Kunszállás Község Önkormányzata
Kunszállás Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fennatrtás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek.
Céginformáció:
Tudományos kutatások, ásatások igazolják, hogy e terület már a bronz-korban is ember által lakott volt. A múzeumban õrzünk cserépedény maradványait, melyet az itt élõ emberek készítettek ezelõtt közel 4000 évvel.
Éltek itt szarmaták, hunok, szlávok, avarok, talán még bolgárok is.
Mindez azt bizonyítja, hogy megvoltak az emberi léthez szükséges környezeti, természeti feltételek.
Természetes, hogy amikor a régmúlt településekrõl beszélünk, nem a mai "közigazgatási" határokra gondolunk.
A honfoglalás idején gyéren lakott terület volt itt. E vidék a "nemzet köztulajdona" lett, majd királynéi birtok Kecskeméttel együtt.
A tatárok itt nem sok pusztítanivalót találtak, mert puszta (legelõ) volt e táj.
A tatárjárás után IV. Béla, a "második honalapító" az Illonchuk nemzetség kunjait telepítette e vidékre. A letelepedett kunok késõbb felvették a kereszténységet, falujuk - szállásuk - a mai Fülöpjakab területén volt. A faluhoz tartozó puszta nagysága kb. 37.762 kh volt.
A puszta és a falu a kereszténységet felvevõ Jakab kun kapitányról kapta a nevét: Jakabszállás.
Az itteni kunok bátrak, vitézek és a királyhoz hûséges harcosok voltak. Ennek köszönhetjük az elsõ írásos oklevelünket is 1343. július 28-i keltezéssel, melyet Nagy Lajos királyunktól kaptak (védelmi okirat). A kunok jól gazdálkodó pásztornéppé váltak.
1423-ban a Magna Via (Nagy út) - a mai 75-ös úton utazó Bertrandon de la Brongiére francia utazó a következõket írta: "Utam szép síkságon vezetett át, hol a lovak vadállatokhoz hasonlóan, egészen szabadon élnek, egymást éri a sok ménes."
1526. augusztus végén a rabló törökhad elpusztította a kun falunkat. Hányan éltek ekkor a szálláson? Hõsiesen ellenálltak? Vagy a férfiak már Mohácsnál elestek? Nem tudjuk. Az biztos, hogy az itt élõket legyilkolták, a szállás és környékén temetetlen, szétszóródott csontmaradványok százai voltak még találhatók az 1970-es években is. A templom romjait a legidõsebbek még látták a Templomtéren.
A szállás helyén sohasem épült új falu.
Az 1546-os török által végzett összeíráskor Kecskeméten 7 kun család lakott. Talán a mi falunkból menekülhettek meg. Talán az õ ajkaikon született a szomorú dal:
Nincs már nekünk földünk, házunk,
Csak rongyunk van és csak gyászunk
Egy csillagunk se nincs nékünk,
Csak bánat, ahová nézünk.
A török kiûzése után sok évnek kellett eltelnie, hogy az "egész mûveletlen róna" emberlakta területté váljon.
Rácok dúlták e területet, majd I. Lipót elzálogosította a Német Lovagrendnek, akik igyekeztek bérbe adni a területet.
Változást a redemptió hozott, Mária Terézia királynõ kegyeskedett megengedni, hogy sok aranypénzért és egyéb szolgáltatásért a kunok visszavásárolhassák a kun birtokokat.
Kunszállás területét a Majsa váltotta meg. Ezután e területet Majsajakabszállásnak hívták. (Fülöpjakab Félegyházkához tartozott.) A terület kis részét a majsai redemptorok kapták mûvelésre, nagyobbik része "közös", osztatlan maradt.
Törvény tiltotta, hogy állandó lakást építsenek, csak a pásztorok részére épített földes kunyhó és az állatok számára létesített "téli" szállások voltak láthatók.
A gazdasági fejlõdést az 1780-as évekre jellemzõ természeti csapás is akadályozta. A rettentõ nagy aszály, mely "homoksivataggá" tette a tájat.
Sokszor felhangzott a pásztorok ajkán a szomorú dal:
Kiszáradt a tóbul mind a sás, mind a víz,
A szegény barom is csak a gazdára néz,
Istenem! Istenem! Adj egy csendes esõt,
A szegény baromnak jó legelõ mezõt.
