Zsombó Községi Önkormányzata

Zsombó Községi Önkormányzata Galéria,könyvtár,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.

Céginformáció:
1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé a mára virágzó zöldség-gyümölcs termesztésérõl híres, a napfényben gazdag Homokháton fekvõ Zsombót.

A település nevét a mai Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezésébõl eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyõs, zsombéksással benõtt területet „Forro Somboja” néven emlegették.

A nádas vízfelületekkel, homokhátakkal, nedves rétekkel tagolt, halban, vadban, vízben gazdag vidék mindig jó szállásterületnek kínálkozott. Zsombó mai területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. Az elmúlt évszázadban többen, - így Móra Ferenc is - megkutatták településünk határát.

A legutóbbi ásatásokra 2004. októberében került sor, amikor is késõ bronzkori, népvándorlás-, és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. Beszédesek a terület helynevei. A Bába dûlõ határrész például az egykor nagy számban itt élõ kunok területeit jelölõ ember nagyságú szobrokra utal.

Önállóvá válásáig községünk történelme ezer szállal kötõdött az anyatelepüléshez.

A középkorban vidékünk a Dorosma nemzetségé volt. A török kiûzése után a király a Német Lovagrendnek adta el a jászkun területeket. Orczy István a lovagrend jószágigazgatója 1719-ben a Jászságból telepített családokat az addigra elnéptelenedett puszták keleti szegletébe, a mai Kiskundorozsma területére. A lakosság a kialakult települést övezõ fekete földeken gabonát termesztett. A településtõl nyugatra, így Zsombó mai területén is rideg állattartást folytattak. Az állatjárás, az-az a köztulajdonban lévõ legelõ Dorozsmától a mai Szeged-Kiskunmajsai mûút bal oldalán húzódó házsor mentén a szomszédos Forráskút irányába folytatódott. Az egyik közeli tanyában még megtalálható az ebben az idõben épült tejpince.

Az elsõ, településünk területérõl hírt adó 1742-õl származó írott forrás a „forrosomboi” csárdát említi. Pincéjének réti mészkõ boltozata a hagyomány szerint a török idõkbõl való. Rózsa Sándor a híres betyár is gyakran múlatta itt az idõt. 1956-ig állt az a termetes mocsári tölgy amelyikhez „a Sándor” a lovát kötötte.

1923-ban az akkor tanyaközpont Zsombón az elsõ világháború hadi rokkantjai, illetve a háborúban elesettek családjai találtak otthonra a nekik kialakított 26 telken. Ugyancsak ez évben fogtak hozzá az addigra megnövekedett tanyai lakosság adományaiból, Farkas Antal községi mérnök tervei alapján a templomépítésnek. Az 1927-re elkészült Isten házát Szûz Mária születésének tiszteletére Kis Boldogasszony néven szentelték fel. Ünnepe szeptember 8-ra esik. A búcsú megtartására minden évben szeptember elsõ vasárnapján kerül sor.

A régi lápastói csõszház közelében évente fogadalmi szent misét tartanak. Az ott újraállított keresztnél adnak hálát az elõzõ évi termésért, s kérik Isten áldását munkájukra. A nyár elején, Szentháromság vasárnapján rendezett mise kezdetét az a csõszharang jelzi, mely eredetileg a környéken dolgozóknak adta tudtára az idõ múlását.

A Bába dûlõben található a Zsombón a 20-as években épült Klebelsberg iskolák egyike, a Wesselényi Iskola. Itt található a folyamatosan legrégebben mûködõ (1982) népfõiskola az országban. Az elõadásokat novembertõl márciusig látogathatják a túlnyomórészt helyi és környékbeli lakosok.

Zsombó a szomszédos Szatymaz községrõl elnevezett híres õszibarack termõtáj része. Az elsõ õszbarack csemetéket községünkben Sági János tanító úr adta tanítványainak a megfelelõ gondozási utasításokkal. A szõlõ-gyümölcs kultúra központjai az úgynevezett mintagazdaságok voltak. Minõséginek számított az itt szûrt fehér és siller bor. Az itt szüretelt gyümölcsök szegedi és tiszántúli piacokon találtak vevõre. A zöldségtermelés nagyban a II. Világháború alatt indult be a Szegedi Konzervgyár felvásárlási akciói nyomán.

Monori Gyula József Attila Mûvelõdési Ház igazgató

Községünk történetével kapcsolatban bõvebben Kálmán Ferenc nyugalmazott iskolaigazgatónál érdeklõdhetnek (62/255-498), vagy kattintson a lenti gombra.


Üzleti ajánlat:
Galéria,könyvtár,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.Zsombó község valamennyi lakója nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt, aki megtisztelt bennünket községünk iránti érdeklõdésével.

Ha elõször kattintott oldalainkra, akkor kérem, ismerje meg településünk múltját, jelen helyzetét, értékeit. Szeretnénk, ha Önt is megragadnák a honlapunk írásai, fotói és ellátogatna községünkbe.

Ha Ön rendszeres látogatója oldalaiknak, s már többször is járt nálunk, akkor, mint régi kedves ismerõsünknek javaslom, hogy kísérje figyelemmel az itteni változásokat, az Internet segítségével idézze fel zsombói élményeit, hogy a közeljövõben újból körünkben köszönthessük. Ossza meg másokkal is ismeretét, tapasztalatát, hogy õk is megismerhessék Zsombót!

Cégnév: Zsombó Községi Önkormányzata
Székhely: 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.
Levelezési cím: 6792 Zsombó, Alkotmány u. 3.
Telefon:
mobil: 62/595-555
Weboldal: www.zsombo.hu

Minden jog fenntartva 2024©