Pusztamérges Község Önkormányzata
Pusztamérges Község Önkormányzata Közigazgatás Oktatás Közszolgáltatás Lakásgazdálkodás Köztemetõ Fenntartása Köztiszt Szociális Ellátás Helyi Tömegközlekedés Önkormányzat Kultúra Közmûvelõdés Településfejlesztés Pályázat Településrendezés Polgármesteri Hivatal
Céginformáció:
IV. (Kun) László király (1272-1290) itt is megszállt kun asszonyaival, ezért az eredeti név Asszonyszállása. (Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg. Ekkor már lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma nincs nyoma. Mátyás király (1452-1490) 1462. augusztus 17-én (533 évvel ezelõtt) Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira. 1469-ben Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával újra megerõsíti. 1562-ben I. Miksa király augusztus 6-án kelt leiratával megújítja Asszonyszállására és tartozékaira biztosított legeltetési jogot. 1553-ban adózó helynek nyilvánítják. A török pusztítás következtében lakatlanná vált. 1572-ben rácokat telepítettek ide. 1641-42-ben a puszta Szeged városhoz tartozott. Az 1721 szeptemberében lezajlott boszorkány-perekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzõkönyve is írt mérgesi asszonyról.
1800-as években a terület a Mérges család tulajdona, ettõl kezdve öröklõdött a falunévben. A szó az urukat elemésztõ asszonyok munkálkodását is õrzi, és a pusztai betyárokét. (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát) 1902-ben Ormódy Béla szegedi földbirtokos vette meg a birtokot. Az elsõ házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos építették. 1903-ban Ormódy Béla megkezdte a szõlõtelepítést az un. "nagytelepen", 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A lakosságnak a szõlõ telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szõlõben dolgozóknak, 600 négyszögöles telkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekbõl a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában). Egyéb szõlõtelepek is létesültek: 1905-ben Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold, 1906-ban dr. Grûner Fülöp, 1908-ban Kiss Ferenc szõlõtelepet hoz létre. Kiskunmajsa nem törõdött a puszta fejlõdésével, a homokutak miatt a városok megközelíthetetlenek voltak, iskolát nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak. 1908. június 11. BM döntés alapján önálló kisközséggé alakult. Elszakadt Pest vármegyétõl és szeptember 21-én Csongrád vármegyéhez csatolták. Október 1-jén Öttömös kisközséggel együtt körjegyzõséggé alakult. Elsõ bírója Zsarkó Ferenc, elsõ körjegyzõje Jung József, elsõ pénztárnoka Wolford Antal voltak. Október 24-én piactartási jogot létesített.(Országos vásártartási jogot 1926 végén szerzett.) Két tanosztályú községi és két tanosztályú állami iskolát létesítettek, majd az állami iskola bõvült még egy tanosztállyal, s ez 1926-ig állt fenn. A közbiztonsági szervet az 1910. december 31-én tartott közgyûlés hozta létre a csendõrõrs létesítése által. 1910. október 28-án született a határozat: Kiskunhalas – Pusztamérges – Kiskundorozsma – Szeged rendes nyomtávú vasút létesítésére (a háború meghiúsította). 1913. április 26-tól körorvosi állás létesült. A település 1921-ben saját bankot létesített Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven. 1923 decemberétõl telefonvonal létesült. 1925 állatorvosi állás létesítése. 1926-ban 2 tantermes állami, 2 tantermes katolikus, 2 egy-egy tantermes iskola mûködött 6 tanítóval.
Év végén a szegedi kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher vállalásával járult hozzá, ebbõl 200 millió koronát Csergõ Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott. 1933-ben Pusztamérges – Kígyós összekötõ út építése. 1937-ben a községben községháza, orvosi lakás, gyógyszertár, postahivatal, állomás, 8 fûszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rõfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma, vendéglõ, 3 utcai kimérésû bor üzlet van. 1939-ben befejezõdik a templom építése. 1946. április 26-án Földmûves szövetkezet megalakulása (1968-tól ÁFÉSZ). 1949-ben két szövetkezeti csoport alakult: Úttörõ Szövetkezet agrárproletárokból, a Rákóczi Szövetkezet kisbirtokosokból, 1950-ben a két szövetkezetbõl egy alakul Rákóczi névvel. Önálló postahivatal kezdte meg mûködését. A belterület villamosítása 1958 év végére, tanyavillamosítás állami támogatással folyamatosan történt. (1989-ig.) A lakosság foglalkozás szerinti megoszlása 1949. és 1960. években.
õstermelés: 1949-ben: 1824 fõ, 1960-ban 1532 fõ
ipar: 1949-ben 161 fõ, 1960-ban 171 fõ
kereskedelem: 1949-ben: 70 fõ, 1960-ban: 94 fõ
közszolgálat: 1949-ben 16 fõ, 1960-ban 41 fõ
1961-tõl Rizling Mg. Termelõszövetkezet 2362 kh területtel és 630 taggal. 1963. március 31-tõl Földmûves szövetkezet központja Üllésre helyezve. Pusztamérges – Öttömös – Rúzsa – Üllést egymással és a megye központjával összekötõ buszjárat indul. 1966:törpevízmû, 1968-ra elkészült a vezetékes vízhálózat. 1974-75-ben megszûnt a kisvasút, amelyet 1989-ben a Pusztamérges – Ruzsa szilárd burkolatú út váltott fel.
Október 22-én Csongrád Megyei Közgyûlés Pusztamérgesen tartotta közgyûlését, elsõ alkalommal ilyen kistelepülésen.
Üzleti ajánlat:
Közigazgatás Oktatás Közszolgáltatás Lakásgazdálkodás Köztemetõ Fenntartása Köztiszt Szociális Ellátás Helyi Tömegközlekedés Önkormányzat Kultúra Közmûvelõdés Településfejlesztés Pályázat Településrendezés Polgármesteri Hivatal .Helyi közutak és közterületek fenntartása, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés.
Minden jog fenntartva 2024©