A szõlõ és akác telepítésével, nagy küzdelem árán, lassan egyre termõbbé, füvessé vált a táj. A gazdák letelepedtek - lakóink nagy többsége Majsáról származik - tanyákat építettek.
1850-ben az eddig "közös" területet is szétosztották. Az itt élõ gazdák termõvé, gazdaggá tették a tájat. (Itt jobbágy nem volt, csak tanyásgazda, pásztor és cseléd.)
A századfordulóra már szél- és szárazmalmok voltak, kocsma, temetõ, iskola, templom is épült.
Igazi "központi" faluval is rendelkezõ település fejlõdött ki XIX. század elejére. A közigazgatás volt furcsa, mely ellen sokszor panaszkodtak.
Nem csoda : hiszen (1931-ben is)
- adóhivatal, iskolaszék, jegyzõ hivatal » Majsán volt
- csendõrség, pénzügyõrség (finánc) fõszolgabíró, esperesi kerület » Félegyházán
- járásbíróság, tanfelügyelõ » Halason
- törvényszék » Kalocsán
- piac » Félegyházán, Kecskeméten
Ez a közigazgatási káosz lényegében csak 1945-ben szûnt meg. A fejlõdést a lakosság számának növekedése is bizonyítja.
1786-ban 77 fõ
1828-ban 226 fõ
1850-ben 770 fõ
1912-ben több, mint 1000 fõ
jelenleg 1740 fõ
A két világháború alatt itt nagy csaták nem voltak, csak átvonulás és megszállás.
1945-ben a község önálló lett, de még mindig Majsajakabszállás néven szerepelt.
A Kunszállás név - emlékezve kun õseinkre is - kisebb-nagyobb huzavona után az Alispáni Hivatal 20.818-kieg. 1947/725-kgy sz. határozatával vált törvényessé.
1950-1990-ig Kunszállás és Fülöpjakab egy községet alkotott Kunszállás központtal.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fennatrtás,önkormányzati feladatok_uj ellátása,helyi hírek.Örömmel tölt el, hogy honlapunk felkeltette érdeklõdését. Bízom benne, hogy kellemes idõtöltést szerzünk Önnek, és sok hasznos információt tud meg falunkról.
Kunszállás, egy dinamikusan fejlõdõ, logisztikailag nagyon kedvezõ helyen elhelyezkedõ település. Kecskemét és Kiskunfélegyháza közelsége kedvezõ lehetõségeket nyújt számunkra. Fõleg római katolikus vallású, szorgalmas "kun" emberek élnek községünkben, akik gyorsan tudtak alkalmazkodni változó világunkhoz. Voltak, akik a mezõgazdaságban találták meg megélhetésüket (pl. korszerû fóliakertészet), mások élelmiszer gyártás és forgalmazás területén értek el hazai, majd nemzetközi sikereket (FORNETTI, P & P, HUN-GOLD XXI KFT.)
Az Önkormányzat rendkívül olcsó építési telkekkel kívánja támogatni a letelepülni szándékozókat. Minden erõnkkel azon dolgozunk, hogy kellemes életkörülményeket teremtsünk községünk lakói számára. Ezt a célt szolgálják a közeljövõben megvalósítandó beruházásaink is (iskola felújítás, faluközpont építése, új játszótér stb.).
Az idelátogató vendégeinket több kultúrált, barátságos szálláshely, valamint finom magyaros ízekkel vendéglõ, étterem várja (ezeket megtalálja honlapunkon).
Községünkben rendszeresen megrendezzük a már hagyományosnak számító és egyre több érdeklõdõt vonzó programjainkat (fogathajtó verseny, fõzõ verseny, majális, falunap, búcsú). Ezen felül a közeli Kecskemét, Kiskunfélegyháza, valamint Bugac puszta számos érdekességet és szórakozási lehetõséget nyújt vendégeinknek.
Honlapunkat nézegetve megismerheti történelmünket, napjainkat, a fotóalbumban pedig képekben is bepillanthat településünk életébe.
Bízom benne, hogy honlapunk felkeltette érdeklõdését és személyesen is meglátogatja községünket.
Minden jog fenntartva 2024©