Zákányszék Község Önkormányzata
Zákányszék Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A község jelenlegi területérõl hosszú idõre visszavezethetõ emlékek maradtak fent. Zákány északi részén a késõi bronzkorból való leleteket találtak a régészek, amely azt bizonyítja, hogy itt avarok éltek. I.e. 1000 körül már település volt ezen a részen. Feltehetõ, hogy az átvonuló avarok ide temették halottaikat.
Az elsõ írásos emlék II. Béla királynak a dömösi prépostság alapítására vonatkozó levele, melyben Villa Sakani néven kerül említésre a település.
Településünk a legõsibb feljegyzett nevét a Zákány családtól kapta. A családnak jószágai, birtokai voltak itt.
A tatárjárás elõtt a kunok foglalták el ezt a területet.
A majdhogynem parlagon heverõ hatalmas pusztákat Mátyás király engedélye alapján a szegedi polgárok is használhatták a kunokkal együtt.
Az e területre is áldatlan hatást gyakorló török uralom után a pusztákért véget nem érõ perlekedések folytak, majd III. Károly király 1731. május 11-én kelt oklevelében Szeged városának adományozza ezt a területet.
Ekkoriban a városi lakosság egy része, elsõsorban alsóvárosi családok települtek ki a közel esõ homokföldekre, a mocsaras, vizes területekrõl kiemelkedõ halmokra, azaz "högyekre". Ezek a "högyek" legtöbbször a telepítõ gazda nevét viselték, pl.: Szögi-högy, Daka-högy, Lengyel-högy, Kispap-högy, stb.
A szegedi polgárok szõlõt telepítettek itt. A nagyobb tagba telepített szõlõk megkívánták a gondozást, így csõszházakat, állandó jellegû hajlékot építettek. A mûvelést szegény sorsú emberek, évre szegõdött kapások, tanyások végezték. A gazda csak ellenõrizni járt ki, és városi életet élt. Az 1800-as évek elsõ harmadában kezdték kibontakoztatni a hatalmas pusztákon a tanyavilágot.
A terület két részre oszlott: Felsõ- és Alsótanyára. Nagy kiterjedésû tanyavilág jött létre, melynek közigazgatása sok problémát okozott. 1891-ben Alsótanyán, 1893-ban pedig Felsõtanyán közigazgatási kirendeltséget állítottak fel. A város körüli tanyavilágot kapitányságokra osztotta fel a város hatósága, melyek kapitánya egy-egy jómódú gazda volt. Zákány kapitányság Szeged Alsótanyához tartozott. A kapitányság gócpontjában Zabosfa néven alakult ki a mai község elõdje, Lengyelkápolna. A Zabosfa név érdekes helyi hagyományon alapul. Valamikor a legenda szerint egy öreg nyárfa állt itt, melynek odvából mindig kikelt néhány szál zab. Csodával magyarázták ezt az emberek, innét a helységrész Zabosfa elnevezése.
A Lengyelkápolna név a település történetében jelentõs szerepet játszó Lengyel család nevéhez fûzõdik. E család tagjai kápolnát építtettek itt. Egy késõbbi leszármazott, Lengyel István 1922-ben tartott beszéde tanúsága szerint "nemzetes Lengyel Pál és hitvese, Apczi Apolló nemzetes asszony volt törzse annak a családnak, mely a kápolnát építtette." Az adatok_uj szerint már õk is foglalkoztak a kegyhely felállításával, s ezt az elképzelést legkisebb fiuk, Lengyel Alajos is magáévá tette. Nénje, Kapitány Istvánné, sz. Lengyel Jozefa, öccse meggyõzésére 30 évi tanítói pályán szerzett vagyonát arra áldozza, hogy 1840-ben kõkeresztet és harangot állíttat, majd 1842-ben részben saját vagyonából, részben testvérei Alajos és János közremûködésével a körüllevõ tanyák birtokosainak közadakozásból 1843-ban a kápolna is felépül. A kápolna tornyát 1845-tõl építik, a torony alapjában elhelyezett emlékiratot Tóth János dr. szerkeszti, aki késõbb Szeged kül- és belterületi iskoláinak igazgatója, de mindvégig a tanyai iskolák és a tanyai nép buzgó támogatója. A kápolnába messze földrõl eljár a nép, nevezetes egyházi méltóságok miséznek itt elõszeretettel.
Lengyel Alajos özvegyének elhalálozása után egyesület alakult a kápolna fenntartására /1906-1929/.
1852-ben épült a falu elsõ egytantermes iskolája, nevelõi szolgálati lakással együtt.
1880-ban alapítják az elsõ külterületi iskolát. A Zákányi iskolát 1921-ben bõvítették, alsó- és felsõ tagozattal rendelkezett.
1896-ban alapították a Külsõdomaszéki (Alsói) iskolát. 1926-ban bõvítették, alsó- és felsõ tagozattal rendelkezett.
1905-ben épült a Lázártanyai iskola. 1-4 osztályok oktatása folyt itt.
1907-ben 2 iskola is épült: Bogárzói és Csorva-új (Vágói) iskola. Mindkettõ alsó- és felsõtagozattal rendelkezett.
1924-tõl kezdik a templom építését, melynek tervezõje Magyari Nándor építészmérnök, építõje Gál Mihály kõmûvesmester. Ebben az idõben a templom környezetében még csak néhány ház volt elszórtan, az öreg iskola, egy kocsma, egy posta, valamint egy kis vegyesbolt.
1924-ben létesül a gazdasági kisvasút.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Zákányszék Szegedtõl 22 km-re, nyugatra helyezkedik el, sík homokvidéken. Jól megközelíthetõ közúton. Vasútállomása nincs.
A 392 hektárnyi belterületet központosított jellegû és nyitott szerkezeti rendszerrel alakították ki a meglévõ tanyaközponti mag köré. Tipikus homoki tanyás falu, az arra jellemzõ mezõgazdasági termeléssel.
Minden jog fenntartva 2024©