Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala
Sátoraljaújhely Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,közterület fenntartás,közigazgatás,könyvtár,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek,gazdaság,kultúra.
Céginformáció:
A Zempléni-hegység és Hegyalja legnépesebb városa a Ronyva-patak partján alakult ki. Neve: Sátoraljaújhely mint többszöri összetétel a település fekvését és történelmi létrejöttét, szerepét sûríti egy szóba. A város nyugati határában emelkedõ hegyek formája adta a helynév elsõ elemét, a második a helyhez való viszonyát, viszonyítását szolgálja, a harmadik és a negyedik tag az újratelepülés emlékét õrzi.
Feltételezhetõ, hogy már az õskorban laktak itt emberek, mert a természeti kincsekben gazdag környezet, a dús erdõk vad-állománya, a vizek számtalan halfaja vonzóvá tette ezt a vidéket. A legelõk kedveztek az állattartásnak, majd az irtá-sok helyén megindulhatott a földmûvelés.
Már Kr. u. 180-ban Marcus Aurelius légiói is jártak e vidéken, amelyet a talált arany-pénzek bizonyítanak. Anonymus szerint a honfoglalás korában is lakott terület volt "Satur eleu" néven. A honfoglalók közül a kazár törzsek kapták meg, majd Árpád vezér Ketelnek adományozta. Kb. 150 évig volt az övé és utódaié.
Állítólag két vár állt itt: az egyik a Sátor-hegyen, a másik a Vár-hegyen. A 12. században épült vár valószínûleg favár volt még, amely védelemmel látta el a környék lakosságát. Ebben az idõben kezdett kialakulni a szõlõ - és bortermelés is, ami majd évszázadokra meghatározza a város gazdaságát.
Könyves Kálmán királyunk 1110-ben gróf Ratholdnak adta. II. Endre király 1221-ben, egyik okiratában a pálosok klastromának alapítását említi meg. 1241-ben a tatárok mindent feldúltak. A környezõ hegyekbe menekülõ lakosság a pusztítás után új helyen kezdte meg az újjáépítést (a mai város területén). Innen kapta a város az "új hely" nevet (nova villa). 1256-ban IV. Béla király egyik okiratában megemlíti nova villát, elrendelve a pálosok klastromának újjáépítését. 1261-ben V. István király városi rangra emelte. 1351-ben Nagy Lajos király adományaként Koriatovics Tódor hercegé lett a város a várral együtt, aki ruténeket telepített le. 1429-ben Zsigmond király Pálóczy György esztergomi érseket és testvéreit tette meg a vidék uraivá, akik egészen 1526-ig voltak tulajdonosai. 1482-ben építtette Pálóczy Imre a plébá-niatemplomot, ami leégett és 1770-ben Trautsohn János Vilmos herceg kezdte meg újjáépíttetését, de halála miatt a kincstár fejezte be. 1534-ben már Perényi Péteré a vár, aki kassai építõmunkásokkal erõsíttette meg, de 1558-ban Telekessy Imre leromboltatja. 1566-ban a törökök pedig a várost gyújtották fel.
A magyarországi protestantizmus terjedése Újhelyt is hamar elérte. Luther Márton tanait Siklósi Mihály kezdte hirdetni, akit Szilvássy Mihály, Batizi András, Dévai Mátyás követett. 1608-tól lett Lórántffy-birtok, majd 1616-tól I. Rákóczi Györgyé, aki feleségül vette Lórántffy Zsuzsánnát. 1660-ban örökölte Báthory Zsófia és II. Rákóczi Ferenc. Innen indult 1697-ben az ún. hegyaljai felkelés, ami elõkészítette a Rákóczi-féle sza-badságharcot. II. Rákóczi Ferenc szerette és fejlesztette a várost. Ekkor épült a Palotás utca testõrei számára, ezzel is bõvítve Újhelyt. 1711 után Patak és Újhely mint elkobzott birtok Trautsohn osztrák hercegé lett, aki - mint fentebb említettük - leégett plébániatemplomot újjáépíttette. Ez a templom katolikus, majd a reformáció terjedésekor evangélikus, végül 1714-tõl végleg visszakerült a katolikus egyházhoz.
