavakkal nem kifejezhetõ hálával kell gondolnunk elõdeinkre, akik a nehéz idõkben is megõrizték hitüket, emberségüket.
Minden jog fenntartva 2024©