Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata
Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Fehérvárcsurgó területe földrajzi fekvésénél fogva alkalmasnak bizonyult arra, hogy az embert az írott történelem elõtti korban letelepedésre késztesse. A Gaja-völgy Krisztus elõtt közel hat ezer évvel ezelõtti neolitikum korából származó telepei jelzik a legkorábban megtelepültek nyomait. A Gaja fölé magasodó Várhegyen található a vidék kiemelkedõen fontos kora vaskori (Kr. e. 750-500) lelõhelye, központjaként a Krisztus elõtti évezredben jól védhetõ, hatvan méter hosszú és öt hektár kiterjedésû földvár épült. A községtõl északra, az ún. Kunhalom – kilenc, nagy méretû, félgömb alakú halomsír – áll, amelyekbõl hamu, állatmaradványok, edények, ékszerek és fegyverek kerültek elõ. A Szilvakút és az Azsókút területén római kori téglák és pénzérmék láttak napvilágot. A község határában fekvõ nagyobb kiterjedésû római kori település neve Osones, amely a Pannónia tartományt átszelõ útvonalak találkozási pontjában helyezkedett el.
A krónikák híradásainak ismeretében a honfoglalás korában Csurgó és tágabb környezete Árpád vezér törzsének szállásvidéke, táborhelye.
A régészeti feltárások adatai szerint a XIII. században épült a román stílusú katolikus templom.
Elnevezése 1236-tól igazolható írott források alapján. Nevének jellegzetesebb elõfordulásai: Chyrgov (1236), Chorgou, Churgo, Chorgo, Churgho, Chiorgo, Czwrgo, Czurgo, Tshurgo, Tsurgó, Fejérvár-Csurgó, Csurgó, Fehérvárcsurgó (1903-tól).
A Csurgó kifejezés helynévként való megnevezése a forrás jelentésû „csorgó”, „csurgó” fõnévbõl keletkezett. A korabeli falu egy folytonosan csörgedezõ forrás, legalábbis víznyerõ hely mentén húzódott. Megkülönböztetõ szerepû „Fehérvár” elõtagja valószínûleg Székesfehérvár közelségére utal, egykor a fehérvári várispánság tartozéka. Más értelmezés szerint elõnevének „vár” összetételét a község közelében valaha állt sárvárról, „fehér” jelzõjét pedig a Somogy vármegyei Csurgótól való megkülönböztetés miatt kapta.
Birtokosai folyton cserélõdtek: 1326-tól a Csákok, 1430-tól a Rozgonyi család, majd 1489-tõl Szapolyai István birtoka. A mohácsi csatavesztést (1526) követõen Csurgó hol I. Ferdinándé, hol Szapolyai Jánosé volt. A tizenötéves háború (1591-1606) kirobbanásáig Csurgó folyamatosan lakott hely. A hadviselés ideje alatt elnéptelenedik, majd a háború után a régi lakosság visszatérésével és a betelepítéseknek köszönhetõen ismét lakottá válik. Ekkoriban a Nádasdyak birtoka. I. Lipót uralkodó 1691. november 8-án kelt adománylevelében Csurgót az osztrák származású Hochburg Jánosnak adományozta. Csurgó házasság révén került a Perényiek birtokába, akik 1834-ben 32 esztendõre elzálogosították az uradalmat a Károlyi család részére, majd visszavásárlásáról készpénz fejében 1854-ben lemondtak. A Károlyi család építette a ma is álló egyemeletes kastélyt Heinrich Koch majd Ybl Miklós közremûködésével.
Az 1848-as pesti forradalom híre elsõsorban a jobbágyok körében talált visszhangra. A szabadságharc leverése után azonban az áprilisi törvények legfõbb vívmányai (jobbágyfelszabadítás, robot, egyházi tized, földesúri kilenced törlése) érvényben maradtak. 1867. november 30-án létrejött az az úrbéri egyezség, amelyben Károlyi György volt jobbágyai valamennyi kérését teljesítette; a legelõ területét a földmûvesek megelégedésére mérette ki, s a maradványföldeket megváltás nélkül a volt jobbágyok tulajdonába adta. A községek rendezésérõl szóló törvények (1871 és 1886) szerint Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi státuszt kapott, azaz önállóan oldotta meg a reá háruló feladatok_ujat.
