Bőcs Községi Önkormányzat
Bőcs Községi Önkormányzat Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Az elsõ említése a falunak a nagyváradi regestrumban lelhetõ fel 1222-bõl. A falu nevét, még a XIV-XV. században is Bulch-nak írják. A feljegyzések alapján a tatárjárásban szinte teljesen elpusztult, hiszen útjába esett az elõrenyomuló tatárok seregének. Nagyon közel van a végzetes Muhi puszta. 1440-es adat szerint Bõcs két vármegyéhez tartozott: 'A jászói konvent zálog címén beiktatja néhai Rozgonyi János fiait, Lõrincet és Jánost többek között a Zemplén vármegyei Kysbewlch /Kisbõcs/ és az Abauj vármegyei Bwelch /Bulcs/ falunak fele birtokába zálog címén.'
A két község eredeti települési helye nem egyezik meg a maival. Belsõ-Bõcs legrégebben a sárgaföldes part helyén terült el, a XVI. században azonban már a mostani templom környéke és a Galyag volt a lakott hely. Külsõ-Bõcs eredetileg a Dombon és a Vízaljon feküdt, ezt a két elnevezést megtartotta és ma is használja a lakosság.
Az árpádházi királyok idején hosszú híd vezet keresztül a Sajó és a Hernád árterületén Ónod és Sajóhídvég között. Itt volt az átkelõ a Borsodi és a Zempléni várispánságok között. IV.Béla olasz telepesekkel népesíti be a falut. A Mohácsi vész után, a reformáció elterjedése idején a legelsõ magyarországi református gyülekezetek közé tartozik. Az elsõ temploma 1546-ban épült. A török uralom alatt sok szenvedésen megy keresztül a lakosság. Elõször 1567-ben pusztít itt a török sereg. 1608. április 19.-én hajdúkat telepítenek ide a megcsappant lakosság helyére.
1688-ban Rákóczi birtok lett. A hegyaljai kurucfelkelés idején Bõcs két csatában vett részt 1697. július 6.-án és 11.-én. Mindkét csatát nagy túlereje miatt a császári sereg nyerte meg. A falu nagy része megégett. Ebbõl az idõbõl való és a harcok emlékét idézi a Testhalom, Jajhalom és a Vérvölgye elnevezések. 1716-ból származik az elsõ feljegyzés a község iskolájáról.
Az 1848-as eseményeket többnyire Gyüker József külsõ-bõcsi földmûves naplójából tudhatjuk,ekkor Bõcsön is alakult õrsereg, Bizéki nevû honvéd õrnagy vezetésével. Bizékin kívül a bõcsi lelkész Futó Sámuel és fia ifj. Futó Sámuel - aki huszárszázados volt - is a Szabadságharc neves résztvevõi.
1859-ben építik ki a vasutat a környéken. 1911-ben épült a közúti Hernád-híd. A két világháború idején sokat szenvedett a falu. A háború után elõlrõl kellett kezdeni mindent. A templom, a házak roskadásig összelõve, a híd kettétörve. 1926-ban a villanyt, 1928-ban a telefont vezetik be a faluba és rá egy évrekéttantermes új iskola épül Külsõ-Bõcsön. 1939-1945 között a II. világháborúban, 50 bõcsi lakos esett el. 1944. november 18.-án szálták meg az oroszok a falut. A háború után megkezdõdött az újjáépítés. 1953-ban alakul a Haladás és az Új élet TSZ, amely 1956-ban feloszlik, majd 1959-ben újra alakul. 1961-ben 2299 lakosa van a községnek. 1968-ban eldõlt, hogy itt épül fel a környék legnagyobb üzeme, a Borsodi Sörgyár. 1990-ben a község lakossága, választott képviselõi útján, saját kezébe vette a község irányítását.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Falunk alapítóját és névadóját nem kis büszkeséggel Bulcsú vezérben tiszteljük. Bulsu, Bulch, Bölch: ezek a névalakok fordulnak elõ írásos emlékeinkben, amelyek között az elsõ 1222-bõl, az Aranybulla évébõl való.
Bõcs Miskolctól 15 km-re fekszik a Hernád mentén. A Hernád kettészeli a falut, amely nemcsak természeti adottság, hanem évszázadokon keresztül közigazgatási jelentõséggel is bírt: a falu egyik része (Külsõ-Bõcs) Zemplén vármegyéhez, míg a másik része (Belsõ-Bõcs) elõször Abaúj, majd Borsod vármegyéhez tartozott.
Községünk a környezõ települések csomópontja, itt ágazik el az út Gesztely, Kesznyéten és Sajólád felé. Központi szerepe azonban nemcsak fekvésében mutatkozik meg: a Miskolci Kistérségen belül létrejövõ mikro-körzetek egyik központja Bõcs.
A falunak jelenleg 2863 lakosa van. 1990 óta dinamikusan fejlõdik. Ma már rendelkezünk minden feltétellel (épületek, infrastruktúra, szolgáltatások, stb.), amelyek biztosítják a lakosság és az idelátogatók komfortját.
300 személyes nagyteremmel bíró Faluházunk, benne Könyvtárral a mûvelõdés és a kultúrált szórakozás igényeit kielégíti. Sportcsarnokkal és Sportpályával rendelkezünk, ahol helyet kapnak mind a profi, mind az amatõr sportolók.
A közoktatási közszolgáltatások széleskörûek: az óvodába minden gyermeket fel tudunk venni, iskolánkban az alapfokú oktatáson túl zeneoktatás, mûvészetoktatás (tánc) és szakoktatás is folyik.
Háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos és gyógyszertár áll a lakosság rendelkezésére.
Feladatok_uj azért mindig vannak. A Hernád gyakori áradása szükségessé teszi mind a meder tisztítását, mind az árvízvédelmi gátak folyamatos bõvítését, illetve karbantartását.
Másik fontos feladatunk az, hogy biztosítsuk a település idõs, magányos lakóinak gondozását. Ennek érdekében megvalósulni látszik a régóta tervezett Idõsek Otthona és Gondozóház építése.
Befejezés elõtt áll a Tájház kialakítása, ahol községünk múltját, szokásait, hagyományait mutatjuk be fiataljainknak, illetve az idelátogatóknak.
Kérjük, nézze meg honlapunkat és látogasson meg bennünket!
Minden jog fenntartva 2024©