Magyaralmás Község Önkormányzata
Magyaralmás Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Elsõ írásos említése egy 1193-as oklevélben található, ebben Almas néven szerepel. Legközelebb 1304-ben 'almas' alakban bukkan fel egy oklevélben. 'Magyar-Almás' formában 1851-ben, a jelenlegiben: Magyaralmás legelõször – nem hivatalosan – 1897-ben olvashatjuk. Ezt a névalakot 1903 óta tekinthetjük hivatalosnak. A 'Magyar' elõtagot feltehetõen a többi Almás nevû településtõl való megkülönböztetésül kapta Károly János történész véleménye szerint. A 14., 15. században székesfehérvári egyházi birtok volt, majd a Nyáryak kapták adományként. Már a török hódoltság idején az Esterházy család birtokába került. (Nyáry Pál lányát galánthai Esterházy Pál vette feleségül 1624-ben. Ettõl fogva egészen 1945-ig az Esterházyak csákvári ága bírta a települést. A birtokot a 19. század második felétõl nagybérlõk vették haszonbérbe.) A szájhagyomány úgy tartja, hogy az Esterházy család két agárért vette a falut, ennek azonban aligha van alapja. Magyaralmás a magyar hadtörténelemben több ízben is szerephez jut, így a török korban 1593-ban, majd 1601-ben és 1602-ben. Wathay Ferenc fehérvári várkapitány is megemlékezik a településrõl históriás énekében. Az 1593-as ütközet, amely a török és a keresztény hadak között zajlott a városért, Almás és Zámoly között dúlt, s korábban – tévesen – pákozdi csataként emlegették. Veress D. Csaba hadtörténész kutatásai nyomán tisztázódott a dolog. Az almási jobbágyok a "második" pákozdi ütközetben (1848. szeptember 29.)is szerephez jutottak: az ellenség üldözésébõl a legderekasabban vették ki a részüket. A második világháború magyarországi eseményei során, az utolsó hónapokban, 1944 karácsonya és 1945. március 18. között igen súlyos harcok dúltak a faluban illetve annak határában. (Forrás: Polgár Péter Antal: Magyaralmás története)
Üzleti ajánlat:
Minden jog fenntartva 2024©