ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA
ERCSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA Galéria,turizmus,könyvtár,helyi hírek,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
A Csepel-szigeten megtelepülõ honfoglaló magyar törzsek és nemzetségek a Dunán átkelve 896 táján érték el Ercsi területét. A település történetének elsõ írásos emléke az Árpád-korból származik. A Szent István által alapított Bakonybéli apátság javadalmai között 1037-ben megemlítik az ercsi halászatot is. III. István uralkodása alatt Tamás nádor Szent Miklós tiszteletére bencés monostort építtetett 1166-ban a Duna bal partján, az akkori Ercsi szigeten, melyet egy kis Duna-ág választott el a Csepel-szigettõl. Az alapítót is itt temették el 1186-ban.A kis sziget, melyet a korabeli források „insula beati Nycholai, insula Thomae, illetve Locus Secretus” néven említenek, mára már a Csepel-szigetbe olvadt. Hiteles forrásban a terület elõször 1233-ban szerepel Ercz alakban. 1238-ban IX. Gergely a pápai tulajdonban lévõ monostort a karthauziaknak adta. A tatárjárás után a toplicai monostor filiája lett. A 13. század 2. felében háromhajós temploma egy kereszthajóval bõvült, évi jövedelme tíz márka volt. A rend birtokai a Váli-völgyben feküdtek.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,könyvtár,helyi hírek,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
A város neve, Ercsi, a legõsibb helynevek egyike, amely a feljegyzések szerint már 2000 éve lakott terület volt. Nevét a szájhagyomány szerint egy Erch-Ercs nevû, avar törzsfõnökrõl kapta. A késõrézkor-kora és középbronzkor határán számos népcsoport jelent meg a Duna nyugati partjáig nyúló területen, eltérõ színvonalat és sajátosságokat mutató kultúrával. Az I. században itt megtelepedett illír-kelta eraviszkuszok az õslakosságnál jóval fejlettebb gazdasági életet honosítottak meg. A II. században az Ercsi északi határában lévõ Matrica és délre Vetus Salina (Adony) majd Intercisa (Dunaújváros) közötti dunai limes részeként római katonai táborok védték a barbár népek támadásaival szemben a római provincia Pannónia határát. A véderõsítés maradványai, helyi nevén, a „Római sáncok” néhol még fellelhetõk. A dunai védelmi rendszer összeomlása után nem alakult ki maradandó államalakulat a Kárpát-medencében. Ercsinek, a magyar honfoglalást megelõzõ, népességben gazdag és változatos életérõl a székesfehérvári Szent István király és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban õrzött sokrétû leletanyag tanúskodik.
Minden jog fenntartva 2024©