Makó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala
Makó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,webkamera,helyi hírek,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,gazdaság.
Céginformáció:
Makó az ország délkeleti szegletében, Csongrád megyében, a román határ közelében, a Maros-folyó jobb partján fekszik.
Makó a legyezõszerûen szétfutó utak középpontjában fekszik, ami kifejezi, hogy a csanádi régiónak nemcsak közigazgatási, de piackörzeti góca is volt. Jelenleg fõ forgalmi útjainak szerkezeti gerincét a 43-as fõközlekedési út alkotja, amely hazánkat Románival köti össze. Vasútvonala Aradra és Szegedre 1883-ban, Hódmezõvásárhelyre és Nagyszentmiklósra 1903-ban épült ki. Budapesttel, az ország fõvárosával is közvetlen vasúti összeköttetése van.
A Szeged felé irányuló közlekedést a Maros-folyón keresztül egy vasúti és egy közúti híd szolgálja ki.
Az elsõ emlékek a település északi határában õskori településnyomokat tártak fel. A mai Makó nyugati részén, közvetlenül a Maros-folyó mellett már a honfoglaló magyarok kis települést találtak. Makó elsõ írásbeli említése 1247-ben Vlnuk (ejtésben Velnök) alakban figyelhetõ meg. Az akkori neve ószláv nyelven révészt jelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvezõ volt a Maroson való átkelés. A város elsõ virágzása a XIII. század második felére esik, amikor Makó bán, az akkori Makófalva volt a település földesura.
A XV. században a térség falvainak piaci központja volt, mezõvárosi szerepkört töltött be.
A török idõk alatt többször elpusztult a település, de mindig újjáépült ugyanazon a helyen. A török hódoltság alatt a református hit szellemi központja, esperesi székhely lett.
A karlócai béke (1699) után a kamarai betelepülési kedvezmények hatására hirtelen gyors fejlõdésnek indult. Ennek következtében a város 1730-ban megyeszékhely lett, és 4 országos vására jelentõs termény- és állatforgalmat bonyolított le.
A napóleoni háború gabonakonjunktúrája a polgárosodást is magával hozta.
Makó szabadságszeretõ népe egy szívvel, egy lélekkel sorakozott Kossuth Lajos zászlaja alá 1848-ban. Makó 1849-ben rendezett tanácsú város lett.
Városunk idõközben gazdag, virágzó várossá fejlõdött. 1880-ban lélekszámban megelõzte Pécset, Miskolcot, Kassát, Kolozsvárt és Brassót!
A város urbanizációja a millennium és az elsõ világháború között nagy lépésekkel halad elõre. Trianon után elvesztette a Bánsággal és Erdéllyel a gazdasági kapcsolatait.
A város jeles szülöttje volt Eckhardt Tibor, a két világháború közti kisgazdapárt fõtitkára, aki a megye országgyûlési képviselõje is volt. Itt élt Justh Gyula, a város több évtizedig volt országgyûlési képviselõje. Itt születettt Dobsa Lajos publicista, drámaíró és lapszerkesztõ, valamint Pulitzer József újságíró, lapkiadó. Itt élt a város történetírója, Szirbik Miklós is. E város szülötte Galamb József is, a Ford-T modell atyja. Makón töltötte diákéveinek egy részét József Attila és tanított itt Juhász Gyula is. Szintén városunk szülötte Páger Antal színmûvész is, akinek emlékét szobor õrzi és díjat nevezett el róla a város.
A Makóra Szeged felõl érkezõt a Korona szálló impozáns, eklektikus épülete fogadja. A Korona elõtti téren áll az elsõ világháborúban elesettek hõsi emlékmûve. A szálló melletti parkban található József Attila szobra. A város monumentális klasszicista középülete a Városháza, s a legreprezentatívabb lakóháza a neobarokk Bérpalota. A református városrész jeles épülete a szintén neobarokk stílusban épült Postapalota és mellette a Makovecz Imre által tervezett Hagymaház. A József Attila Gimnázium új sportcsarnokát is õ tervezte. Makó egyik legújabb építészeti alkotása a Szent István Egyházi Gimnázium új épülete.
