Fertőszéplak Község Polgármesteri Hivatala
Fertőszéplak Község Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Az elso legrégibb oklevél, amely a falu nevét Siplak néven említi 1250. február 16-án keletkezett, amelyben Osl Miklós birtokrészeit, így Széplakot is öt részre felosztják. Majd ezt követi egy 1261-ben íródott oklevél, amit a gyõri káptalan elott hitelesítenek, amely Széplak hatodrészének elzálogosítását rögzíti.
Fertõszéplak a Kisalföld és az Alpok keleti nyúlványának találkozási helyén települt. Szomszéd települései: kelet felé Fertõd (az egykori Eszterháza , délkeletre Fertõszentmiklós, nyugatra Hegykõ. A falutól északra a Fertõ-tó víze csillog. A rómaiak Pannónia meghódítása révén e területet is birtokba vették Plinius római író e vidéket DESERTA BOIORUM-nak nevezte. E korból egy szép emléke is van Széplaknak. A plébánia épületének keleti falába illesztett sírkõ igazolta a rómaiak ittlétét. A népvándorlás e vidéket az V.század második felében éri el, s ezzel végetért itt a rómaiak uralma.
A magyarság e vidéken való megjelenésérõl, a honfoglalásról nincsenek konkrét történelmi ismereteink. (feltevések szerint Harka törzse élt a környéken.). Ezt bizonyítják a Farkas-tanya kavicsbányájából elõkerült Árpád kori nyílhegyek, melyeket a soproni múzeum õriz.
A község négy dombra települt.
A Halom-domb a településtõl délre található, mélyét az emberi munka már feltárta. A domb kiváló agyagot kínált, s ez alapozta meg a helybeli téglagyárat. A domb mammut maradványokat rejtett, sajnos ezeket az õsállati maradványokat széjjelhordták. Valamikor a Halom-domb volt a jobbágyok gyülekezõhelye.
A szájhagyomány szerint - ezt egy 1262-ben keletkezett levél is megerõsíti - jobbágymegmozdulás volt a községben a hetivásár-tartási jog megvonása miatt. Beszél a szájhagyomány arról is, hogy Zsigmond király korában a széplaki jobbágyok a dézsma megtegedásakor is a Halom-dombra vonultak, emiatt vezetoiket ötven botütéssel sújtották.
A Lóránt-domb, a községtõl északra terül el. Feltárásával Belle Lajos soproni muzeológus foglalkozott. A dombot feltehetõen a Fertõ ölelte körül. Innen származik a dulo mai neve: Alsósziget. A feltáráskor bronz disztu, agyagbögre került napvilágra. Feltárt az ásatás egy kelta települést is, mely a felszíntõl három méter mélységben ma is megtalálható.
A Templom-domb, a község harmadik dombja búvóhelyül szolgált. A szájhagyomány szerint a domb alatt alagútak húzódnak. A muzeológusok nem tartják ezt valószínunek, de az itt észlelt beszakadások erre engednek következtetni. Egyes elbeszélok azt állítják, jártak is az alagútban, téglával befalazott, füsttõl kormos folyosókon.
A monda szerint a tatárok megtanultak magyarul, elocsalták a község lakóit az alagútból, rabszíjra fûzve hajtották el oket a jelenleg Bíró-dombnak nevezett részérõl.
Az Eresztén-domb a község negyedik dombja, a településtõl nyugatra található. A területen még ma is megtalálhatók a szõlõ és gyümölcsültetvények.
A dombon lévõ kiserdoben található az
Eszterházy család által készíttetett
Csonka Torony, ami Herczeg Esterházy Miklósné, született Gróf Cziráky Margitra emlékeztet.
A talapzatába helyezett tábla már hiányzik.
A falu sokszor cserélt gazdát. Legrégibb birtokosa az Osl nemzetség volt.
A XIII-XIV. században földesúri vámszedõhelyként tartották nyilván Széplakot. Nevezetesebb birtokosai a Nádasdyak voltak. A falu gazdája volt Nádasdy Ferenc is, akit 1671-ben, mint a Wesselényi-összeesküvés résztvevõjét kivégeztek.
1682-vel Széplak történetében új fejezet kezdõdik, Széplak a Széchényiek birtoka. A család anyagi alapjainak biztosításában a vezetõ szerep Széchényi György esztergomi érsek nevéhez fuzodik. 1643-ban már csanádi püspök, késobb gyõri, pécsi, kalocsai püspökké is kinevezik. 1685-tol esztergomi érsek. Számos jezsuita kollégiumot, apáca és szerzetes kolostort, iskolát, papnaveldét alapított.
1848-ban a település szívvel-lélekkel Kossuth mellé áll, Jaksics György vezetésével a nemzetorség is megalakul a faluban. A megalakuló Honvédsereg soraiba az alábbi személyek jelentkeztek: Fõzõ János,
Hipságh István, Hernitz János, Németh Alajos, Jaksics Péter, Tóth István, ketten Farkas János és Tóth Ferenc életüket áldozták a hazáért.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.Fertõszéplek önálló község a 85-ös úttól kb. 2 km-re. A Fertõ menti falvakat összekötõ országút szeli át. Vasútállomása Fertõddel közös. Közúton könnyen megközelíthetõ, Ausztria a kb. 10 km-re fekvõ Pamhagennél érhetõ el.
Címerünk: A pajzs kék mezejében zöld alapon a fertõszéplaki barokk templom helyezkedik el. A szõlõindával díszített ezüst keretû pajzson a Széchényi család címerének egy része, az ötágú, aranyszínû lombkorona látható.
Minden jog fenntartva 2024©