Békés Város Polgármesteri Hivatala
Békés Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek,archívum.
Céginformáció:
Békés az újabb kõkortól kezdve (i. e. 4. évezred) lakott település. Idõszámításunk kezdetéig állattenyésztõ és földmûvelõ népesség váltakozva lakta (illírek, kelták stb.), az i. sz. I. évezredben állattenyésztõ lovasnomádok követeték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok,) a 896-ban bekövetkezett honfoglalásig.
A magyar honfoglalással a Körös-közt Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg. A királyi vármegyehálózatba István már az elsõ alkalommal bekapcsolta Békést. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. A tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, de a tatárok elvonulása után visszatért. Zsigmond király 1403-ban Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. Maróthy építette 1403-1405 között a gyulai várat, amely egyúttal az uradalom központja lett. Békés vára ezzel elvesztette addigi centrális szerepét. A XV. században Corvin Jánosé lett a város. 1552-ben Szegedi Kis István megszervezte a református egyházközösséget és a református iskolát is. 1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök. A várost 1596-ban tatár segédcsapatok támadták meg, amelynek során teljesen elpusztult. Újbóli betelepítése 1610 táján kezdõdött. Idõközben az erdélyi fejedelem birtoka lett. Hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegetõ császári hadak rabolták ki. 1690 táján a lakosságot el is költöztették, hogy a gyulai törökök ne jussanak élelemhez.
A szatmári béke után gyors fejlõdésnek indult a település. A volt hatalmas gyulai uradalomnál jóval nagyobb területeket 1720-ban megkapó Harruckern családnak, hogy birtokait jövedelmezõvé tehesse, s ehhez a termelõmunkát beindíthassa, telepítésbe kellett fognia. A XVIII.század elsõ felében, a Rákóczi szabadságharc utáni újratelepüléskor a Körösök völgyében a görögöknek nevezett (a valóságban azonban gyakran örmény, bolgár, szerb, macedón) betelepedõk ragadták magukhoz a bérleteket és a kereskedelmet. Kereskedõkolóniát nem alkottak, központi helyüket azonban Békést tekintették, ahol ortodox templomot is építettek A zsidók jelenlétét a XVIII. század végétõl egyházuk léte bizonyítja, bár üldözésük miatt ekkor még szívesebben vallották magukat németeknek.
1773-ban szõlõtelepítés kezdõdött, és malmokat építettek. Ezekben az idõkben került örökösödés révén Békés és környéke a Wenckheim grófok kezébe került.
1848-ban a forradalom hírére itt is népgyûlést tartottak és a földesurat engedményekre kényszeríttették. 1872-ben Békés elveszíti városi rangját, és nagyközséggé alakul. A következõ évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amit elsõsorban az okozott, hogy a Budapest-Arad vasúti fõvonal elkerülte a települést és ezzel kiesett az országos forgalomból. Az I. világháború idején a lakosság lelkesen támogatta a Tanácsköztársaságot. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített.
Ebben a városban alapította meg 1930. október 12-én az Egységes Pártból kilépõ kisgazdák (töbek között Tildy Zoltán, Nagy Ferenc) a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot.
1940-es évek elején a település lakóinak száma meghaladta a 32 ezer fõt. A háború után négy új község alakult a békési határban: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezerre csökkent.
Az 1950-es években a település megpróbált önerejébõl fejlõdni, de ez csak a városi rang visszaszerzésével (1972) tudta elérni.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek,archívum
Szeretettel üdvözlöm Békés Város Képviselõ-testülete nevében, városunk honlapján.
A "bekesvaros.hu" portálra lépve szeretném meghívni Önt egy virtuális kirándulásra, legyen a vendégünk! Az itt látható képek, a leírt gondolatok, események megismerésével bepillantást nyerhet mindabba, ami számunkra az otthont, a munkát, az életet jelenti.
A békési ember, a békési táj a maga visszafogottságával, csendességével soha nem volt harsány reklámok tárgya. Természeti adottságaink, a város fekvése tesz alkalmassá bennünket arra, hogy egy több embert hívjunk ide pihenni, kikapcsolódni vagy éppen mûvelõdni.
Jó szórakozást, hasznos idõtöltést kívánok Önnek abban a reményben, hogy hamarosan személyesen is üdvözölhetem Békésen.
Minden jog fenntartva 2024©