Hejőkürt Község Önkormányzata
Hejőkürt Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Hejõkürt õsi szállásbirtok volt, s mint neve is mutatja, a Kürt törzstõl vette a nevét. Régi neve Kert alakban fordul elõ, s már a XIII. századból adatunk van a község fennállásáról. Ekkor az ugyancsak község, s vele határos Hejõtõ (a késõbbi Parasztbikk) felével az egri pürpök birtoka. Minthogy az 1261. évi oklevél az egri püspök régi birtokának említi, következtethetünk arra, hogy a község már jóval régebben alakult, s régóta az egri püspök birtoka volt.
A tatárjárás alatt elpusztult, puszta még 1275-ben is, mikor Kuerd néven szerepel, de kevéssel késõbb felépült, s 1319-ben, mikor Korth alakban találjuk a nevét, az egri püspök az egri káptalannak engedte át tizedét. Ekkor már egyháza is volt, és 5-8 pápai tizedet fizetett.
Nevével ebben a században sokszor találkozunk, és eleinte alig hihetõ, hogy azon a Kürt-ön, amelyet Rozgonyi Sebestyén birtokolt, 1460-ban új adományozást kapott rá Mátyástól. Ekkor mint Heves megyei községet emlegették. Akkor Kwert, Kwewrth alakban írták le a nevét. A Rozgonyiak és a Kanizsaiak között 1493-ban kötött egyezség e néven szerepelteti a községet.
Kürt nem kizárólag egyházi birtok volt, ezt igazolja az a tény, hogy birtokos családja a helységtõl Kürthinek nevezte magát.
A XVI. században az egri püspök volt a fõ egyházi földesúr. Az ekkori összeírások Kyrth, Kywrth, Kwrth néven tüntették fel a település nevét, s úgy említik, mint egri vár tartozékát.
A törökök 1566-ban elpusztították a községet. Ennek következtében a lakosok elmenekültek.
Hódoltsági terület volt, a török pusztítása után újjáépült, egyre közelebb húzódva a Tiszához. Tiszakürt néven adózott a töröknek, melyet elõször Hatvannak, majd késõbb Szolnoknak fizetett.
A török hódoltság idején elpusztult falut 1792-ben Eszterházy Károly telepítette újonnan egy útkeresztezõdés mentén. A keresztezõdésben építették meg a falu templomát, plébániáját, iskoláját, s az ide vezetõ út mentén osztották ki az új lakosok telkeit, majd a keresztutca mentén is telkeket osztottak. Miután a község távolabb került a tiszától nevét megváltoztatták, s ettõl kezdve a Tiszakürt helyett a Hejûkürt nevet kapta a kis község.
Minthogy a településnek egyházi földesura volt, megmaradt egyházi birtoknak, s a kassai püspökséghez is tartozott.
A Tisza szabályozásával az élõ Tisza távolabb került a falutól.
A község tehát a Tisza és a Hejõ árterében található, ezért mindenképpen életét a víznek járása határozta meg évszázadokon át. A Hejõ itt torkollik a Tiszába.
Egykor a területen sok volt az erdõ, valamint az áradások után visszamaradt mocsár, rét, legelõ. A növény sokfélesége gazdag élõvilágnak adott élõhelyet. A fûzfa fonás, zsákszövés több család megélhetését biztosította. A folyó szabályozása után a mocsarakat kiszárították, de a terület vízháztartását nem állították helyre, így a növényzet is megváltozott. A földterületek mûvelésbe vonásával egyidejûleg az õshonos növényzet eltünt. Az ármentesített területeken gabonát kezdtek el termeszteni, illetve a nedves rétek részben megmaradtak legelõknek.
Az elsõ világháborúban 78 katonája vett részt a kis községnek, akik közül 22-en haltak hõsi halált.
A községben több nemesi család élt, a Víghek, a Nagyok és a Csatók. A község a harmincas évektõl a második világháborúig nem sokat fejlõdött. A virágzó vegyiparnak a mai Tiszaújvárosba telepítése alaposan átszervezte Mezõcsát és vonzáskörzetébe tartozó kis települések fejlõdését. Munkalehetõséget biztosított ugyan a közeli vegyi kombinát és a tiszapalkonyai hõerõmû, de a jelentõs környezetszennyezés miatt a faluba idegenek nem települtek be, és a mezõgazdaság is háttérbe szorult.
Hejõkürt életében változást az 1990-es évek hoztak, mikor a község élt az önkormányzati törvény adta lehetõséggel és saját önkormányzatot hozott létre. Ettõl kezdve fõleg az infrastruktúra fejlesztés területén történtek jelentõs elõrelépések, mivel bevezették a faluba a gázt, kiépült a telefon és az ívóvíz hálózat, portalanításra kerültek az utak, és napjainkban került átadásra a településünk közigazgatási területén áthaladó M3-as autópálya, melynek hejõkürti leágazásán keresztül lehet megközelíteni a környék kistelepüléseit.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Minden jog fenntartva 2024©