Hejőbába Község Önkormányzata
Hejőbába Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár,helyi hírek.
Céginformáció:
Elsõ okleveles említése 1234-bõl való (az oklevelekben fõleg Baba vagy Babil alakban fordul elõ, egyes írások a baba, ószláv vénasszony szóból származtatják), és a települést a várföldeket megszálló, és ott letelepülõ várjobbágyok birtokaként említi. Ekkor még Alsó- és Felsõbábáról írnak. A két község, vagy községrész késõbb épült össze, egyesült.
Mint a környékén máshol, így itt is korán megtelepedett az ember. A tiszta vizû folyók, dús legelõk megkönnyítették az élelemszerzést, többé-kevésbé biztonságossá tették az életet. A régészeti ásatások a korai letelepedés bizonyítékaként bronzkori leleteket hoztak a felszínre, háztartási eszközöket, berendezési tárgyakat, szerszámokat.
A késõbbi korokból származó leletek azt mutatják, hogy a táj azóta is szinte folyamatosan lakott volt. A népvándorlás korának majd minden népe megfordult erre. A táj nagyon kedvezõ lehetett letelepedésre, mert a fennmaradt adatok_uj szerint a település már az Árpád-korban is fennállt. A honfoglaló magyarok is megtelepedtek a vidéken. Az elsõ letelepülõk kabar eredetûek voltak, Örösúr népéhez tartoztak.
A honfoglalás után a terület nagyrészt királyi birtok lett, ami - a már itt élõ szlávok mellé - újabb, idegen etnikumú népek betelepítésével járt. Ez a XIII. század elejére átrendezte a birtokviszonyokat, a honfoglaló nemzetségek helyébe új birtokosok léptek. A borsodi területek jelentõs részét a Bors nemzetség szerezte meg, õk adták az elsõ ispánt is. Az 1241-es muhi csatavesztés után, a királyi nagybirtok eladományozása felgyorsult, így lettek birtokosok a térségben az Ákos nembeli ernyék, és az olasz származású Rátót nemzetség, de az egyház is hatalmas területek birtokosa lett.
A vidéket nem kerülték el sem a tatár, sem a török hadak. Mindkét sereg igen nagy pusztítást végzett. Hejõbába is a hódoltsági területhez tartozott, adót kellett fizetnie. A török uralom lelassította, idõlegesen megakasztotta a gazdasági fejlõdési folyamatot, de bizonyos esetekben segítette is. Ezt támasztják alá a mezõvárosoknak adott oltalomlevelek is.
A község viszonylag távol esett a fõ kereskedelmi útvonalaktól, ezért nehezen tudott bekapcsolódni abba a gazdasági fejlõdésbe, amely a XV.-XVI. században indult meg. Ebben az idõben válik el egymástól véglegesen az ipar és a mezõgazdaság, a város és a falu. Az ipari fejlõdéssel járó anyagi gyarapodás eredménye volt az is, hogy Borsodban 13 település szerzett mezõvárosi kiváltságot a XVI. századra. A Hejõbábához legközelebb esõ mezõváros Emõd volt.
A XVI. század második felétõl kezdve a nagybirtokokon tért hódít a majorsági gazdálkodás, ami a robot terhek megnövekedését eredményezte. A jobbágyság (ahol tudta) vagy megváltotta a földesúri szolgáltatásokat, vagy azok elõl beállt a bujdosók közé. Mivel a jobbágyok helyzete egyre nehezebb lett, a térség adta a fõ bázisát a XVII. századi nagy parasztfelkeléseknek, és a Thököly-féle mozgalomnak is.