A város legrégibb épülete a barokk stílusú, 1734-ben épült Kálvária-kápolna. A Csanád vezér téren található a klasszicista stílusban épült Püspöki rezidencia és kápolna. A romantikus stílusú újvárosi református templom 1882-ben, míg az újvárosi katolikus templom 1913-ban épült fel. A barokk stílusban épült görög katolikus templom 1778-ban nyitotta meg kapuit.
A Szent-István téren épült fel az elsõ királyunkról elnevezett barokk plébániatemplom 1772-ben, s ennek az udvarán helyezték el a helyiek által "kûkép"-nek nevezett Szûz Mária szobrot.
Gazdaságában a mezõgazdaság ma is meghatározó, amelyet kitûnõ éghajlati és talajadodttságok segítenek. A hagyma mellett a gabona- és a kapásnövények, a petrezselyemtermelés, valamint az állattenyésztés a jellemzõ.
Ipara döntõen az élelmiszergazdaságra és a könnyûiparra épül, és elsõsorban kis- és középvállalkozásokat foglal magába. Jelenleg több, mint 200 gazdasági társaság mûködik a városban és közel 3000 egyéni vállalkozás folytat gazdasági tevékenységet a településen. Makón évtizedes hagyománya van az alkatrészgyártásnak és az összeszerelésnek. A város gazdaságában számottevõ a gépgyártás, a bútorgyártás, a gumigyártás és a különbözõ élelmiszerfeldolgozás.
A kormány 1998-ban Makót és térségét vállalkozási övezetté nyilvánította. A vállalkozási övezet jelentõs adó- és pénzügyi kedvezményeket nyújt 2007. december 31-ig. Az övezetben a gazdaság fejlesztése az európai normáknak megfelelõen, a környezet- és természetvédelmi jogszabályok betartása mellett történhet.
A Makói Ipari Park a város északkeleti részén található. Az ipari park célja a kistérségben elõállított, nagy mennyiségû és jó minõségû mezõgazdasági termék magasszintû feldolgozása. Az ipari park a jövõben a kelet felé terjeszkedni kívánó cégek stabil telephelyévé válhat, melynek jók a logisztikai adottságai, biztosított a humán erõforrás magas színvonala és képzési rendszere.
A városban a minõségi szálláshelyet öt panzió, egy hotel és két camping is biztosítja; a vendéglátást és az étkezést pedig négy étterem, egy csárda, pizzéria, valamint mintegy féltucatnyi vendéglõ biztosítja. A település kiemelkedõ kulturális intézményei a József Attila Múzeum, a Hagymaház és a József Attila Városi Könyvtár.
Kiemelkedõ turisztikai-egészségügyi létesítménye a településnek a Makói Termál- és Gyógyfürdõ, amely a város központjában 13 000 m2-es területen várja látogatóit. A 41C°-os gyógyvízzel rendelkezõ fürdõ naponta 1600 vendég ellátására képes. Az úszás szerelmesei télen is használhatják az 50x21 m-es feszített víztükrû, vízforgatásos rendszerû, légsátras medencét.
A város évente több, jeles eseménynek és programnak ad otthont évente. Makó Város Napja már több éves hagyományra tekint vissza, s az 1699-es visszatelepülés emlékét hivatott õrizni és továbbadni a mai makóiaknak.
Minden év júliusában kerül megrendezésre a Makói Grafikai Alkotótelep, amely egy hónapig tart. Augusztusban nyitja meg kapuit a Makói Mûvésztelep, s három héten keresztül tart nyitva.
