Királyegyháza Község Önkormányzata
Királyegyháza Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár.
Céginformáció:
A házak száma 305. Infrastruktúrális ellátottsága az átlagosnál jobb, Az elektromos energiaellátás a község egész területén biztosított. Az ávóvizet a lalsosság vezetéken keresztül kapja. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya kb. 80%. A település vízellátását egy 1968-ban kialakított vizmû biztosítja, ennek kiváltására 1996-ban került átadásra egy újabb fúrt kút. A l;ommunális szilárd hulladékgyûjtés szervezetten történik, a begyûjtött hulladék szakszerû elhelyezése egy elavult, 12.000 m3 befogadóképességû hulladéktelepen történik. Szennyvízcsatornával nem rendelkezó település. A folyékony kommunális hulladék elszállítása teljes egészében tartálykocsival történik, ártalmatlanítása a község területén nem biztosított. A helyi vízmû tulajdonosa a települési önkormányzát. Vezetékes gáz nincs a faluban.
A helyi kábeltelevíziós rendszert kiépítették, ennek szolgáltatásait a lakosság fele veszi igénybe. A Cross-bar rendszerbe bekapcsolták, a települést, a telefonnal ellátott lakások aránya átlagos, jelenleg 30%-os. Az új igényeket a MATáV folyamatosan kiépíti. A község területén minden út szilárd burkolattal van ellátva. Az infrastruktúra területén a folyamatos telefonfejlesztés, a késõbbiek folyamán pedig a vezetékes gáz kiépítése a feladat.
Szentiván elõször az írott forrásokban 1274-ben bukkant fel. Szentgált 1292-ben említették elõször. A 14. században vásáros hely volt. Szentgál nevét Vásárosszentgálnak is hívták. A Szentiván helynév a falu templomának védõszentje, Keresztelõ Szent Jánosra utal, akit az ómagyarban Szent Ivánnak neveztek. A Szentgál helynév a falu templomának védõszentjére emlékeztet.
A Magyar elõtag a lakosság nemzetiségével, a Vásáros elõtag pedig a vásártartás jogával kapcsnlatos.A két község 1806-ban templomot épít. Szentgál területén copfstílusban. Ez a mai templom. Hogy mindkét község kívánsága teljesüljön, két titulusra szentelték, keresztelõ Szent János és Szent Gál apát tiszteletére. A templom fõoltára Haraszti Pál pécsi iparmûvész alkotása, 1974-ben készült. A község kápolnáját Szent Vendel tiszteletére 18a.4..ben építették. A község a mai nevét Nagy György plébános javaslatára kapta az 1940-es egyesítéskor.
A község külterülete Rigópuszta. Mai nevét 1951-ben kapta. Az elnevezés korábban dûlõnév volt. Batthyány Gusztáv hitbizományi birtokához tartozott. A község lakói nagyrészt római katolikus vallásúak. Királyegyházán helyben óvóda és 4 osztályos általános iskola mûködik, valamint iskolai könyvtár mûködik. A fiatalok részére ifjusági klubot alakítottak ki. A helyi önkormó.nyzat egy sportpó.lyát is i.izemeltet. A községben körzeti feladatok_ujkal megbízva háziorvos, fogorvos és védõnõ dolgozik. Az állatorvosi teendõl=et egy szentlõrinci állatorvos Zátja el.
A lakossá,g lélekszá.ma az elmúlt években némileg csökkenõ tendenció.t mutat. A munkanélküliségi ráta 9,8%-os. Ez alacsonysbb a megyei és országos rátánál. Királyegyházán 2 gazdasági társaság és 33 vállalkozó van. A mezõgazdasági mûvelésre alkalmas terület nagysága 1.374 hektár. A tulajdonosok 60%-a Királyegyházán él, 40%-a más településen lakik.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,könyvtár
A község Pécstõl délnyugatra, Szentlõrinctõl délre helyezkedik el. Szomszédai északon Szentlõrinc, keleten Szabadszentkirály és Gerda, délkeleten Rigópuszta, délen Gyöngyfa, délnyugaton Sumony, nyuSaton Szentdénes, északnyugaton Kacsóta. A település vasúton és l;özúton egyaránt elérhetõ. Vasútállomása része a Szentlõrinc-Sellye vasútvonalnak. Közúton megközelíthetõ észak felõl a Szentlõrinc-Királyegyháza-Sellye vonalon. A közúti tömegközlékedés a Pécs és Sellye között rendszeresített autóbuszjáratok segítségével bonyolódik le. A legközelebbi város Szentlõrinc 5 km-re, Szigetvár 25 km-re van, a megyeszékhelytõl való távolsága, 30 km.
A sok kisebb vízfolyás mellett itt folyik el a Zselic egy részét is átszelõ Okor-patak. A környezet domborzati szempontból sík terület. Királyegyháza és környékének éghajlatára a meleg, nyár és az enyhe tél a jellemzõ. A csapadék egész évben mérsékelten kevés. Itt a szárazföldi hatások érvényesülnek, amelyek idõnként keverednek az óceáni és a mediterrán hatásokkal. Az, az év bizonyos idõszakaiban az átlagosnál több csapadékot okoz. Ezen éghajlati adottságoh ebben a térségben kiváló feltételeket biztosítanak a hõigényes növények termesztésére. A talajok termõképessége igen jó.
Királyegyháza két utcából áll: Az egyik a fõ utca, amely hosszában, északdéli irányban áthalad a településen, ebbe csatlakozik egy mollékutca. A község lakóinak száma meghaladja az ezer fõt.
Minden jog fenntartva 2024©