Kerekegyháza Város Önkormányzata
Kerekegyháza Város Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek.
Céginformáció:
Kerekegyháza története évszámokban:
A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az õsidõk óta különbözõ népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település elsõ jelentõsebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínûleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is.
1323 - az elsõ írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt.
A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez idõben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel.
1702 - I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek.
1745 - Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel.
1856 - Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az elsõ telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak.
1900 - A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz.
1901 - A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán.
1910 - Kerekegyháza népessége 4450 fõre emelkedik. A lakosság fõ foglalkozása a földmûvelés. A futóhomokot kezdetben erdõ, majd késõbb szõlõ és gyümölcsös telepítéssel kötik meg.
1913 - A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország elsõ vasbeton szerkezetû temploma és mint ilyen, ipartörténeti mûemlék.
1915 - 1920 A Községháza építése.
1927 - Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete.
A II. világháború elõtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Fõleg a zöldségtermesztés - paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva - jelentõs. A növénytermesztés mellett fejlõdik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés).
A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetõen átalakul. A korábban szinte kimondottan mezõgazdasági jellegû községbõl ipari - mezõgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítõ) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi
1961 - Megépül a Katona József Mûvelõdési Ház, ahol ismeretterjesztõ foglalkozásokat és egyéb elõadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különbözõ kulturális és mûvészeti csoportok mûködnek, amelyeknek kiemelkedõ szerepük van a helyi hagyományok õrzésében.
1980 - Az aktív keresõk többsége már az iparban vállal fõfoglalkozású állást, de a mezõgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentõsek.A járások megszûntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követõen Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség.
1990 - Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része.
2001. július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6)KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott.
2006 - Kerekegyháza város újratelepítésének 150. évfordulója.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek.Az 1856-ban alapított Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttõl 19 km-re.
A település története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor is egy kör alakú templom épült, ahonnan a város a nevét kapta.
Az elsõ írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt élõ emberek õsei a régmúlt idõben pásztorkodással, földmûveléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered.
A népmûvészet sokféle formában jelenik meg:
a népi hímzés,
kosárfonás, fafaragás,
fazekasság,
mézeskalács készítés,
szövés, fonás,
szalmafonás,
hagyományos paraszti építkezés,
nemes hagyományai vannak a népzenének és a néptáncnak is.
Kerekegyháza lakossága 6138 fõ.
Az elmúlt idõben a növénytermesztés vesztett gazdasági jelentõségébõl (aszály, talajvízszint süllyedése, szél pusztító hatása stb.) helyette a takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, a baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása került elõtérbe.
Jelenleg Kerekegyházán található az országos tojótyúk állomány 10%-a.
Az állattenyésztés mellett jelentõs az alumíniumipar (a Kõnig Kft európai hírû), a könnyûipar és az idegenforgalom.
Turisztikai érdekességét a térség elsõsorban földrajzának, a kiskunsági táj sajátosságainak, a végtelenbe nyúló pusztáinak, az egymásba omló homokbuckáinak, a homoki tölgyeseknek, az õsborókások világának, az apró hófehér tanyáknak és gémeskútjainak, Európa szerte egyedülálló növény- és állatvilágának köszönheti.
A település egyik legjelentõsebb ágazata az idegenforgalom. Kerekegyháza külterületén, Kunpusztán kiépített idegenforgalmi létesítmények rövid idõ alatt országos hírnévre tettek szert:
Kunsági Major,
Varga Tanya,
Csorba Tanya,
Újvári Tanya,
Gedõ Tanya,
Táltos Tanya és a
Rendek Tanyamúzeum.
Ezek a tanyák, mindenkor kellemes és sokrétû pihenést nyújtanak az idelátogató turisták számára, a természet közeli életteret jelentõ falusi-tanyasi vendégfogadás színvonalas szolgáltatásaival.
A kialakított ökotúra útvonalak mentén megismerhetik az itt élõ emberek hagyományait, szokásait, természeti és kulturális örökségeit (Tanyamúzeum, kunpusztai református templom, védett természeti értékek, Kondor-tó stb.), valamint megkóstolhatják a helyi borok és üdítõitalok mellett a messze földön híres magyar konyha alföldi specialitásait (gulyáslevest, birka- és marhalábszár pörköltet, csirkepaprikást, töltött káposztát, vagy részt vehetnek egy esti ökörsütésen).
A sportolni vágyók számára lehetõség van lovaglásra, kocsikázásra, teniszezésre, tekézésre, golfozásra, fürdésre, kerékpározásra, stb.
TELEPÜLÉSISMERTETÕ:
Kerekegyháza város a megyeszékhelytõl északnyugatra a Homokhátságon fekszik, az 52-es út felõl, valamint az M5 autópálya -Lajosmizse felõl is megközelíthetõ.
Szabályos településszerkezete, a széles utcák, a tágas terek, a nagy zöldfelületek sajátos hangulatot biztosítanak. Mai lakóinak a mezõgazdaság, helyi ipari cégek, s vendégfogadás nyújt megélhetést.
A Kerekegyháza-Kunpuszta védett területen õsgyep, szikes puszta, õsborókás jellemzi az eredeti szépségében megõrzött szép és tiszta természeti környezetet. A kedvezõ természeti adottságokra épülõ idegenforgalom meghatározó a város életében, a jelentõs szálláshely-kapacitással rendelkezõ településen az üdülõtanyák egy része külföldi- tulajdonban van.
A vendégek megtekinthetik a Rendek Tanyamúzeumot, a Kunpusztai református templomot, a Halász tanyát és a római katolikus templomot, a Langó-kápolnát, valamint tavasszal az országos távlovagló bajnokságot, és az októberi szüreti felvonulást.
Látnivalók, kirándulási lehetõségek:
Római katolikus templom (1913), Szent István tér
Református templom (1911) Szent István tér
Langó-kápolna Temetõben
Kunpusztai református templom (1901) Kunpuszta
Kunpusztai régészeti leletek Kunpuszta - Herczegegyháza
Rendek Élõtanya (tanyamúzeum, biogazdaság) (Rendek Lászlóné) Kunpuszta tanya 81. 76/710-962
S. Nagy-tanya (népi ház) Kunpuszta dûlõ 50.
Halász tanya (népi ház) Kondor-tó partján
Borbély Béláné magángyûjteménye Jókai u. 7.
Helytörténeti gyûjtemény Szent István tér 4.
Kerekegyháza-Kunpuszta KNP védett területe (szikes puszta, Búhegyi õsborókás, Kunpusztai nádas)
Kondor-tó, madárvárta KNP védett területe a várostól délnyugatra
Minden jog fenntartva 2024©