A város fejlõdését nagyban meghatározták a nemesi kúriák. Bennük találjuk meg azt a szellemi és gazdasági erõt, amely e vidéket és a várost felvirágoztatta. Néhány nevet és családot kell megemlítenünk: Gyarmati Bíró Miklós, Pálóczy Menyhért, Fáy Anna, Kazinczy Péter, a Lónyay-, a Bessenyei- és a Bornemissza-család. 1756-tól vármegyeszékhely. Barokk stílusú, emeletes vármegye-házának vastag falai között gyakran mondott beszédet Kossuth Lajos. 1789-ben épült gimnáziuma, ahol 1810-tõl 1816-ig tanult Kossuth is.
A város többször leégett, utoljára 1830-ban. Ez után épültek fõutcáján az emeletes házak. 1864-ben megalakult a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, 1869-ben a Kereskedelmi és Hitel-bank, 1872-ben a Polgári Takarékpénztár. A vármegyeháza 1930-ban levéltárral és muzeális résszel bõvült. A levéltár iratanyagát Kazinczy Ferenc rendezte, Kossuth Lajos önkéntes tûzoltóságot szervezett és megalapította a Zemplén megyei Kaszinót. A városban 1894-tõl dohánygyár, téglagyár és MÁV gépjavító mûhely mûködik.
A századfordulón megépült a Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa vasútvonal, utána az Újhely-Csap vonal, amely kereskedelmi- és vasúti csomó-ponttá tette a várost. A Károlyi grófok kezdeményezésére 1924-ben meg-épült a város fõutcáján áthaladó kisvasút, amelyet 1980-ban párthatározattal megszüntettek. Az I. világ-háború éveiben már 25000 lakosú település és itt van az ország legnagyobb borpiaca. A tragikus trianoni békeszerzõdés megtörte a fejlõdést. A megye 70%-át, a lakosság 60%-át csatolták Csehszlovákiához. Ennek ellenére 1950-ig megyeszékhely volt.
Történelem
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,közterület fenntartás,közigazgatás,könyvtár,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek,gazdaság,kultúra
Remélem, hogy az itt kapott információk és aktualitások érdekessé teszik mindenki számára a lapot, azoknak is akik itt élnek Sátoraljaújhelyben és azoknak a kedves olvasóknak is, akik érdeklõdnek városunk iránt. Remélem sikerült felkeltenünk az érdeklõdést, és ezáltal egyre többen lesznek kíváncsiak településünkre és ellátogatnak hozzánk.
Városunk komoly hagyományokkal és történelmi múlttal rendelkezik, rangját több mint 750 éve kapta. Ebbõl is látható, hogy az itt élõ emberek természetesnek veszik a polgári gondolkodást. Sátoraljaújhely város gazdag történelmi múlttal, építészeti értékekkel rendelkezik, sajátos felvidéki kisvárosi hangulatot áraszt.
Évszázadokig megyeszékhely volt, majd járási központ, de a trianoni határok nagyon kedvezõtlenül befolyásolták nemcsak városunk, hanem az egész térség gazdasági, kulturális és történelmi életét is. Jelenleg a körzet természetes gazdasági, igazgatási, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális centruma. A múltban, mában és remélhetõleg a jövõben is a Tokaji bor kereskedelmi központja lesz.
Városunk fejlõdésnek indult, egyre több munkahely teremtõdik, teljes körû intézményhálózatunk van és a természeti adottságainkban rejlõ lehetõségek mértéke felbecsülhetetlen. megtalálhatók itt a téli sportok iránt érdeklõdõk szórakozási lehetõségei, hagyományos fesztiváljaink módot adnak a kulturált szórakozásra. Említhetnénk a természetjárást és a méltán híres tokaji bor kapcsán a borturizmust is.
Városunk polgárai barátságosak, vendégszeretõk, hívjuk és szeretettel várjuk városunkban. Reméljük, hogy a jövõben nemcsak az Interneten hanem személyesen is találkozhatunk.
Minden jog fenntartva 2024©