A XIX. század utolsó évtizedében több társadalmi szervezet is létrejött a községben. Ilyen volt az önkéntes tûzoltó testület, a Csurgói Polgári Olvasókör, a „Fejérvár-Csurgói Katolikus Kör”. Létrehozták a tejbegyûjtõ telepet, megalapították a „Fejérvár-Csurgói Segélyegyletet”. A század végén a község lakóinak száma 1830 fõ, határa 5220 katasztrális hold.
1903-ban épült meg az új községháza, amely azóta ad otthont a közigazgatásnak.
Az I. világháború kirobbanásakor a fehérvárcsurgóiak is eleget tettek a behívási parancsnak. 1918 nyaráig 420-an teljesítettek frontszolgálatot. A háború alatt a mezõgazdasági termelésben jelentõs elmaradások keletkeztek. A tanácsköztársaság kikiáltását követõen Fehérvárcsurgón feszült helyzet alakult ki. Károlyi József – nem értett egyet féltestvére gróf Károlyi Mihály elgondolásaival – a baloldali diktatúra kiépülése ellen emelte fel tiltakozó szavát, és ragaszkodását fejezte ki a nemzeti eszméhez, a nemzeti hagyományok, szokások és törvények tiszteletben tartásához. Mindennek ellenére Fehérvárcsurgón is az 1919. március 28-án megalakult munkástanács vette át a közigazgatás vezetését. A lakosság körében napról napra nõt az elégedetlenség az új testülettel szemben, amely július végén már-már nyílt ellenállássá alakult, amikor augusztus elején a forradalmi kormányzótanács lemondott. Ennek eredményeként helyreállhatott a polgári közigazgatás. Ekkoriban feszültséget a román katonák ittléte okozott. Csak azt követõen oldódott a megszállástól való félelem, hogy gróf Károlyi József visszaérkezett Fehérvárcsurgóra, ismét elfoglalta Fejér megye és Székesfehérvár fõispánjának hivatalát, és október 12-én a magyar nemzeti hadsereg Horthy Miklós vezetésével bevonult a megyeszékhelyre.
Ezen idõszak legjelentõsebb kommunális beruházása az áramszolgáltatás bevezetése volt. 1923-tól folyamatosan csatlakoztak a hálózatra a lakóépületek tulajdonosai, az egyházak és a hivatalok.
1925-ben a két esztendõn át gyûjtött adományokból emlékoszlopot emeltek az elsõ világháború hõseinek.
A helyi társadalom önszervezõdése is újabb lendületet vett. 1925-ben megalakult a Fehérvárcsurgói Sport Egyesület, 1926-ban a leventeegylet, 1930-ban a Polgári Lövészegylet. 1926-tól voltak rendszeresen filmvetítések is. 1929-ben alakították ki a falu felsõ végén Bodajk irányában a sportközpontot.
A politikai és gazdasági konszolidáció idõszakában a közigazgatás élén Winkler Izidor vezetõjegyzõ állt.
A második világháború kirobbanása, hazánk hadba lépése a két évtizedes békés korszakot zárta le. 1941-tõl tömegessé váltak a behívások, a vidéki lakosság ellátásában is fennakadások keletkeztek. A nehéz esztendõkben mindezek ellenére az uradalom és a lakosság példás magatartást tanúsított a lengyel menekültek érdekében, akik hálájukat azzal fejezték ki a község lakossága elõtt, hogy 1943. szeptember 12-én Szûz Mária, Magyarország Boldogasszonya tiszteletére szobrot emeltek. A talapzatot a „Béke királynõje könyörögj érettünk!” felirattal látták el.
1944. december elején a Móri járás községei – köztük Fehérvárcsurgó – is hadszíntérre váltak. A közel három hónapig tartó harc mély nyomokat hagyott maga után. A községet 45 alkalommal érte légitámadás. Teljesen lakatlanná vált. A visszavonuló német csapatok a községet többször kifosztották. 1945. március 18-án pedig a német páncélosok visszavonulásának fedezete céljából a községet felgyújtották. 1945. március 19-én, a község orosz megszállásának kezdetén sem fedél, sem élelem nem volt, ruházatból is a legtöbb család csak a rajtalévõ ruhanemûvel rendelkezett.
1945 tavaszán a kibontakozó „új magyar élet” képviselõi egyik legelsõ faladatuknak tekintették a feudális eredetû nagybirtok teljes felszámolását, amelyet a radikálisan végrehajtott földreform során vittek véghez. A földalap létesítését a községi földigénylõ bizottságok végezték, amely 1945 áprilisában alakult meg Fehérvárcsurgón is. 1946 nyarára befejezõdött a földmûves nép földhöz juttatásáról szóló rendelet gyakorlati végrehajtása.
