Szabadkígyós Község Önkormányzata
Szabadkígyós Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzatifeladatok ellátása.
Céginformáció:
A település már a honfoglaláskor is lakott volt. Az elsõ írásos adat azonban csak 1398-ból származik. Ebben az idõben kendertermeléssel foglalkoztak az itt élõk. A korábban Zaránd megyéhez tartozó Kígyóst, mely 1566 elõtt a Kégyós nevet viselte. 1512-ben Ajtóssyakak köszönhetõen békés vármegyéhez csatolták. Amikor a Törökök elfoglalták a környékbeli várakat, a lakosok mindannyiszor elmenekültek, a település majdnem teljesen elnéptelenedett. Az új földesúr, Harruckern báró magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette be a hajdani Ókígyóst és környékét. A XVIII. század végén a Harruckern család fiúágon bekövetkezett kihalása után a Wenckheimek házasodtak be a dinasztiába örökölve ezzel a gyulai és békési rátát, amelyhez a kígyósi puszta és Doboz falu is tartozott, ahonnan az egész uradalmai irányították. E család nevéhez fûzõdik az ókigyósi major kialakítása. Szabadkígyós jelentõs nevezetessége a Wenckheim kastély és park, melynek építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-tõl 1879-ié épült német neoreneszánsz stílusban. A kor neves építészének a nevéhez azonban nemcsak a kastély épületének tervezése és kivitelezése fûzõdi, hanem a még ma is meglévõ magtáré és a családi kriptáé (építõje: id. Czigler Antal) is. Az I világháború után az uradalom hanyatlásnak indult. 1924 után csak Wenckheim József maradt a kastélyban két fiával, Dénes Szigfriddel és Krisztiánnal, de 1944-ben õk is elhagyták a birtokot, külföldre menekültek a háború elõl. A fiúk édesanyja Dénesi grófnõ is a kastélyban élt.1945 tavaszán a Wenckheim kastélyba Szobek András Békés megyei fõispán utasítására áttelepítették a Békéscsabai Felsõmezõgazdasági Iskolát, ami körül tangazdaság és gépállomás létesült. Ma Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakképzõ Intézet, amelyben iskolatörténeti és Wenckheim családtörténeti múzeum látható. Igen fontos kulturális érték. Szabadkígyós, vagyis Ókígyós major közigazgatásilag Újkígyóshoz tartozott. 1950. január 1-je jelentõs dátum a közég történelmében. Ekkor vette fel a hajdani Ókígyós a Szabadkígyós nevet.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzatifeladatok ellátása.Az illetmény és az egyéb juttatások a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. évi XXXIII. Tv. alapján kerülnek megállapításra.
A pályázat benyújtásának határideje: 2008. 04. 11.
A pályázat elbírálásának határideje: a benyújtási határidõt követõ elsõ Képviselõ-testületi ülés
A munkakör betölthetõ: 2008. 05. 01-tõl
A kinevezés határozatlan idõre szól, 3 hónapos próbaidõ kikötésével.
A pályázatot Szabadkígyós Község jegyzõje címére kell benyújtani: 5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 7. szám
Szabadkígyós község a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, délre található. Vasútállomása a Békéscsaba-Kétegyháza-Bukarest vonalon helyezkedik el, buszközlekedése jó. A megyeszékhelyre 28, Gyulára 6 buszjárat indul naponta. A szántóföldek értéke 22-45 aranykorona közötti. A község határában 4773 hektárnyi természetvédelmi terület található. A szabadkígyósi puszta-amely a Békéscsabától délre elterülõ puszták és tanyák világával ismertet meg bennünket-kedvelt kirándulóhelye a környéken lakóknak. Szabadkígyóstól délre terül el a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet, benne a "Nagyerdõ", a "Kígyósi legelõ" és a "Nagygyöp" elnevezésû mozaikos szerkezetû, az Õs-Maros feltöltött folyóágaitól szabdalt szikes löszpuszta, amely ma már ritka pusztai növény- és állatfajok élõhelye. Itt halad keresztül a Kígyósi fõcsatorna. Különleges tájképi hatásuk mellett a ritka sztyeppnövények menedékei a változatos méretû-leginkább rézkorinak tartott-kurgánok, az úgynevezett kunhalmok. A pusztától délre tanyamúzeum várja a kirándulókat, amely közigazgatásilag Gyulához tartozik.1949-1980 között, míg Békés megyében csökkent a népesség, Szabadkígyóson minden általánosan érvényes tendencia ellenére majdnem megkétszerezõdött (1419-rõl 2738 fõre). Ebben az alföldi kistelepülésekre jellemzõ tendenciában a születések számának növekedése és a pozitív bevándorlási mérleg is szerepet játszik. A 2006 január elsejei adatok szerint a településnek 2863 lakója volt. A Békés Megyei Munkaügyi Központ a községben 1997 végén 135 munkanélkülit tartott nyilván. Szabadkígyóson az óvodát, az iskolát, a mûvelõdési házat és a napközis konyhát is magába foglaló ámk mûködik. A mûvelõdési ház ad otthont az iskola szakköreinek, a községi könyvtárnak, a civil szervezeteknek és a környék népdalkincsét õrzõ . napjainkban is aktívan mûködõ Szabadkígyósi Pávakörnek. A pávakör egy évtizednyi múltra tekint vissza. Picéjében ifjúsági klub mûködik.A munkalehetõségek terén az aktív keresõk 80%-a ingázó. Szabadkígyós fejlõdésében a fékezõerõ a vállalkozások fejletlensége. A községben dolgozó kisiparosok, egyéni vállalkozók száma meghaladja a 100-at. 1998 elején összesen 163 egyéni és társas vállalkozást tartottak nyilván. Szabadkígyóson nem mûködik mezõgazdasági szövetkezet, de a közigazgatásilag Szabadkígyóshoz tartozó, kárpótlások során magántulajdonba került földekbõl jelentõs területeket bérel az újkígyósi Aranykalász és a Növénytermesztõ Szövetkezet.
Minden jog fenntartva 2024©