A Rákóczi-szabadságharc után a térség elnéptelenedett, a termelés szinte megállt. Az újratelepítéshez a földbirtokosok átmenetileg jelentõs kedvezményeket adtak, amelyek a XVIII. század közepére már megszûntek, és nagyon erõs zselléresedési folyamat indult meg. Az elszegényedés a nemességet is érintette. A megye nemeseinek többsége jobbágysorban élt, tõlük csak kiváltságai különböztették meg. Közülük néhányan eljutottak a társadalmi reformok igenléséig is. Az 1848-49-es szabadságharc után a dél borsodi térség, a Hejõ mente távol esett attól a területtõl, ahol a nagyarányú ipari fejlõdés zajlott (a megye középsõ és északi részén). Itt délen továbbra is a nagybirtok maradt az uralkodó, a kilátástalanság és a nyomor elõl a parasztság a kivándorlásban keresett menedéket. Aki nem akarta elhagyni hazáját, az az iparvidéken próbált meg boldogulni. A helyzet javulását az agrárszocialista mozgalomtól várták. Míg a megye más részein sokan földet akartak, a dél-borsodi parasztság elsõsorban magasabb munkabéreket, jobb munkafeltételeket próbált kiharcolni. A háborúra való felkészülés jegyében, nagy arányú iparosítással, és ezzel együtt munkaerõ kereslettel indult. A mezõgazdaság nyomorán azonban nem enyhített az iparfejlesztés. A nagybirtok túlsúlya megmaradt egészen 1944-ig.
Hejõbábát 1944. november 5-6-án orosz légitámadás érte, a németek a vasútállomást felégették. Az orosz katonák fosztogatták, bántalmazták a helyi lakosságot és munkaszolgálatra vittek el embereket. A harcok befejeztével 1945. januárjában megalakult a Nemzeti Bizottság. Az újjáépítés legnagyobb feladata a vasútállomás helyreállítása volt. A Rákosi nevével fémjelzett évek a hejõbábaiak életét is megkeserítették, enyhülést ezen a téren a Kádár korszak hozott. Igazi szabadság csak 1990-ben köszöntött a község lakosságára.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár,helyi hírek
Szeretettel, és nagy tisztelettel köszöntöm Önt Hejõbába megújult honlapján.
Bízom benne, hogy az új designnal jelentkezõ oldalainkon még kellemesebb perceket tölt el, ugyanakkor még hasznosabb információkat gyûjt településünkrõl, mivel a látvány mellett még érdekesebbé teszi honlapunkat a bõvebb tartalom, a gazdagabb aktuális információ, a részleteket is bemutató menürendszer, a könnyû kezelhetõség, a gazdag képanyag, valamint az oldalunkon olvasható Bábai Hírmondó címû helyi újságunk minden megjelenési száma.
Az új honlapunkon lapozgatva megismerheti:
A településünk és környékünk földrajzi fekvésének elõnyeit:
* autópálya közelsége,
* Tiszaújváros, Miskolc város szomszédsága,
* alföldies, sík domborzati viszonyokat.
A településvezetés, és a helyi lakosság összefogásának, szorgalmas, igényes munkájának eredményeként dinamikusan fejlõdõ:
* infrastruktúránkat,
* intézményhálózatunkat,
* folyamatosan szépülõ faluképünket.
A hejõbábai családok életkörülményei folyamatosan javulnak, a stabilan mûködõ, dinamikusan fejlõdõ helyi intézmények, szolgáltatók, a térség egyre erõsödõ gazdaságának, a foglalkoztatási gondok enyhülésének eredményeként.
A településen egyre több családi ház kerül felújításra, bõvítésre, illetve egyre több új családi ház épül, mely növeli a település népességmegtartó erejét, javítja a faluképet.
Reményeim szerint az autópálya közelsége még tovább növeli a befektetõk érdeklõdését, melynek eredményeként a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás erõsödése tovább emeli a település népességét, kedvez a helyi kisebb vállalkozások kialakulásának, eredményes mûködésének.
Bátorítok minden aktív vállalkozót
* nagyobb volumenû befektetések,
* ipari parkok,
* kelet-magyarországi raktárak létesítésére, vagy
* kastélyaink igényes felújításával turisztikai központok kialakítására.
Bízom abban, hogy számíthatunk arra, hogy akár magánemberként, akár üzleti partnerként személyesen is üdvözölhetjük falunkban.
Köszönöm, hogy meglátogatta honlapunkat, és kérem, hogy máskor is térjen vissza hozzánk.
Érdeklõdéssel várom véleményét javaslatát a vendégkönyvünkbe.
Jöjjön el hozzánk. Várjuk szeretettel Hejõbábán.
Minden jog fenntartva 2024©