Forráskút Község Önkormányzata
Forráskút Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A határ másik része külsõ csordajárás volt (erre utal a Gyapjas dûlõ neve is = itt gyapjas állatot, juhot tartottak valamikor), amit a 18. század végén parcelláztak fel és kezdtek megmûvelni. Elõtte vadvizes, nádas és vízforrásos területekbõl állt, melyrõl az itt futó dûlõ, majd arról a település is a nevét kapta. A dûlõben a Sija patak folyt, ez a patak a Pest megyébõl lefolyó vadvizek levezetõ medre volt. A kiszáradt meder még jó ideig jelezte a patak egykori helyét. Élt egy hiedelem mely szerint a templom kapujában álló – mára kiszáradt – kút vize volt az egyetlen iható víz a környéken. Kiskundorozsma határvidékébõl önálló községgé 1950. január 1-jén vált.
Egyéb fontos évszámok a község életében:
1950. január 1-jétõl 1977. március 31-ig önálló község.
1977. április 1-jétõl 1988. december 31-ig Üllés társközsége.
1989. január 1-jétõl ismét önálló község.
Népességének jelentõs része legalább kiegészítõ tevékenységként zöldésg-gyümölcs termesztéssel foglalkozik. A mezõgazdasági termelés rendkívül sokrétû; zöldség, gyümölcs és szõlõtermesztés is jellemzõ. A szõlõtermelõ gazdák 1995-ben Hegyközségbe szervezõdtek. Forráskúton az alföldi tájborok a jellemzõek: Kövidinka és a Kékfrankos. Állatállománya jelentõsen csökkent az elmúlt tíz évben. A levegõ átlaghõmérséklete 17 °C fok feletti, páratartalma alacsony, nyári idõszakban 64% alatti. A napsütéses órák száma évente átlagosan meghaladja a 2000 órát. Az uralkodó szélirány nyugat-északnyugati, de gyakran elõfordul az észak-keleti és déli szél is. A sokszor viharos erejû – böjti szelek – homokverést okoznak a száraz homokon. A település talaja fõként futó és barna homok. Gyenge termõ- és rossz vízgazdálkodási képessége ellenére kiváló kertészeti és gyümölcstermesztési alap. Szakszerû kertészeti technológiák alkalmazásával, a kiemelkedõ mennyiségû napsütésnek köszönhetõen az ország egyik legjobb zöldség-gyümölcs termelõ területe. Fõ természeti kincs a termálvíz. A település tengerszint feletti magássága 120 m. A község területén mûködik a nemzetközileg elismert minõségû mezõgazdasági gépeket gyártó FORRÁS GÉPEK Kft.
A község központjában, a parkban a II. világháború hõsi halottjainak állított emlékmû látható. Forráskúton egyetlen mûemlék épület található, az 1906-ban épült római katolikus templom.
A templom búcsúja „Jézus mennybemenetelének ünnepén”, a pünkösd elõtti vasárnapon van. A néphagyomány szerint (a tatárjárás elõtt) már állt itt egy templom, amely elsüllyedt, de jelesnapok éjszakáján (Szt. György, Szt. István, Szt. Mihály), éjfélkor a beavatottak még hallhatják a harang kongását.
Az évenként ismétlõdõ helyi hagyományõrzõ mulatságok közül külön említést érdemel a Tuskóhúzás, az Aratóbál, a Szüreti Mulatság, a Szántóverseny, és az augusztus harmadik szombatján tartott Forráskúti Falunap.
A község nyugati határán elterülõ mesterséges tó egész éves horgász lehetõséget biztosít.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.Átokháza dûlõben – melynek nevét a nyelvtudomány az Altuk kun családnévbõl származtatja – már a 18. század-ban szállásokon gazdálkodtak, majd a 19. század elejére sûrûn lakott tanyasor bontakozott ki. Dorozsmai gazdáknak voltak errefelé földjeik, akik lassan kitelepültek ide, – hasonlóan alakult ki Bordány (régi neve Kistemplomtanya), Üllés (régen Árpádközpont) és Zsombó is. (A 19. Század-ban még szigorúan büntették, akik a meghatározott idõnél tovább a tanyai szálláson maradtak – ugyanis így próbáltak meg kibújni az adófizetés alól – ezek a személyek 25 pálcaütést is kaphattak. Késõbb enyhült a szigor, ez lehetõvé tette a tanyaközpontok kialakulását, fejlõdését.) Forráskút tanyaközpont lakói 1906-ban egy kis templomot is emeltek közadakozásból.
Minden jog fenntartva 2024©