Arló Nagyközség Polgármesteri Hivatal
Arló Nagyközség Polgármesteri Hivatal Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartáshelyi hírek.Így ismeretlenül is köszöntöm Önt virtuális sétája alkalmából és engedje meg, hogy felkészítsem olyan információkkal, amelyek egyrészt megkönnyítik tájékozódását, másrészt segítik a
Céginformáció:
Községünk, a kistérség egyik legnagyobb határával rendelkezõ és legrégebbiek közé sorolt települése. Kezdetleges település a magyarság ideérkezése elõtt is lehetett már a helyén, de mai névvel a XI. század elején jöhetett létre. A környezõ települések (Járdánháza, Disznósd, Nádasd) Arló határából váltak ki.
A község a királyi várszervezet kialakítása során szervezõdött és a létrehozásban szerepet játszó Bors (Miskóc) nemzettség nevéhez fûzõdik. A Miskóc nem több tagjának emlékét õrzi a község helynév anyaga, de szép számmal megtalálhatók a szláv eredetû szavak is, melyek bizonyítják a honfoglalás kora elõtti létet. Okleveles említés csak megkésve jelentkezik. Az 1268-ban létre-jött oklevél azt bizonyítja, hogy Arló a Miskóc nembeli Tamás és Péter öröklött birtoka. A XV. Században a Csobánka, Füzesi családok a birtokosok, de részbirtokkal rendelkeztek a Rátold nembeli Pásztóiak is. A késõbbi korokból elsõsorban adománylevelek (Mátyás király) és egyházi iratok maradtak fenn.
Nevének eredete ma is vitatott. A tudományos név-szófejtés álláspontja szerint a község neve az "orilu" ó-szláv, sas szóból származik, mely feltehetõen egy személy nevét jelentette és e névbõl alakulhatott ki a helynév.
Az elsõ telepesek fakitermeléssel foglalkoztak, hiszen bõvében volt a vidék az erdõnek. Ez a foglalkozási ág több száz évig fönnállt, mégnem a Rimamu-rányi és Salgótarjáni Részvénytársaság megalakulása a XVII. században nagy befolyást gyakorolt a régió etnikai összetételé-re. Az õslakosok mellett nagyarányú cigány és alföldi ember vándorolt a régióba és települtek le a környékbeli falvakba. A roma szokásrendszer és összetartozás miatt bizonyos települé-seken nagy számban jelentek meg, míg másokat teljes egészé-ben elkerültek.
A község a kedvelt, és keresett települések közé tartozott, így alakulhatott ki a napjainkban már közel 50 %-os cigány kisebbségi arány.
Az ózdi székhelyû gyár nagy felszívó erõt jelentett a képzetlen munkaerõ számára, itt szinte mindenki el tudott helyezkedni, kevés volt a századfordulón és az azt követõ években a szegény ember.
A borsodnádasdi üzem létrejötte méginkább biztosította a foglalkoztatási feltételeket, így lényegében az államosítás után is tisztes megélhetést nyújtott mindenki számára a nehézipar.
Néhány család kivételével mindenki az iparból élt, így hatalmas csapást jelentett a nehézipar összeomlása és a borsodnádasdi, ózdi harapófogó teljes egészében megváltoztatta a község szociális képét.
A lassan lábadozó faluból ma több százan vállalnak munkát a fõvárosban és a megyeközpontban.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartáshelyi hírek
Minden jog fenntartva 2024©