Komjáti Község Önkormányzata
Komjáti Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Elsõ okleveles említése 1283-ból származik, ekkor IV. László király adományozza a Vid fia Sengének. Így a középkortól nemesi kézben lévõ falu volt, a 15. században a Kõszegi, Lenkei és Komjáti család tulajdona.
1347-ben Nagy Lajos, 1415-ben Zsigmond király megerõsítette a Kõszegi, Komjáti családot birtokaiban és 1415-ben Konstanzban címert is adományozott A 17. században a Bódva partján faszerkezetû nemesi udvarháza volt. A török idõkben lakossága megfogyatkozott, a 18. század elején mindössze három jobbágycsalád lakta, akik már mind reformátusok lehettek. 1720 után kezdett benépesülni, új lakói leginkább katolikusok voltak. Az 1848/49-es szabadságharc alatt földesura Komjáthy Sámuel, Torna megye alispánja. 1896-ban épült ki a tornai vasútvonal, ekkor állomást építettek helyben, az akkori faluszéken. Az 1930-as évek végén római katolikus és református népiskolával, általános továbbképzõ iskolával rendelkezett. A 20. században nagyobb birtokosa Fáy Barna (fõszolgabíró) és Pongrácz Ernõ volt. 1950-ben önálló tanácsú község, 1970 és 1990 között Bódvaszilas társközsége. Komjáti ma körjegyzõségi székhely, 335 lakossági számmal.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.Fekvés, elhelyezkedés
Komjáti község Miskolctól észak felé 62 km-re, a történeti Torna, majd Abaúj-Torna vármegyében, 1950-tõl Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 27-es számú nemzetközi forgalmú fõút mentén fekvõ település. A település határa a Gömör-Tornai-karszt és az abba ékelõdõ Bódva-völgy területén található. Az egyetlen település a Bódva középsõ szakaszának völgymedencéjében, amely nem a hegyek lábához, patakvölgybe települt, hanem a folyó partjára. Északi határában a Gömör-Tornai karszthoz tartozó Alsó-hegy, délen a Tornai-dombság emelkedik. Az 500 m fölé emelkedõ Alsó-hegyen bukkannak felszínre a Gömör-Tornai-karsztra oly jellemzõ, triász korú (245-208 millió éves) kõzetek. Karsztos fennsíkja töbrökkel telehintett, némelyeben függõleges aknabarlang, azaz zsomboly mélyül. Az Alsó-hegy lábánál bõvizû karsztforrások fakadnak, ilyen a Vecsem és a Pasnyag is, elõbbi a bódvszilasi, utóbbi a tornanádaskai határban hozza felszínre vizét. A Pasnyag-forrást az 1980-as évek elsõ felétõl vízmûvel foglalják, s vizét issza a környék lakossága.
A település szabálytalan alaprajzú mivel mind az egykori tornai fõúthoz (mai 27-es számú fõút), a mellette futó vasúthoz, illetve a szomszédos falvakhoz vezetõ utakhoz, mind pedig a szeszélyes Bódvához igyekezett igazodni. A falu egykori magját a református templom utcája jelzi.
Megközelíthetõség
Közúton: Miskolctól Sajószentpéterig a 26.számú, majd Sajószentpétertõl a Bódva-völgyi 27.számú nemzetközi fõközlekedési úton közelíthetõ meg.
Vasúton: Miskolc-Tornanádaska vasúti szárnyvonalon saját megállóhellyel rendelkezik. Az IP-n kívül minden vonat megáll. Utazáshoz jegyek a vonaton vásárolhatók.
Határátkelõ: Legközelebbi határátkelõ a szomszédos szlovák területre Tornanádaskán található, mely korlátozott nyitva tartással üzemel, nyáron 6-20 óráig, télen 8-17 óráig.
Minden jog fenntartva 2024©