Szegvár Nagyközség Önkormányzata
Szegvár Nagyközség Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek,falu újság.
Céginformáció:
Elsõ említése 1332-ben történik Zeegh alakban. A szeg a sarokra, szegletre utal (akárcsak Szegednél.) A vár késõbbi hozzáadás. A 13. század végétõl a Bor-Kalán nembeli Szeri Pósafi család birtokolta. 1506-ban Dóczi János lett a földesura, aki várat, várkastélyt emelt a faluban.
A törökök 1552-ben foglalták el. 1557-58-ban 20, 1560-61-ben 13, 1570-71-ben 27, 1578-79-ben 30 ház állt benne. A törökök által behívott tatárok 1596-ban lerombolták. A török kiûzése után a szegedi kamara birtokába került, 1722-tõl a Károlyi grófi család birtoka. A Károlyiak katolikus családokat hoztak be az elnéptelenedett faluba, majd egy kastélyt építtettek. 1737-ben 41 család, 1745-ben 99 család, 1759-ben 267 család, 1773-ban pedig 354 család, azaz csaknem 2000 ember lakott a faluban.
1773-ban Szegvár lett Csongrád vármegye központja, mert a Károlyiak eladták a kastélyt a vármegyének. A vármegye a kastély mögé téglából készült erõdöt is építtetett, azon belülre egy börtönt a Dóczi vár alapjaira. A börtönt a 20. század derekán lebontották, de a téglaerõdítményekbõl még valamennyi áll. Szegvár egészen 1883-ig vármegyeszékhely volt, ekkor Szentes vette át szerepét. 1872-ben nagyközség lett, ekkor már 5600-an lakták. 1900-ban 7249-en, 1930-ban 7279-en lakták, 1990-ben már csak 5260-an.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,helyi hírek,falu újság.Sok szeretettel üdvözlöm Önöket Szegvár Nagyközség Önkormányzata, és Szegvár valamennyi lakosa nevében megújult honlapunkon.
Itt tájékozódhatnak Szegvár Nagyközség elhelyezkedésérõl, nevezetes építményeirõl és személyiségeirõl, civil szervezeteirõl, intézményeirõl, közigazgatásáról.
Az eltelt évek alatt Szegvár megszépült, rendezettebbé vált, az itt élõk nagy gondot fordítanak hagyományaink ápolására, nevezetességeink, természeti kincseink védelmére.
Szegvár bekapcsolódott a Szentesi kistérség vérkeringésébe, olyan hellyé változott, ahol mindig történik valami, ahová érdemes ellátogatni, és ahol érdemes letelepedni és élni.
Az egész éven át tartó kikapcsolódási-, szórakozási-, és kulturális lehetõségek, a tárlatok és kiállítások évek óta nagy népszerûségnek örvendenek, az események látogatottsága egyre nõ. Nem csak a környezõ, hanem távolabbi települések lakói is szívesen látogatnak el programjainkra, amelyek skálája egyre bõvül.
Szegvárt a "vizek falvának" is nevezik. Kiváló célpontja lehet a horgászni, a jó levegõn pihenni vágyó, állat- és növényvilággal ismerkedni kívánó érdeklõdõknek.
Ódon épületeink: a Károlyi kastély, a XVIII. századi sóház épülete, amely ma Falumúzeumként mûködik, a "napsugaras" házak, a több, mint 250 éves, barokk stílusban épült katolikus templom, a szélmalom, a kõkereszt és a babamúzeum várják az ide látogatókat, mesélnek a múltról, az alföldi ember életérõl, mindennapjairól.
Kívánok Önöknek jó "barangolást", kellemes idõtöltést honlapunkon, és remélem, hogy hamarosan Szegváron üdvözölhetjük Önöket!
Minden jog fenntartva 2024©