1946. június 2-án alakult meg a Fehérvárcsurgói Földmûvesszövetkezet. E mellett több szövetkezet folytatta, illetve kezdte meg tevékenységét. Így a Kisgazda Szövetkezet, a Hangyaszövetkezet, a Hitelszövetkezet, a Gajai Vadásztársaság, a Fehérvárcsurgói Gazdakör.
A falu lakossága a szorgalmas munka alapján évrõl-évre jobb körülmények közé került. Gazdálkodtak, a közeli üzemekben, gyárakban, bányákban dolgoztak. A leégett házak lassan újjáépültek. Új utcák nõttek ki a földbõl szép, új házakkal.
Az 1950-es évek elején a nyílt diktatúra évei súlyos megpróbáltatásokkal jártak együtt. Megszûnt a képviselõtestület, a helyi önkormányzat szerepét és feladatkörét a községi tanács vette át. 1956 nyarára országszerte feszült helyzet alakult ki. A budapesti forradalmi események híre az esti órákban jutott el Fehérvárcsurgóra. A község lakossága az elmúlt évek nehézségeiért, különösen a begyûjtési és az adófizetési kötelezettségek végrehajtásáért a tanácstagokat okolta. A községi tanács helyett nemzeti bizottság alakult, mely november 4-ig mûködött, ekkor beszüntette tevékenységét és feloszlott. Az országosan meghirdetett termelõszövetkezeti mozgalom Fehérvárcsurgón is követõkre talált, amely hosszú évtizedekre meghatározta a község gazdasági és társadalmi viszonyait. 1957-ben húsz fõvel megalakult a KISZ helyi szervezete. Az iskolai oktatás helyzete siralmas állapotban volt. A tanítás öt különbözõ épületben zajlott. Több évi várakozás után, 1976 szeptemberére elkészült az új általános iskola. A régi iskolák tantermeiben politechnikai oktatás folyt, de itt kapott helyet a kisegítõ iskola is, illetve húsz férõhelyes öregek napköziotthonát alakítottak ki. 1983. március 14-én harminc taggal alakult meg a Fehérvárcsurgói Nyugdíjas Klub, klubvezetõnek Zámbó Gyulát választották. A község egészségügyi ellátását egy körzeti orvos, betegápoló, védõnõ, fogorvos és gyógyszertár biztosította.
A rendszerváltás után megalakult képviselõ-testület nagy kihívás elõtt állt; befejezni a már régebben megkezdett beruházásokat, újat, maradandót alkotni a lakóközösség megelégedésére. 1990-tõl több jelentõs önkormányzati beruházás valósult meg. 1991-ben lakossági igény alapján épült meg a kábeltelevíziós hálózat. Létrejött a helyi stúdió, ami önkormányzati, intézményi, egyházi és sporteseményekrõl tudósítja a lakosságot. A mára már elavult kábelrendszert az új, csillagpontos hálózat váltja fel, melynek kiépítése folyamatban van. Az új rendszer már biztosítja a szélessávú internet szolgáltatást is mindazok részére, akik azt igénylik. Fontos beruházás volt a korszerû telefonhálózat kiépítése, amely a MATÁV szervezésében és az önkormányzat részvételével valósult meg. A község földgázellátása 1996-ra oldódott meg, ennek költsége elérte az ötvenmillió forintot. A rendszerváltozás utáni idõszak legnagyobb befektetése a szennyvízcsatorna hálózatának és egy 2 x 250 m3 kapacitású, korszerû biológiai szennyvíztisztítónak a megépítése volt.
1998 és 2000 között új védõnõi és fogorvosi épületet alakítottak ki, illetve a csatorna építése miatt nagymértékben megrongálódott közutak aszfaltozása fejezõdött be. Az új községi ravatalozó átadására 2003 õszén került sor.
2004-ben a képviselõ-testület építési telkek kialakításáról döntött. Ennek eredményeként a község szívében létrejött 38 db, egyenként kb. 900 m2 területû telek várja gazdáját. Ugyanezen év õszén 11 számítógéppel felszerelt, szélessávú internet szolgáltatást nyújtó Teleház nyitotta meg kapuit, amely - mára már elmondhatjuk - nemcsak információ szolgáltatási szerepet tölt be, hanem a fiatalok találkozóhelyévé is vált.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követõen községünkben néhány év alatt európai színvonalú infrastruktúra épült ki.
