Szarvas Város Polgármesteri Hivatala
Szarvas Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,web kamera,helyi hírek.
Céginformáció:
A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város valamint környéke már az õskorban állandóan lakott terület volt. A város területén talált népvándorlás kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tûtartó a legjelentõsebb tárgyi emlékünk. Anonymus krónikája a települést „Szarvashalom” néven megemlíti. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti idõbõl származó feljegyzés tanúsítja, mikor Kun László királyunk több rendeletét is „Szarvashalomról” keltezte.
A török idõkben a Hármas-Körös menti átkelõhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelõhely miatt jelentõssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott.
A város újkori történelme 1722-tõl számítható, amikor akörnyék új földesura báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékbõlfõként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületetttelepülés 1723-ban már mezõváros, azonban komolyabb fejlõdés csak a XVIII.század végén indulhatott meg. A 18.-19. század fordulóján végbement jelentõsfejlõdés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának TessedikSámuelnek a nevéhez fûzõdik. A város evangélikus lelkészének, az agrárreformer TessedikSámuelnek a város még ma is rengeteget köszönhet. A nagy tudású lelkész felvirágoztattaa fiatal mezõvárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa elsõ gazdasági (akkorinevén szorgalmatossági) iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesekmegjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerûbbföldmûvelési technikáit. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet (jelenlegmúzeumként funkcionál), valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabásúépítkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentõsen átformálta a meglehetõsenrendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosantervezett, szabályos sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki.
A város fejlõdésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasratelepülése 1834-ben. Az idõk folyamán a patinás intézményben sok jelentõstanáregyéniség dolgozott. Többek között itt tanított Vajda Péter, a reformkorPetõfi által is tisztelt polihisztora, valamint Ballagi (Bloch) Mór nyelvész,továbbá Greguss Ágost esztéta és Koren István botanikus is. A leghíresebbigazgatói: Tatay István, Benka Gyula, Naumann (Nádor) Jenõ, a várostörténetírója.
A város életében a XIX. században kiemelkedõen fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefrõl elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.
Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye elsõ nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédosközségek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezõgazdasági jellegû volt, XX.sz.-ifejlõdését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csakszárnyvonalat kapott.
A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezõjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven mûködik), valamint a Tessedik Sámuel Fõiskola Óvónõképzõ Intézete és Mezõgazdasági Víz- és környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentõsebb felsõoktatási és tudományos központja.
A város mindig tudott kiemelkedõ egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály, továbbá a Kossuth-díjas pedagógus, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költõ, Ruzicskay György festõmûvész, vagy az egyik legelsõ magyar repülõ Kemény Gábor. Itt született Melis György operaénekes, továbbá a mai héber költészet jelentõs alakja, Kámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) is.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,web kamera,helyi hírek.Dinamikusan fejlõdõ városunk Békés megye nyugati kapuja, Magyarország ötödik legnagyobb állóvize a Körös egyik holtága mellett fekszik. A csodálatos táji környezetnek ezenkívül része még a világszerte híres Arborétum is. Az itt élõ közel 18.000 lakos megélhetését a mezõgazdasági és ipari termelésen kívül az idegenforgalom és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások adják. A város életét egész évben végigkövetik a különbözõ kulturális, hagyományõrzõ és sportrendezvények. Amennyiben kíváncsi az "Alföld gyöngyszemére", kérem látogasson el városunkba, hiszen itt mindent megtalál a megfelelõ kikapcsolódáshoz. Ígérjük, jól fogja érezni magát!
Minden jog fenntartva 2024©