Felsőzsolca Város Polgármesteri hivatala
Felsőzsolca Város Polgármesteri hivatala Saját tv,galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányztai feladatok_uj ellátása,könyvtár,helyi hírek.
Céginformáció:
Felsõzsolca városa a Bükk hegység keleti lábánál, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán, a Bódva, a Sajó és a Hernád folyók völgyeinek természetes metszéspontjában fekszik.
A régészeti (Várdombi ásatások) és történeti kutatások eredményei arról tanúskodnak, hogy a település területén és közvetlen környékén már az õsidõkben letelepedett az ember. (Újkõkori, bronzkori, vaskori, kelta- és Árpád-kori leletek A község határának keleti részén található emberkéz alkotta Halmokról a régészeknek az a véleménye, hogy 6-8000 évvel ezelõtt keletkezhettek.
Az elsõ írásos adat a településrõl 1281-bõl maradt fenn. Ebben az oklevélben a Misokolcot birtokló Ernye bán fia, István mester és a Felsõzsolca-i tulajdonos Panyth bán fiai között a Sajó mederváltása miatt keletkezett birtokvitát a felek úgy zárták le, hogy az egri káptalan elõtt megállapodtak: Misokolc és Zsolca között a határ mindenkor a Sajó folyó.
Az 1333-35. évi pápai tizedjegyzékekbõl tudjuk, hogy ekkor itt volt a megye egyik legtöbbet fizetõ, virágzó plébániája, melyet Szent Mihály tiszteletére szenteltek fel.
A XV században a Szemere család zálogbirtoka a falu, majd Bebek Ferenc, Serédi Gáspár birtokolja a községet.
A török megielenése véget vet a békés fejlõdésnek, 1544-ben dúlják fel elõször a környéket.
A XVI. század derekától protestáns fõurak az új birtokosok. (Rákócziak, Dõryek Szirmayak)
A XIX század elején házasság révén a Platthy család tulajdonába kelrül Felsõzsolca, majd újabb házasság révén a Szathmáry Király családé lesz. Általuk ismét olyan család a birtokos, kiknek kiemelkedõ szerepe volt Észak-Magyarország kulturális és gazdasági életében.
Az elsõ kéziratos térkép 1771-ben készült Felsõzsolcáról. Ennek mûvészi reprodukciója (melyet Vincze Ildikó keramikus mûvész készített) díszíti a Városháza Dísztermét.
A szabadságharc során kétszer is súlyos károk érik a falut és a Szathmáry Király uradalmat. 1849 július elején a beözönlõ cári csapatok fosztogatnak itt, majd 1849. július 25-én a Zsolcai csatában, amikor Világos felé visszavonuló Görgey összecsap velük, az ütközet során felgyújtják a községet, és ismét kifosztják az uradalmi kastélyt s a birtokot.
A történelem hõseit és áldozatait nem felejti Zsolca lakossága. Az 1849. július 25-i Zsolcai csata emlékére, az országban másodikként emeltek a Honvédek-nek emléket melynek felszentelésére 1867. szeptember 2-án került sor.
A jobbágyfelszabadítás és a kiegyezés után rohamosan fejlõdõ Miskolc ipari munkásainak Felsõzsolca is segít letelepedni.
Az 1869-ben 946 fõs község a századfordulóra 1672 fõnek, 1930-ban már 2532 embernek ad otthont. Természetesen ez azt is jelentette, hogy megváltozott a lakosság foglalkozás szerinti megoszlása. 1930-ban fele-fele arányban élnek itt a mezõgazdaság által eltartottak, illetve az iparban, kereskedelemben foglalkoztatottak.
Az elsõ világháború nagy áldozatot követelt a falutól. A háború frontjain 48 zsolcai halt hõsi halált. Két fiatalember 1919-ben, a falu környékén lezajlott harcok következtében vesztette életét.
A két világháború közötti idõszak fontos jellemzõje, hogy a községben sok kis- közösség létezett. Pártok, vallási szervezõdések, kulturális és önsegélyezõ körök, sportszervezetek, társadalmi szervek jöttek létre, melyek át-, meg átszõtték a község társadalmának egészét, s vált így településünk a sok újonnan ideköltözõ lakos ellenére valódi közösséggé.
