Putnok Város Önkormányzata

Putnok Város Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,helyi hírek,önkormányzati feladatok_uj ellátása.

Céginformáció:
Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör-Kishont vármegyében, 1950-tõl Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A település a Bükk-hegység északi nyúlványai, valamint a Sajó folyó között, Miskolctól 40 km-re a 26-os számú, nemzetközi forgalmat is lebonyolító fõútvonalon, a szlovák határ mentén található. Hosszú idõn át mezõvárosi rangot viselt, majd 1881-tõl nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-tõl pedig újra város.



Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésrõl nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentõs település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, késõbb székhelye volt. Kedvezõ fekvése miatt hamarosan királyi vámszedõhellyé lépett elõ, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglõ, a kereskedõház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Elsõ ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hû szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erõs udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg. A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdõdött, és végül Miklós fiai az egri káptalan elõtt osztozkodtak az örökségen. A család jelentõs birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is. A háború a család kimerülésével ért véget 1475-ben. Eközben persze a jobbágyok szenvedtek a legtöbbet. 1349-ben Putnok lakossága is pártokra szakadt. 1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház megerõsítését, és ezzel megvetette a putnoki vár alapjait. A település részére vásár- és vámjogot is szereztek földesurai, és így fokozatosan a földesúri város kiváltságait is elnyerte. 1423-ban itt volt a sókamara is. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az idõben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek.

1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyûlésen említik elõször a legfontosabb várak között. A vár ebben az idõben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. Az udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül. 1644-ben I. Rákóczi György vette be a várat;

Orlay Miklós, a putnoki vár ura részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért birtokaitól megfosztották; 1672-ben, 1678-ban, 1680-tól 1684-ig a kurucoké volt a vár; 1683-ban Thököly táborozott itt, 1705-ben és 1706-ban II. Rákóczi Ferenc birtokában volt. A vár ezután is szinte évenként gazdát cserélt, senki nem erõsítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, és az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén.


Az állandó viszályok és az átvonuló seregek miatt a város egy idõben el is néptelenedett. A szatmári béke (1711) után Orlay Borbála, Serényi András feleségeként visszaperelte a putnoki uradalmat, így lettek 1717-tõl a Serényi grófok a város hûbérurai. A város újratelepítését és újjáépítését is õk indították el: a többi Serényi-birtokról és egyéb helyekrõl érkezett Putnok új lakossága. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották.


A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlõdésének fénykorát jelentette: 1825-ben megnyílt a helyi gyógyszertár, az 1830-as években a vár romjaiból a gróf kastélyt és templomot építtetett, a házakat kötelezõen kõbõl építették, elrendelték a kötelezõ himlõoltást.1830-ban megalakult a kaszinó, 1861-ben a méhész társulat és az ország egyik elsõ kisdedóvója, 1863-ban a mûkedvelõ társaság. Megnyitotta kapuit a Putnoki Takarékpénztár és a Postahivatal, 1870-ben alakult a mûmalom társulat, 1871-ben a népbank. Ugyanebben az évben épült a vasút Bánrévéig, 1874-ben alakult az önkéntes tûzoltó egylet. Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idejérõl nincsenek pontos adataink, az viszont biztos, hogy a putnoki nemzetõr század 158 tagja harcolt Pákozdnál gróf Serényi László vezetésével. Az 1848-as áprilisi törvények alapján itt 121 jobbágy nyerte el szabadságát, a bukás után pedig sok bujdosó rejtõzött a putnoki pincékben és szõlõhegyi kunyhókban.




A közéleti fejlõdés szellemi szervezõje 20 éven át a fáradhatatlan gróf Serényi László, a liberális gondolkodású fõúr volt. Önzetlen lokálpatriotizmusa követendõ példa lett fia, Béla gróf számára is. Putnok fejlõdése elválaszthatatlan a magas közéleti méltóságokat betöltõ ( képviselõ 1896-ban, kereskedelemügyi államtitkár, majd három egymás utáni ciklusban földmûvelésügyi miniszter ) és Putnokot nagyon szeretõ gróf Serényi Béla (1866-1919) tevékenységétõl: Birtokán mintagazdaságot létesített, a filoxéra pusztítása után amerikai szõlõfajták betelepítésével igyekezett visszaállítani a putnoki szõlõkultúrát, kezdeményezésére a felekezeti iskolák helyett 1912-ben felépült az Állami Elemi Iskola épülete, beindította a gazda és a gazdaasszony képzést, 1915-ben elfogadtatta a polgári iskola képzési rendszerét, az I. világháború áldozatainak emlékmûvet állíttatott, de ezeken túl is személyes közbenjárása eredményezte a járásbíróság felállítását, az Eger- Putnok vasútvonal megépítését, a város villanyvilágítását, a közvágóhíd és a tûzoltó szertár megszervezését, a település elsõ kövezett utcájának lefektetését, a halastavak létrehozását, és még hosszan sorolhatnánk. "Amit a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István megtett az egész országért, azt gróf Serényi László és Béla megtették Putnokért." Putnok lakossága ma így értékeli a Serényi grófok önfeláldozó tevékenységét.