„Ma már a hozzánk érkezõ turisták igazi magyar tájban gyönyörködhetnek, melynek vonzerejét az is bizonyítja, hogy a község zártkerti részén közel annyi hétvégi ház van, mint a belterületen lakóház. Reméljük, hogy sikerült, sikerül meggyõznünk Önöket arról, hogy különleges adottságokkal és jelentõs történelmi múlttal rendelkezõ község ez, ahová szívesen érkezik a turista, a vendég, amely nemcsak az idegeneknek, hanem az itt élõk számára is nyújt mindig új szépségeket, értéket.” (Bernáth Péter polgármester)
Forrás: Dakó Péter – Erdõs Ferenc – Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története
Fehérvárcsurgó – Székesfehérvár 2004
Községünk neves szülöttei:
Amerigo Tot
Szobrászmûvész. Budapesten az Iparmûvészeti Fõiskolán, majd Németországban és Párizsban tanult. 1933-ban Olaszországba menekült, az ottani mûvészeti életben 1937 óta szerepel. Csurgói madonna címû szobra Fehérvárcsurgón, a Római Katolikus templomban áll. A mûvész ajándékozta szülõfalujának, ahová –ha tehette- mindig visszajárt; rokonait, családtagjait, barátait látogatta. Nekik õ Tóth Imre maradt. Egy riportjában így vallott:
„A lexikonokban ma már Amerigo Totként szerepelek. De innen jövök, és ha el is mentem közületek, sosem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, s hiszem, ide tartozom, és ide is fogok tartozni mindig.”
Bizonyítván, hogy a falu sem tagadta meg õt soha, az óvoda elõtti kis téren levõ emlékmûvel adózik a község lakossága emlékének.
Kéthly Károly
1839-ben született szegény zsellércsalád gyermekeként. Apja hihetetlen áldozatok árán tanítatta. Elvégezte az orvosegyetemet. 31 éves korában lett a Rókus Kórház vezetõ fõorvosa. A neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörõje volt. Õ alakította 1897-ben az Országos Orvosszövetséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelezõ tagjává választotta. Hogy a falu lakossága soha ne feledkezhessen el róla, emlékét egy tábla õrzi az orvosi rendelõ falán.
Sepsi József
Nevét egyetlen lexikon sem õrzi. Falubéli katonatársai, barátai még mindig emlékeznek a fiatalemberre, akinek számos versét olvashatták a korabeli folyóiratokban (pl.: Magyar Falu). Talán híres költõ is válhatott volna belõle, ha nem veszíti életét a II. világháborúban. Kézzel írott verseskötetei soha nem jelentek meg nyomtatásban. 50 éve õrzi családja.
Üzleti ajánlat:
galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása
Köszöntöm Önt Tisztelt Érdeklõdõ abból az alkalomból, hogy felkereste községünk honlapját. Hiszem, hogy kielégítheti kíváncsiságát nagy múltú településünkrõl, mely már a legrégibb történelmi idõben is lakott település volt. Fehérvárcsurgó Fejér megye északnyugati részén a Móri árokban helyezkedik el, „gyönyörû, regényes vidéken”. „Nevét minden valószínûség szerint a falu közepén még ma is fennálló, folyton csorgó forrástól vette” – vezeti be a településrõl közel száz esztendõvel ezelõtt írott összegzõ tanulmányát Károly János a település elsõ monográfusa. Kérem látogasson el hozzánk, gyõzõdjön meg különleges értékeink valóságáról. Gyönyörködjön a Károlyi kastély megújuló szépségében, a csodálatos környezetben elterülõ víztározó panorámájában! Tekintse meg a Gaja Völgye Tájcentrum különleges, egyedi létesítményeit! Idõzzön el a középkori Római Katolikus templom mûalkotásai között! – és még sorolhatnám a látnivalókat.
A képviselõ-testülettel közösen hosszú idõ óta azon dolgozunk, hogy megteremtsük a feltételeit annak, hogy Fehérvárcsurgón létrehozzunk a „Világon Szétszóródott Magyarság” többfunkciójú központját, illetve ennek közelében egy 18 lyukas golfpályát. A projektek megvalósításához várjuk üzletemberek, befektetõk jelentkezését. Végezetül ismételten hívom Önt, Önöket õszinte szeretettel egy látogatásra, vagy akár a végleges letelepedés lehetõségét is kínálva. Itt Fehérvárcsurgón békében, boldogan élheti életét.
Minden jog fenntartva 2024©