A II. világháború az elsõnél is nagyobb megpróbáltatásokkal, áldozatokkal járt. Közel kétszázan vesztették életüket a háború következtében.
1991-ben a Szabadság Napján, a Kegyeleti Parkban az egyházak ökomenikus szertartás keretében leplezték le a II. világháború felsõzsolcai áldozatainak emlékmûvét, Varga Éva szobrászmûvész alkotását.
Az erõltetett szövetkezeti szervezés eredményeként újra megismétlõdött a századforduló évtizedeiben lejátszódó népmozgás. A Miskolcon munkahelyet keresõk nagy része a városkörnyéken telepedett meg. Felsõzsolcán is új lakótelepek, utcasorok épültek. A beköltözõk révén Felsõzsolca, az 1980-as évek végére hétezres lélekszámú nagyközséggé vált.
A Sajó, mint természetes határ segítette elkerülni Felsõzsolca beolvadását Miskolcba, megõrizve ezzel önálló település létünket. A kertcárosi jellegû, emberbarát arculatú település fejlett intézményrendszerrel és modern közmûvekkel segíti és szolgálja a helyi és - a térség központajként - a környezõ települések lakosainak életét. Kitûnõ fekvésû Ipari Parkja pedig további lehetõségeket kínál a fejlõdéshez.
Üzleti ajánlat:
saját tv,galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányztai feladatok_uj ellátása,könyvtár,helyi hírek
Köszöntöm Önt Felsõzsolcán, a fiatal városban, az õsi településen!
A tárgyi emlékek 6-8 ezer ezelõtti elõdeinkrõl, az elsõ írás pedig több, mint 700 éve itt élõkrõl tanúskodik. Szép és változatos e táj. A Sajó, az életet serkentõ vízfolyás vonzotta az embert, ugyanakkor védte is az ellenségtõl.
Közelünkben a Bükk hegység párját ritkító karszttömege, itt szelídülnek a Cserehát lejtõi, délen az Alföld szegélye ad korlátlan röpülést a tekintetnek, de látótávolságban vannak a Zempléni hegység pompás szépségû vulkanikus hegysorai.
Három folyó, a Sajó, a Bódva és a Hernád völgyeinek metszéspontjában élünk, Miskolctól mindössze 1 km-re. A Sajó, mint természetes határ segítette elkerülni Felsõzsolca beolvadását Miskolcba, megõrizve ezzel önálló település létünket. A közelség persze arra is utal, hogy Felsõzsolca a megyei jogú nagyváros vérkeringésének szerves része.
A 3-as fõközlekedési út és az M30-as autópálya csomópontja felõl érkezõket a Millenniumi kereszt és Nepomuki Szent János szobra fogadja, melyet az új bekötõút átadásakor, 2000. szeptemberében állítottunk az 1950-es években elpusztult barokk szobor méltó utódaként.
A családi házas, kertvárosi jelleg, az esztétikusan kialakított, növényekkel teli környezet folyamatosan vonzza a letelepedni szándékozókat.
Városunk fejlõdésének záloga a mindenkori nyitottsága volt, mellyel befogadta a közeli és távolabbi településekrõl ide költözõ családokat, akik rövid idõ alatt beilleszkedtek.
A környezõ települések érdekazonosságát keresve a város mindenkori vezetése arra törekedett, hogy vezetõ szerepet vállaljon az ellátási, szolgáltatási feladatok_uj megoldásában.
Térségi feladatok_ujat látunk el az egészségügy, a közoktatás, a területfejlesztés, az igazgatás, a pénzintézeti szolgáltatás, a kereskedelem, az ipar, a mezõgazdaság, valamint a közbiztonság terén.
A város gazdasága az elmúlt években átalakult, fokozatosan növekszik a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások száma.
A teljesen kiépített infrastruktúra, az egyenletesen fejlesztett, arányos intézményhálózat, a kertvárosi jelleg jó közérzetet biztosít az itt élõknek és vonzó a nagyváros forgatagából a nyugodt, kellemes lakókörnyezetet keresõknek, valamint az ide látogatóknak.
Kérem, ismerje meg közelebbrõl városunkat turistaként, látogatóként itt idõzve, de szívesen fogadjuk vállalkozását, és megtisztelõ, ha családja számára élettérül választja Felsõzsolcát.
Minden jog fenntartva 2024©