A város önkormányzata gazdag rendezvénysorozattal ünnepli az állam- és egyházalapító királyunk, Szent István napját. 2000. augusztus 20-án került felavatásra Szent István lovasszobra, méltó emléket emelve ezzel történelmünk meghatározó személyiségének.
Immár 1990 óta minden évben megrendezésre kerül a Makói Nemzetközi Hagymafesztivál, melyet évrõl évre mind színvonalasabb szakmai programok színesítenek. Az egész napos programok minden korosztály számára mûvészeti és kulturális látnivalókkal szolgálnak, ahol megtalálhatók gyermekprogramok, idõszaki kiállítások, hagyományõrzõ programok és bemutatót tartanak a régi mesterségek képviselõi is. A fesztivál egyben nemzetközi szakmai konferenciáknak is otthont ad. Egyéb programok is gazdagítják a vásári hangulatot, mint pl.: kisvonat, bábelõadás, koncertek és nótaest, hagymabál, lóverseny és tûzijáték.
A város középiskolái térségi beiskolázásúak, elismert gimnáziumi és szakképzést folytatnak. A város az iskolavárosi szerepkörét öt középfokú oktatási intézmény mûködtetésével tölti be; Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Galamb József Szakközép- és Szakmunkásképzõ Iskola, József Attila Gimnázium, Juhász Gyula Szakközépiskola és Gimnázium, Szent István Katolikus Gimnázium.
A város jelenlegi területe 229,23 km2, amelybõl mûvelhetõ terület 196,8 km2. Lakónépessége mintegy 26 000 fõ. A munkanélküliség 8,0% körül van az idei statisztikában. Makón összességében a gazdasági igényeknek megfelelõ jó munkamorállal jellemzett, szakképzett munkaerõ található, mely szükség esetén át-, ill. továbbképezhetõ.
A megkapó szépségû Maros-folyó és ártere a vízi sportok kedvelõinek és a természetjáróknak nyújt kikapcsolódást. Az aktív turizmus kedvelõinek a vadászat, a lovaglás és a horgászat feltételei is adottak városunkban.
A makói kistérség - benne Makó városával - az ország, - s várhatóan rövidesen az Európai Unió - délkeleti kapuja.
A város önkormányzata az új évezred küszöbén azon fáradozik, hogy megvalósítsa a hagyományok tiszteletén és ápolásán nyugvó, abból gyökerezõ fejlõdést, amely a sajátos magyar nemzeti értékeinken keresztül vezet el bennünket az európai uniós országok közösségébe a csatlakozáskor!
Tartalom átvétel
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,webkamera,helyi hírek,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,gazdaság.Makó Város Önkormányzati Képviselõ-testülete és polgárai nevében tisztelettel köszöntöm Önt városunk honlapján.
Öröm számomra, hogy Internetes kalandozása során felkeresi oldalainkat, melyekrõl részletes információt kaphat hagyományokban bõvelkedõ múltunkról, gazdag kulturális életünkrõl, sportunkról, gazdaságunkról, szolgáltatásainkról, valamint mindazon érdekességekrõl, amelyek életünkkel kapcsolatosak. Azt reméljük, hogy a folyamatosan megújuló, állandó aktualitásokkal bõvülõ honlapunk segítségével sikerül olyan információkra szert tennie, amelyek felkeltik az érdeklõdését irántunk.
Mi csak egy kicsiny pont vagyunk az óriási világban, de a számítástechnika lehetõvé tette, hogy leküzdjük a távolságokat, a világ valamennyi szegletébe eljuthassunk, kapcsolatokat teremthessünk. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok és a virtuális városunkról alkotott kép arra fogja ösztönözni Önt, hogy személyesen is ellátogasson majd hozzánk. Itt, a valóságban is megtapasztalja a Dél-Alföld egyik leghangulatosabb és legnapfényesebb Maros-parti kis városának, Makó polgárainak életét és rendkívüli vendégszeretetét.
Minden jog fenntartva 2024©