Sajóvámos Község Önkormányzata
Sajóvámos Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A település elsõ ismert említése 1219-bõl, a Váradi Regestrumból való. Az írott neve villa Vamus. A község az Ákos-nemzetség Bebek-családjának birtoka. A család Pelsõczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi elõnevet is használt. A település a Bebekek uradalmának központja volt, várát is õk építették.
A XIV. században a község neve nem változott: Vamus vagy Wamus névalakokat találunk a korabeli forrásokban, azonban megkülönböztetnek Bel- és Külvamust. 1320-ban a Bebekek birtokát felosztották, a késõbbi idõkben már több birtokosa volt a településnek. A község a XIV. században már jelentõs vámszedõ hely. Jellemzõ fontosságára, hogy a megye többször is - 1343-ban, 1353-ban - itt tartotta közgyûlését. 1445. évi törvény is megengedte a Bebekeknek a vár fenntartását, a család továbbra is ura a településnek.
A XV. században a Csetneki család is birtokos lett, mert 1492-ben örökjogon magáénak mondta Vámost és tiltakozik az ellen, hogy ezt Szapolyaiak II. Ulászlótól vagy Beatrixtõl elkérjék vagy megvásárolják. A tiltakozás eredménytelen volt, mert 1500-ban Szapolyai János birtokában találjuk Vámost.
Amikor Ferdinánd jutott trónra, Mária királyné Bethlenfalvi Thurzó Eleknek adományozta a Szapolyai-birtokokat. Sajóvámos ekkor már mezõvárosi rangú település, s mint ilyet a következõ évben Ferdinánd Azzwpathaki Hencz Máténak adományozta. A Bebek-családon kívül tehát még két birtokosa lett a településnek, akik nemcsak a maguk birtokát igyekeztek megtartani, hanem erõszakkal is foglaltak el részeket, többek között Dercsényi Miklós birtokát. 1582-ben Rudolf Sajóvámost és Sajópálfalát Gyulay Jánosnak adta.
A XVI. században a földesurai közül nagy szerepet játszott Mágócsy Gáspár, akinek a nevéhez fûzõdik a reformációnak a településen való nagyméretû elterjedése is.
Sajóvámos a török idõben hódoltsági terület volt, bár egy része a szendrõi várhoz tartozott, de a töröknek adózott. Bár a község rendszeresen fizette az adót, mégsem tudta elkerülni a legrosszabbat: 1599-ben Sajóvámos határában ütközet zajlott le a kassai parancsnok seregei és a törökök között. A csatát a törökök nyerték és Sajóvámost is feldúlták. A XVII. századot követõen a Mágócsyak mellett még több birtokosról emlékeznek meg a feljegyzések.
A XX. század elsõ felében az Edelsheim-Gyulai család volt a község birtokosa. Ebben az idõben a lakosság mezõgazdasági termelésbõl élt, felvevõ piacot a közeli Miskolc jelentett. A község birtokosa, Edelsheim-Gyulai Lipót hatalmas gyümölcskertészetet is kialakított birtokain. Sajóvámoson a "Hangya" Szövetkezet mellett, a Sajóvámosi Községi Hitelszövetkezet is mûködött.
A második világháború elõtt egy református, egy római katolikus és egy görög katolikus iskolája volt a községnek. Kulturális intézményei a Gazdakör és a Leventeegyesület voltak. Sajóvámost 1939-ben villamosították.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.Õszintén örülök, hogy Sajóvámos weboldalán üdvözölhetem
Kérem, induljon virtuális sétára velem településünkön! Biztos vagyok benne, hogy sok információt talál, melyet hasznosíthat üzleti és szakmai döntéseinél vagy mindennapos ügyeinek intézése során.
Sajóvámos vonzó település lehet a teljes infrastruktúrát igénylõ parkos, kulturált környezetre vágyó, a nagyváros zajából menekülõ családok letelepedésére.
A helyi intézmények és az alapvetõ szolgáltatások egyre magasabb szintû biztosítása kényelmet és biztonságot nyújt az itt lakóknak.
A település fekvése, adottságai a Miskolc városhoz való közelsége, viszonylag jó megközelíthetõsége kedvezõ lehetõséget biztosít különbözõ vállalkozások, lakóparkok kialakítására.
Amennyiben böngészése közben kedvet kapott megismerni közelebbrõl is falunkat, várjuk szeretettel Sajóvámoson, ahol minden álma valóra válhat.
Minden jog fenntartva 2024©