Győrújbarát Község Önkormányzata
Győrújbarát Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A község õsidõk óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstadt-korabeli tokos vésõ és a neolit korból származó, szintén itt talált kézi eszközök tanúsítanak. Késõbbi korok bizonyítékait nemrégiben a Gyõrt elkerülõ autópálya építését megelõzõ régészeti feltárások során találták meg. A kutatott területen avarkori sírok, római kori emlékek kerültek elõ, ami bizonyítja, hogy e korokban is lakott volt a környék. A településrõl írásos emlékeket az 1200-as évekbõl találunk. 1200-ban, mint a gyõri káptalan birtokát említik Barath alakban. Nem sokkal késõbb Baratsukorouként is elõfordul. 1261-ig a késõbbi Barátfalukat és hegyeket Barathnak nevezik, mikor is a földek elkülönítése révén ekkor keletkezett Kis- és Nagybarátfalu. Nagybarát 1387-ben a gesztesi vár tartozéka és Zsigmond királytól Kanizsay István kapta meg. Az adományt Mária királynõ megerõsítette azzal, hogy a falu másik részét a gyõri káptalan birtokának nyilvánította. 1399-ben a Kanizsayak itteni birtokrészüket cserebirtokként a csornai prépostságnak adták. 1440-ben Nagybarát I. Ulászló királytól vásártartási engedélyt kapott. 1510-ben a Chege család kapott itt királyi adományt és felvette a Nagybaráthy elõnevet. 1549-ben a törökök Nagybarátot is feldúlták. Az 1619. évi összeírásban a szentmártoni apátság is birtokosként szerepel. 1621-tõl a székesfehérvári és szekszárdi bégek is urai voltak. Az 1698-as Canonica visitatio tárva-nyitva lévõ, lepusztult templomot talált, melynek csak falai álltak, de azok is cserjékkel vannak benõve. Temetõje nincs körülkerítve. Kerítését a törökök a legutóbbi hadjárat során lerombolták. Sem plébániaépület, sem iskola nincs, bár egy evangélikus tanítót hívtak, aki néhány gyereket tanít. Lakossága 203 fõ, ebbõl evangélikus 103, katolikus 96, református 4. Az 1748-as egyházlátogatás a Nyúli anyaegyházhoz tartozó filiaként említi jó állapotban lévõ templomával, melyet Keresztelõ Szt. János tiszteletére építettek. Temetõje tágas, melyet a templomtól egy árok választ el. Esküt tett szülésznõje a szükségkeresztség kiszolgáltatására kellõ felkészítést kapott. Lakossága a faluban 293 fõ, ebbõl katolikus 193, evangélikus 78, református 22. A szõlõhegyben 248 fõ, mindannyian katolikusok. Falui és hegyi lakónépesség összesen 541 fõ. A XVIII. sz. folyamán szlovák telepesek jöttek a faluba. Nagybaráthegy története azonos a faluéval. Önállóságát az úrbéri egyezség megkötésekor nyerte el.
Gyõrújbarát négy, korábban különálló településbõl tevõdött össze. Ezek története kisebb-nagyobb eltérésekkel hasonlónak mondható. Egyaránt osztoztak a Sokorói-dombvidékre jellemzõ településtörténeti hagyományokban: úgy mint a dombok tövében, részint síkabb területen kialakult falui rész, továbbá a hegyi, mindenekelõtt szõlõhegyi rész kialakulásában. A mai Gyõrújbarátra duplán érvényes ez azért is, mivel a dombság középsõ, egyben leghosszabb vonulatának mindkét völgyére (a pannonhalmira és a tényõire) egyaránt érvényes kiterjedése van.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Gyõrújbarát, a Kisalföld gyöngyszeme a Sokoró vidék egyik legszebb része. A környék egyedülálló domborzati viszonyai, illetve Gyõr közelsége és munkaerõ szükséglete sok letelepülõt jelentett a faluban. Ebbõl a tájból láthat egy kis ízelítõt a vendégváró oldal virtuális sétájában. Amennyiben a saját oldalamat szeretné megtekinteni, kérem kattintson a fotómra.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©