Abaújvár Község Önkormányzata
Abaújvár Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A környék a honfoglalás korában az Aba nemzetségé volt. A település feltehetõleg a 11. században keletkezett – elsõ említése 1046-ból származik –, bár földvár már hamarabb is állhatott itt. A régészeti feltárás szerint a fa-föld építésû vár sánca egy, a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványaira épült. A 14. századi krónikás hagyomány szerint a várat Aba Sámuel építtette, ez az adat egybevág a régészeti feltárások eredményével is. A vár neve, Újvár a közeli Abaújszina melletti egykori Óvár nevû földvártól való megkülönböztetésre szolgált. Az impozáns méretû, 3.9 hektár területû vár valószínûleg viszonylag rövid idõ, három, három és fél év alatt felépült. A fal alapszélessége huszonhárom méter volt, eredeti magasságát hét méterre becsülhetjük a belsõ oldalon, kívül pedig mintegy 15 méter magasra emelkedett a Hernád szintje fölé. A fal a külsõ oldalon meredeken emelkedett, itt a faszerkezetet vastag sárréteggel tapasztották be, hogy megakadályozzák a felgyújtását. Befelé viszont lépcsõzetesen lejtett, ez megkönnyítette a védõk feljutását a sánc tetejére. A vár egyetlen kapuja kelet felõl, a mai falu irányából nyílott. Innen egy mostanra már erõsen feltöltõdött árok is védte.
Valószínûsíthetõen Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század elsõ felében. Az itteni központjáról Újvár nevet kapó vármegye területe a késõbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában.
1046-ban az Orseoló Péter királlyal elégedetlen magyar urak által hazahívott két számûzött Árpád-házi herceg, András és Levente e várban találkozott a lázadó Vatával és társaival, akik itt ismerték el királyuknak Andrást. András innen indult el Székesfehérvár felé seregeivel, ahol rövidesen királlyá koronázták.
A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezetõ fontos kereskedelmi útvonal, és itt pihentek meg a menekülésük után hazatérõ Árpád-házi hercegek, a késõbbi I. Géza és I. László királyok.
1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, a bátyja ellen lázadó Álmos foglalta el a várat Lengyelországból kapott katonai segítséggel. Könyves Kálmán ostrom alá vette Újvárat, mire a megrettent Álmos herceg megadta magát a királynak. A vár a 13. század közepén Észak- és Kelet-Magyarország legerõsebb várának számított, a megmaradt okiratok szerint a tatároknak nem sikerült bevenniük 1241-42-ben. Újvár, amelyet éppen ettõl az idõtõl kezdtek mind gyakrabban Abaújvárnak nevezni, a sok más Árpád kori ispáni székhellyel ellentétben a tatárjárás után még hosszú ideig megõrizte vezetõ szerepét. Nem sokkal a tatárjárás után, 1251-ben IV. Béla király személyesen intézkedett védelmérõl, valószínûleg ekkor kõfalat is építettek a fa-föld sáncok tetejére.
Az itt szolgáló ispánok egyben a királyi udvar fõtisztviselõi (nádor, udvarbíró, fõlovászmester) is voltak. Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta elsõ jelentõsebb sikerét az ellene lázadó tartományurak felett. Ezt követõen megfosztotta itteni hatalmas birtokaitól az Aba nemzetségbe tartozó Amadé nádor családját, és itáliai eredetû hívére, Drugeth Fülöpre bízta a vidék kormányzását.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét, a Perényi család birtokába került. A Perényi család több alkalommal is királyi engedélyt kapott a vár megerõsítésére, azonban feltehetõen nem érte volna meg a hatalmas területû várat korszerûsíteni, helyette Nagyidán építtettek maguknak új fõúri központot, kisebb, korszerûbb új várat.
Karbantartás híján a sáncok faszerkezete romlásnak indult, a kõfal köveit pedig a falubeli építkezésekhez használták fel. Noha a sáncok napjainkban is állnak, az ide látogatónak nem jelent maradandó élményt látványuk, mert a falu teljesen körbenõtte az egykori falakat, és egyébként sem esik jó rálátás a fákkal, bokrokkal benõtt egykori várfalra.
Abaúj vármegye innen kapta a nevét. A trianoni békeszerzõdés után a falu az ország peremére került, így még többet veszített jelentõségébõl.
Minden jog fenntartva 2024©