Tolcsva Község Önkormányzata
Tolcsva Község Önkormányzata önkormányzat* polgármesteri hivatal * közigazgatás * információszolgáltatás * fejlesztés * településfejlesztés * vagyonkezelés * közterület fenntartás * turizmus
Céginformáció:
Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25-25 km távolságra.
Négy hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten Sárazsadány, nyugaton Olaszliszka, délen és délnyugaton Vámosújfalu.
A település elnevezését többféleképpen magyarázták. Legújabb tudományos névmagyarázat szerint a falu nevének első említése 1255-ben, Tholchwa alakban található. A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.
Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az õskõkortól kezdve lakott volt Tolcsva és vidéke. A Várhegy nevû határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a Nemzeti Múzeumban.
A Zsigmondkori okmányokban nyomon követhetõk Tolcsva birtokosainak változásai. A település híres nemesi családjai: Tolcsvai János és fiai (1366), Debrõi István (1398), Keéri László (1404), Toronyi Pál (1410), Csicseri család (1414-1445), 1446-tól a Tolchvai és Upori család. 1511-tõl a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezõssyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtokolta a falut, míg 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi család birtoka volt. 1486-ban Nagytolcsva mezõvárosi rangot kapott. Az 1700-as évek második felében került Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába. A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája mûködik.
A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhetõ meg, akik az ún. Tokaji Compania kereskedõ társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történõ ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A késõbbi idõben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében.
A 18. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdõ mûködött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményeirõl a zsidó kereskedõk számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szõlõdézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.
Az 1850-tõl 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést 1856-ban súlyos tûzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között mûködött. Az 1867. évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti mûködéseket, az iskola ügyet, a mûvelõdés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bõvítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.
A filoxéra járvány (szõlõvész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szõlõ pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész elõtti állapot. A nagyobb szõlõbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétõl különbözõ társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
1913-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelõ világháború jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok. Az áldozatok emlékére a községi képviselõtestület emlékmûvet állított. A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerzõdés hátrányosan hatott Tolcsva fejlõdésére 1920 után. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekrõl.
1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása. Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt. A II. világháború áldozatainak emlékoszlopán 47 név szerepel, kik katonaként, vagy polgári személyként haltak meg.
1944. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élõ állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása. 1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselõtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról. Az 1945-46-os tanév már nyugodt körülmények között folyt. Az óvoda folyamatosan mûködött. 1945 márciusában Tolcsván is földosztás kezdõdött. 1947-ben megtörtént a község villamosítása, 1948-ban pedig államosították az iskolákat. Megindult a mozi mûködése, a kultúrház és könyvtár intézményes mûködése és takarékpénztár is alakult.
Üzleti ajánlat:
önkormányzat
* polgármesteri hivatal
* közigazgatás
* információszolgáltatás
* fejlesztés
* településfejlesztés
* vagyonkezelés
* közterület fenntartás
* turizmus
Minden jog fenntartva 2024©