Galvács Község Önkormányzata
Galvács Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közigazgatás,könyvtár,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A Mária Terézia-féle úrbérrendezés 1771. február 22-én került bevezetésre Galvácson. A birtokviszonyok újbóli részletes szabályozására az 1848/49-es szabadságharcot követõ jobbágyfelszabadítás teremtette meg a lehetõséget. Az akkori földbirtokos, Csáky János gróf (országbíró) 1857-ben eladta galvácsi birtokát a szendrõi Glatter Henriknek. Glatter a volt majorsági birtok központjában az 1865-70-es években építtette fel azt a "kastélyt", amelyet utolsó tulajdonosáról (Törley Tibor pezsgõ gyáros) a mai napig Törley kastélynak ismer a köztudat.
Az 1870-es évek végétõl közel másfél évtizedig egy bécsi származású mérnök (Haschek Károly Friedrich) lett a kastély és a környezõ birtok tulajdonosa. Az egyre szaporodó népességet a 2-3 holdas "birtokok" már nem tudták eltartani. A jobb élet reménye Galvácsról is sok embert csábított a tengeren túlra a XX. század elsõ évtizedeiben. Az 1920-as években a Kun család volt a birtokos, s ezen évtized elején szénbánya is üzemelt a Felsõ galvácsi réten.
Dr. Törley Tibor 1936-ban vásárolta meg a kastélyt illetve a hozzá tartozó közel 1200 holdas birtokot. A II. világháborút követõ földosztás során a Törley birtok is felosztásra került. A kastélyban a községi iskola kapott helyet. Az iskolakörzetesítést követõen 1970-tõl a kastély sokáig üresen állt.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közigazgatás,könyvtár,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.A község elsõ írásos említése az 1332-es pápai tizedlajstromban KALOACH néven található. A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a késõbbiekben pedig a Galvats írásmódot használták. A név - feltételezések szerint - szláv eredetû és nagy fejû embert jelent.
A mostani - "a három bõvizû forrás vidéke" - minden bizonnyal a harmadik helye a községnek. Az elsõt - a Korpafalut, az árpád-kori templomával együtt - az 1570-es években a törökök felégették. A másodikat - a Felsõ Galvács-i réten - a Rakaca vize öntötte el. A XVII. században Kis- és Nagy Galvács jelölések is elõfordultak.
A település legkorábbi birtokosa a Bebek család volt, majd 1663-tól a gróf Csáky családé lett a község a XIX. sz. utolsó harmadáig. A pestisjárványt és a Rákóczi szabadságharcot követõen Galvácson is többnyire felvidéki szláv telepesek éltek, akik a XX. század elejére elmagyarosodtak.
Minden jog fenntartva 2024©