Füzesgyarmat Város Polgármesteri Hivatala
Füzesgyarmat Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fennatrás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek.
Céginformáció:
A honfoglalás elõtt a régészeti leletek bizonyítják az avar telepesek jelenlétét a térségben. Város elsõ okleveles említése 1219-re nyúlik vissza. (Elsõ írásos említése 1219-ben történt, Gormoth néven szerepel.) Középkori település szinte teljesen a mezõgazdaságból – fõleg állattenyésztésbõl élt. A XIX. században kezdõdött meg az iparosodás (megalakult az elsõ iparos céh) valamint a polgárosodás (különbözõ egyletek, olvasókörök stb. megalakulása). Füzesgyarmat 1803. október 15-én elnyerte az országos vásár tartásának privilégiumát és vele együtt a mezõvárosi rangot is, közigazgatásilag a településhez tartoztak Bucsatelep és Kertészsziget községek is, melyek ma önálló önkormányzattal rendelkeznek. Az 1828-as összeíráskor már 4076 lakosa volt Füzesgyarmatnak. Ekkor alakult a településen az elsõ iparos céh (mint mezõvárosi iparosodás elsõ intézménye) Egyesült Céh Társaság néven 44 iparos taggal. A település a mezõvárosi címet a kiegyezésig, 1867-ig megõrizte, amikor a súlyos adóterhek miatt saját elhatározásból lemondtak a városi rangról.
Füzesgyarmati "uradalom" tulajdonosa volt gróf Blankenstein Pál császári és királyi kamarás a 7. dargonyosezred hadnagya, munkássága jelenleg is fellelhetõ a településen (a volt kastély területén található: Kastélypark Strandfürdõ, Római katolikus kápolna és a városi sport telep).
Református templomAz I. és II. világháború közötti fejlõdés eredménye volt az ipari üzemek és az intézményrendszer fejlõdése (hengermalmok, téglagyárak, szeszfõzde, cipõgyár, posta, távirda, egészségház, új iskola, stb...) Az 1945-50-es évek, az újjáépítés eredményei: három termelõszövetkezet, három kisipari szövetkezet megalakulása, kultúrház megépítése. A '80-as évek elején a mezõgazdasági termelés csökkent, az ipar szerepe viszont jelentõsen megnõtt, ugyanis a szénhidrogén-kutatók a '80-as évek közepén jelentõs mennyiségû szénhidrogénvagyont találtak település alatt. A szénhidrogén kitermelése (földgáz, gazolin, kõolaj) ezt követõen megkezdõdött, és a MOL Rt. évi 8-10 milliárdos kitermelést folytatott. A szellemi és mûvelõdési életet a kultúrházban a városi könyvtárban, a moziban, a tájházban és az 1997-ben megnyílt Szitás Erzsébet képtárban folyó kulturális tevékenység határozza meg. Az önkormányzat és a lakosság törekvése – hogy a nagyközség várossá váljon – sikerrel járt: 2000. július 1-jétõl városi rangot kapott a település. Felekezeti szempontból Füzesgyarmat népessége eléggé homogén, döntõen református, kisebb létszámban unitárius és római katolikus vallású. A reformátusok majdnem 90%-os részesedéssel bírnak a vallásos népesség arányán belül. Mindhárom egyház temploma mûemlék jellegû.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fennatrás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek
Köszöntöm Önt Füzesgyarmaton a nyugalom szigetén, ahol a Nap is megáll pihenni. Békés megye északi részén, Békéscsabától 60 km-re, Debrecentõl 75 km-re fekszik, 6700 lakosú kisváros Füzesgyarmat. A város Békés megye legrégebbi lakott települései közé tartozik - okleveles bizonyítéka 1219-ig nyúlik vissza. 1776. január 1-én Mária Terézia idejébõl való rendelet szerint- mivel a falu határában igen sok a fûzfa - a többi Gyarmat nevû falutól megkülönböztetésül a település FÜZESGYARMAT lett. 1803-tól 1872-ig mezõvárosi rangot viselt, melyrõl a súlyos adóterhek
miatt saját elhatározásból lemondott - jelenleg 2000. július 1-tõl ismét városi címmel büszkélkedhet. A századforduló elõtt és azt követõen a II. világháborúig ugrásszerûen változásokon ment át. Az egyéni kis- és középgazdaságokat a háború után a nagyüzemek váltották fel a mezõgazdaságban. A település fejlõdésében a rendszerváltásig nagy szerepet játszott az ötszörös kiváló Vörös Csillag TSZ. Az utóbbi idõben komoly változást hozott a város alatt lévõ földgáz- és kõolajkincs feltárása, kitermelése. az NKFV majd a MOL RT és az önkormányzat jó kapcsolata révén jelentõs beruházások, infrastrukturális fejlesztések történtek.
Füzesgyarmat idegenforgalma is jelentõs, mivel kitûnõ termálvizû stranddal rendelkezik, amelyet évente 70-80 ezer ember látogat. A strand tõszomszédságában épült fel a 80-as években a Hotel Gara***-os szálloda, mely a keleti országrész egyik legszínvonalasabb szállodájaként mûködik. Jelenleg folyamatban van egy gyógyászati rész kialakítása, egy 4 csillagos termálkemping megépítése, a gyógymedence felújítása, bõvítése, lefedése, szolgáltatóház megépítése.
Hotel Gara, fürdõ, gyógyvíz, hintókészítés, lovaglási lehetõségek, tájház, Szitás Erzsébet Képtár, vadászat, horgászat - kiegészülve a kistérség és a megye adta különleges lehetõségekkel - kiváló turisztikai termékként kínálható az érdeklõdõknek.
Az erdõk, szikes puszták, tavak, folyók madárvilága is igen gazdag, melyrõl bárki személyesen meggyõzõdhet.
FÜZESGYARMAT szeretettel várja a természetet kedvelõ, gyógyulni és kikapcsolódni vágyó vendégeit.
Hiszen tudják, ez az a hely, AHOL A NAP IS MEGÁLL PIHENNI!
Minden jog fenntartva 2024©