Biharkeresztes Város Polgármesteri Hivatala
Biharkeresztes Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntarás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.
Céginformáció:
Biharkeresztes környéke már az újkõkorban is lakott hely volt. A Nagy Farkasdombról festett kerámia edények kerültek elo, koruk mintegy 4-6000 éves. A határból bronzkori aranykincs leletek származnak, melyek a Nemzeti Múzeumban tekinthetok meg. A vaskorszakban /kb. 2.5-3000 évvel ezelott/ a mai temeto környékén a toldi útfélen kora vaskori népek a szkiták laktak, majd késõbb a kelták a késõ vaskorban. Az i.sz.utáni I.században /kb. 1800 éve/ dákok, a II-III.században az iráni nyelvet beszélõ nomád szarmaták lakták a Nagy Farkasdombot. A IV-VI. században, a germánokhoz tartozó gepidák települtek meg. Késõbb, a VI-VII. században egy belsõ ázsiai eredetû lovasnép, az avarok jelentek meg tájunkon. Erre utal a Lencsésháton kiásott avar lovas sír. A honfoglaló magyaroknak is kedvelt helye lehetett Biharkeresztes környéke. Itt jártukat igazolja a Farkasdombon és a Cserepesen feltárt honfoglaláskori sírlelet. Községünk közvetlen elodje a kora középkorban a mai falu nyugati oldalán, Told felé terült el, ebbe olvadt be a Septely nevû másik falu is. E falut említi a Váradi Regestrum, /latin nyelvû jegyzõkönyv/ az 1208-1235. években. Az elso, oklevélben említett adat községünk elõdjérõl 1214-bol való, Fancsal néven. A bihari vár udvarnokai voltak elso lakói. A tatárjárás idején a falu valószínûleg elpusztult. A középkoron át a váradi egyház birtoka; egyrészt a váradi káptalan, másrészt pedig a váradi Szent Kereszt oltár oltármesteréé volt. /Innen a "keresztes" név!/ A hiteles oklevelek 1374-tol nevezik a falut elõször keresztesnek. 1552. évi összeírás szerinti 86 telkes egységes magyar lakosságú falu Keresztes. A maga korában ez igen jelentõs helység lehetett, hisz a középkorban 10-15 telkes település is falunak számított. /természetesen egy "telek" a maga idejében kb. 40-50 kat.holdnyi terület lehetett, amin azért jó, ha annyi termett, mint most 4-5 holdon; a felét évente már eleve ugarnak hagyták "pihentették"/. Ezen idõben a falu nagy részét a Zólyomi család, Zólyomi Miklós birtokolta. A török hódoltság alatt a váradi felszabadító harcok idején 1692-ben a lakosság szétszóródott, elpusztult.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntarás,önkormányzati feladatok_uj ellátása.A falu évekig lakatlan 6 /hat/ jobbágya, - 4 lóval, 3 ökörrel, 8 tehénnel és 6 disznóval Bárándon húzta meg magát A török elmenekülése, a felmentõ császári csapatok kivonulása után /akik a pusztításban sok esetben nem voltak jobbak a töröknél/ a falu erõteljes ütemben népesült be. Pld: 1715-ben 24, 1720-ban 75 jobbágycsalád él itt. /A "család" szó sem 2-3 fõt jelent. Mint napjainkban, nyílván együtt éltek a nagyszülõkkel, s a nem ritkán 6-8 gyerekkel s a teljes jobbágynak szinte "szolgálatában" álló, föld és saját ház nélküli zsellérével./ A törökök kiûzése után a megerõsödõ császári hatalom a Tököly párti Zólyomiak keresztesi birtokát elkobozta, s az egész területet a nagyváradi püspök Csáki László gróf uralja, akinek az udvari kamara ad el a Zólyomi féle birtokból. Ettõl kezdve hosszú idõn át birtokosok a Csákiak, az 1900-as évek elején adják el itteni birtokaik utolsó darabkáit. Újabb nagybirtokos ekkor már nincs. Itt nem jellemzõ a nagybirtok túlzott nyomása. Legtöbb földje a püspökségnek van, 5410 kat.hold, valamint 6 tulajdonos személyenként 100-300 kat.holddal. Innen ered a falu arculatának, a lakosság karakterének egyéni vonása. Kevésbé volt a falu "más kutyája". Minden idõben általában rendelkezett némi kis tulajdonnal, sok volt az úgynevezett "várjobbágy", "várnép" akik közvetlenül a várúrnak tartoznak szolgálni, mint katona, szûrszabó, tímár, csizmadia, fegyverkovács. Helyzetük lényegesen jobb volt, mint a kettõs, sõt néha hármas teher alatt nyögõ földmûvelõ jobbágyé, akit szipolyozott a várúr, az egyházi tized, a helyi földesúr, a robotteher. A katonáskodás idején szerzett érdemek alapján jelentõs a katona nemesek száma, kinek életmódja ugyan nem sokban különbözött a jobbágyokétól, de kis telke után már nem adózott ingyen, robotra nem volt köteles, s mi több nem lehetett megbotoztatni stb. Nem jelentéktelen a falu lakosainak részvétele a régmúlt idõk szabadság küzdelemeiben. Sokan csatlakoztak a falunkon is átvonuló Dózsa György seregéhez, sokan szolgáltak Tököly, Nagykereki várában, Bocskai katonái között. Szinte alakulásától kezdve - kivéve a súlyos pusztulások éveit - létszámban, méretben a saját korának megfelelõen, mindig jelentõs település Keresztes, illetõleg az 1784-ben elrendelt elso magyarországi népszámláláskor már Mezo-keresztesnek nevezett falu, ahol az összeírás szerint a 250 lakóházban 297 család élt /769 férfi/. Az ezt követõ újabb népszámlálás, amire 85 év múlva került sor /1869-ben/ 2863 lakos él itt, míg az 1900-as felvétel 620 házban 3189 lakost talál. Biharkeresztes illetõleg az akkori Mezõ-keresztes a környék közigazgatási központja is, a múlt században mint, a Sárréti Járás, majd késõbb, mint Mezõ-Keresztesi Járás székhelye. A község nevét Biharkeresztesre változtatták, miután a postaforgalom szélesebb körû elterjedésével sok zavart okozott az a tény, hogy Borsod megyében is volt egy Mezõkeresztes nevû község /eredeti nevét az tarthatta meg/. Napjainkban Biharkeresztes körzetközpontként körjegyzõséggel látja el Ártánd, Bedõ, Bojt, Told közigazgatását. Jelenleg kistérségi központ a Határmenti Önkormányzati Társulás székhelye. Körzeti feladatként látja el a gyámügyi igazgatás, építésügyi, anyakönyvi, okmányirodai feladatok_ujat, középiskolával, általános iskolával, óvodával, zeneiskolával rendelkezik.
Minden jog fenntartva 2024©