Algyő Nagyközség Önkormányzat
Algyő Nagyközség Önkormányzat Galéria,könyvtár,közigazgatás,turisztika,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Algyõ 1702-1733 között kamarai, azaz kincstári birtok volt, majd az Erdõdy család kezébe került a Mindszenttõl Algyõig terjedõ terület. Nem bizonyultak jó gazdának a család tagjai, mert keveset törõdtek a gazdasággal, sok adósságot halmoztak fel. A birtokot elzálogosították, majd 1803-ban eladták a Pallavicini családnak. A falu jelentõssége megnõtt, hiszen az új birtokos, õrgróf Pallavicini Károly özvegye, gróf Zichy Leopoldina az uradalom központját Algyõn rendezte be. Kastélyt, tiszti lakot, majorokat építtetett és innen irányították nagyon átgondoltan a Mindszent-Algyõi hitbizományi uradalmat. A Pallaviciniek magyarországi birtokai közel hetvenezer holdat tettek ki. Zichy Leopoldina unokája, Alfonz 1870-ben áthelyezte az uradalom irányítását az újonnan alapított településre, Sövényházára (ma Ópusztaszer).
A közel háromezer lakosú falut 1879. március 7-ére virradóan sodorta el az árvíz. A víz hat nap múlva a szomszédos nagyvárost, Szegedet is elpusztította. A vertfalú és vályogból épült házak eltûntek a hullámverésben és a magas vízállás következtében. A templomon kívül alig maradt meg épület - mint azt a plébánia Historia Domusa írja. A lakosok - Algyõ történelme során nem elõször - kénytelenek voltak a környezõ városokban, falvakban menedéket keresni.
Az egykori kastély emlékét csak a Kastélykert utca elnevezés õrzi. A kastélyt az árvíz után lebontották. Helye a Tisza-töltés és a Berek utca déli vége között elterülõ részen lehetett. A kastélyhoz tartozó park, a "kastélykert" mellett - amely a korabeli Szegedi Hírmondó szerint gyönyörû angolkert volt, - haladt el a vasút, miután 1870 december végén átadták az algyõi Tisza-hidat és megindult a vasúti közlekedés. A park területét az 1920-as években osztották ki házhelyeknek.
Az árvízben romba dõlt Algyõ sorsát a birtok ura, Pallavicini Sándor úgy kívánta véglegesen rendezni, hogy az egész falut árvízmentes helyre akarta áttelepíteni. Algyõtõl kb. 10-km-re nyugatra, magas fekvésû részen 300 holdat ingyen felajánlott az árvízkárosultaknak az új falu, Sándorfalva felépítésére. A helyváltoztatás lehetõségével azonban a lakosoknak csak kb. egyharmada élt. Az algyõiek többsége, dacolva a természeti környezet veszélyeivel, ragaszkodott a régi, megszokott helyhez, és ott építette föl újra otthonát. A belügyminiszter hiába erõsítette meg leiratban a régi Algyõ mgszûntét, a visszatelepült lakosok a község újraszervezését kérvényezték. Az algyõieknek közel hároméves küzdelembe került, míg 1882-ben újra visszakapták önálló községi státuszukat.
A 20. század elején színvonalas mezõgazdálkodás és jelentõs kisipari tevékenység jellemezte. Vasútállomása, közúti és vízi közlekedési kapcsolata közlekedési-szállítási szerepkört biztosított. Algyõ fontos tiszai átkelõhely; kompja 1963-ig mûködött, a vasúti híd 1870-ben épült, mellette 1974-ben nyílt meg az új közúti híd. Algyõ hírnevét az 1965-tõl folyamatosan feltárt kõolaj- és földgázmezõ teremtette meg, de a szegediek már 1917-ben tudtak létezésérõl. Az itteni szénhidrogénmezõ Európában közepesnek számít, Magyarországon a legnagyobb lelõhely. (Gáztermelése a hazainak körülbelül a fele.) A 168-as kút emlékezetes kitörésének helyén ma emlékmû áll - a Szegeden "olajosoknak" nevezett szakmabeliek helytállására utal.
Ezen sajátos körülmények és a 70-es évek gazdaságpolitikai törekvéseiben fellelhetõ település koncentrációra való törekvés következtében 1973-ban községegyesítés címén Algyõt Szegedhez csatolták. Ez a kényszerû függõség az élet minden területére rányomta bélyegét. Nem volt önálló közigazgatása.
A környezõ nagyvárosok rohamosan fejlõdõ ipara mind több munkaerõt igényelt, így kialakult a Szegedre, Hódmezõvásárhelyre ingázók rétege. A kereskedelmi hálózat központjai a közlekedés irányítása, mind-mind Szegeden alakult ki.
A település az 1970-1990 közötti idõszakban csaknem elvesztette önálló arculatát. Ennek visszaszerzésére látott reményt Algyõ lakossága, amikor társadalmi kezdeményezés indult az 1973-ban létrehozott községegyesítés megszüntetése tárgyában.
Az 1996. október 27-én lezajlott hivatalos népszavazás eredménye, a községegyesítés közös akaraton nyugvó megszüntetésében nyilvánult meg.
Az 1997-re készített Algyõre vonatkozó költségvetés egyértelmûen biztosította a helyi önkormányzat mûködõképességét, ugyanakkor nem veszélyeztette Szeged város önálló és eredményes gazdálkodását.
Üzleti ajánlat:
galéria,könyvtár,közigazgatás,turisztika, közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Algyõ neve elõször Villa Geu névalakban az 1138-ban íródott dömösi prépostság adománylevelében szerepel. Az eredeti oklevél elveszett, és csak Károly Róbert király 1329-es átiratában maradt korunkra. Bár ez a falu elsõ írásos említése, a település jóval korábbra vezetheti vissza eredetét. A honfoglaláskor már nagy valószínûséggel lakott hely volt, birtokosai a vezérlõ fejedelmi törzs tagjai. A teleülés határában 1973-76 között jelentõs honfoglalás kori temetõt tártak fel, mely az új hazát keresõ magyarság elsõ generációjának megtelepedését bizonyítja ezen a tájon. A pogány rítus szerint eltemetett közösség tagjai egykor a közeli Tisza gázló felügyeletét és védelmét látták el.
Minden jog fenntartva 2024©