A századfordulón 595 ház volt Putnokon 3471 lakóval. Az I. világháború 91 ember halálát követelte a várostól és nagy nyomort zúdított a lakosságra. A háborús sebeket aligha gyógyította be a Kisfaludy-Strobl Zsigmond által készített hõsi emlékmû, mely a hazáért elesett putnoki fiatalemberek emlékét õrzi.!









Putnokon a trianoni békeszerzõdés családi, rokoni szálakat, tradicionális kapcsolatokat szakított szét Gömör vármegye szétszakítása miatt. A II. világháború tényleges kitörését a lengyel menekültek 1939.szept.10-11-i érkezése, valamint a malom hadiüzemmé nyilvánítása jelentette. Putnokon nem volt jelentõs katonai tevékenység annak ellenére, hogy a település stratégiailag nem volt jelentéktelen. Összességében 800 fõ az elhurcoltak és az elesettek száma, akik soha nem látták viszont szülõhelyüket. 1944. december 17-én ért véget a háború Putnokon.



Lakótelep

A II. világháború után a szocialista rendszer 40 éve alatt Putnok gazdasági és politikai jelentõsége folyamatosan elsorvadt. A város intézményeit, létesítményeit átvette Ózd és a mezõgazdasági fõiskolát is megszüntették. A rendszerváltás után sikerült ismét fejleszteni a várost, sor került a gáz bevezetésére, folytatódik a közmûvesítés, az iskolákban színvonalas oktatás folyik, mezõgazdasági mintafarm létesült, pezseg a kulturális és közélet.




Ünnepi megyegyûlés


A Városi Önkormányzat által 1997-ben indított beruházások: a gázhálózat kiépítése, a szociális gondozási központ kialakítása és bõvítése, az autóbuszvárók kialakítása, a parkosítás mind javítják a város külsõ képét és a lakosság komfortérzését. A hosszú távú tervek között szerepel a szennyvízhálózat bõvítése és az úthálózat teljes pormentesítése. Az Önkormányzat keresi a kül- és belföldi befektetõket a helyi letelepedésre és támogat minden olyan kezdeményezést, amely a városban munkalehetõséget teremt, és fejleszti a lakosság életkörülményeit.




Ezeket a törekvéseket is elõsegítik azok a különbözõ tevékenységek, melyekben az Önkormányzat aktív szerepet vállal: 2005-ben már hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Gömör Expo, mely minden évben április végén - május elején zajlik le. A város Önkormányzata hagyományokat szeretne teremteni ezzel, és lehetõséget nyújtani a térség vállalkozóinak a bemutatkozásra. Egyúttal pedig ez lehetõség a trianoni határok által elszakított Gömör egységes képének kialakítására, bemutatkozására. A kapcsolatok építése szempontjából lényeges a Sajó-Rima Eurorégió létrehozása, ami elõsegíti a határon túli kapcsolatok fejlõdését, de bázisa lehet a késõbbi európai uniós kapcsolatoknak is.

A település legjelentõsebb kulturális rendezvénye a minden év nyarán megrendezésre kerülõ Gömöri Nyár rendezvénysorozat. Fõleg kulturális táborokat, kiállításokat, hangversenyeket, kultúrához kapcsolódó egyéb rendezvényeket szerveznek a közremûködõk. Putnok testvérvárosi kapcsolatokat épített ki a franciaországi Fécamp várossal, valamint Szlovákiában Tornalja és Tiszolc városokkal, illetve a lengyel Nowy Zmigród-dal. A kapcsolat tartása egyaránt vonatkozik gazdasági és kulturális területekre, az együttmûködés folyamatos, rendszeres, és gyümölcsözõ.

Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,könyvtár,helyi hírek,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Sok szeretettel köszöntöm Önt Putnokon, a történelmi Gömör vármegye déli kapujában!


A rendezett, nyugalmat sugárzó települési arculat egy olyan jellegzetes gömöri kisváros képét vetíti elénk, amely az utóbbi évek átalakulásai nyomán egyre jobban tükrözi a régi polgári értékeket.



Oldalainkon igyekszünk teljes körû képet nyújtani a város társadalmi, gazdasági, kulturális és történelmi fejlõdésérõl, a jelenlegi helyzetérõl és elképzeléseirõl, továbbá az önkormányzati és a civil élet aktualitásairól.


Ezentúl fontos kiemelnünk a térség természeti értékeit, erdeit, növény- és állatvilágát.

Bízom benne, hogy ezzel a rövid bevezetõvel sikerült felkeltenünk érdeklõdését, és hamarosan Önt is vendégünkként köszönthetjük.


Cégnév: Putnok Város Önkormányzata
Székhely: 3630 Putnok Kossuth L.út 5.
Levelezési cím: 3630 Putnok Kossuth L.út 5.
Telefon:
mobil: 06 48 530 010
Weboldal: www.putnok.hu
Email:

Minden jog fenntartva 2024©