Gátér Község Önkormányzata
Gátér Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek.
Céginformáció:
1880-ban épült az elsõ iskola, amelyben egy tanító tanított. A települést késõbb a szomszédos Pálmonostorához csatolták. A mindinkább fellendülõ gazdasági élet, az önálló közigazgatás szükségességének a következményeként 1924. május 1-jén megalakult a mai önálló község, Gátér, amely nevét a falut átszelõ érrõl, a Gát-érrõl kapta.
A lakosság száma a XX. század elsõ felében az ötvenes évek végéig, a hatvanas évek elejéig növekedett, ettõl kezdve folyamatos népességfogyás jellemzõ.
Gátér belterületi útjai szilárd burkolatúak, vezetékes vízzel és elektromos árammal szinte valamennyi lakás rendelkezik. 1992 óta a lakások mintegy 80%-ában a vezetékes gáz is bevezetésre került. 2003. április 1-jétõl megoldódott a lakossági szilárd hulladék gyûjtése, 2005-tõl pedig lehetõség nyílik a szelektív hulladékgyûjtésre is.
A 2004. május 5-én tartott községi rendezvényen ünnepeltük Gátér független településsé válásának 80. évfordulóját, és erre az alkalomra készült el a falu címere is. A címer három részbõl áll. A jobb oldali pajzsrészben egy oroszlán látható, amely búzát és kukoricát tart a kezében, mutatva, hogy a településen élõk mezõgazdasági tevékenységgel foglalkoztak. A bal pajzson Szent Anna-oltár található, ami a templomhoz kapcsolódik. Az alsó harmadban pedig egy postakocsit ábrázoltak, két lóval. Ez jelzi azt, hogy valamikor a település megállóhely volt a postakocsi-útvonalon.
Gátéron dolgozik az ország egyetlen lovaspostása, aki a község külterületén 73 km-es útvonalon hordja lovaskocsival a küldeményeket. A kétkerekû homokfutót a Posta Rt. készíttette, a ló a postás tulajdona. Nem mindig közlekedik így, csak akkor, ha az idõjárás viszontagságai, a nagy hó vagy belvíz miatt máshogy már nem lehet eljutni a környékbeli tanyákra.
A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területté nyilvánította a Fehér-tó gátéri részét. A területen sokféle védett vadmadár megfigyelhetõ. Jellemzõ vonuló madarak a darvak, a vadludak, récék és a parti madarak. Rendszeresen fészkelnek itt a gémfélék. 1999-ben a Természetvédelmi és Ornitológiai Tábornak a gátéri Fehér-tó biztosította a helyszínt. Közel 200 gyermek tapasztalhatta meg a természet közelségének élményét.
Római katolikus templomunk 1925-ben épült, gótikus stílusban, védõszentje Szent Anna. Minden évben Anna napkor, július végén tartjuk a templom búcsúját. A második világháború községünket is érintette. Az áldozatok tiszteletére 2001-ben emlékmûvet állítottunk.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek.A község határában a vándorlások nyomai már a honfoglalás korából fellelhetõk. A kor legszebb emléke a bizánci származású nõi aranygyûrû, amelyet Exterde Tibor gátéri tanító tárt fel az egyik honfoglalás kori sírmezõbõl. Jelenleg gátéri leletként szerepel a budapesti Történeti Múzeumban.
A szomszédos községekbõl települtek ide az emberek, kizárólag magyarok. Az 1820-as évek táján épülhetett a csárda, amely a Csongrád-Kiskunfélegyháza és Kecskemét vásári útvonalon, valamint a Budapest-Szentes-Hódmezõvásárhely-Szeged postakocsi-útvonalon állt. Vendégei vásározók, betyárok, postakocsi-utasok voltak. A feljegyzések szerint lóváltó állomás is volt, sõt Petõfi Sándor édesapja, Petrovics István is bérelte. Kedves felirattal csalogatta a vendégeket: „Itt a világ közepe, ha nem hiszi, jöjjön be.”
Minden jog fenntartva 2024©