Kajárpéc Község Önkormányzata
Kajárpéc Község Önkormányzata Galéria,turizmus,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
A Kajár név feltehetõen személynévi eredetû, a falu egy Kajár (Quajar) nevû birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethetõ vissza, itt lehetett a német eredetû Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.
Kajárpéc és környéke már a rómaiak idejében lakott hely volt, ez bizonyítják a területén elõkerült római pénzek, kõkoporsók, téglák és egyéb leletek. Feltehetõleg már az újkõkor és a bronzkor embere is meghúzódott itt, a rómaiak után pedig népvándorláskori leletek bizonyítják a folyamatosságot. Kajár elsõ okleveles említése 1037-bõl való, a bakonybéli apátság nem hiteles alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. László király 1086. évi megerõsítõ oklevelében 14 családot sorolt föl. 1206-ban a Kajárhoz tartozó puszta vagy község határáról, 1234-ben pedig Kajár vitatott határáról maradt fönn oklevél. Pécet 1237-1240 között említik elõször oklevelek. A XV. század elején földesura a Barócz család, akik a Márffy és Kisfaludy család után birtokolták a települést. Kajár elsõ temploma föltehetõleg 1239-ben épült. 1242-ben a község lakói erõszakkal elfoglalták az apátság irtásföldjét, amit az természetesen visszavett. Több korabeli irat emlékezik meg a patonaiak XIV. század végi zaklatásairól és rablásairól, de ezek a nádori tiltás ellenére is folytatódtak. 1426-ban Kispéc mellett már Balázspécet és Felpécet is emlegetik az oklevelek. Az 1500-as évek közepétõl a török közeledésének hírére többször elmenekült a lakosság, s csak Gyõr 1598. évi visszafoglalása után kezdõdött meg újra a visszatelepülés. Hiába ígértek azonban adó- és szolgálatmentességet a visszamerészkedõknek, még jó néhány évtizedig egyaránt adózniuk kellett a fehérvári török agának és a bakonybéli apátnak.
1654-tõl a XVIII. század elejéig folyamatosan evangélikus lelkésze volt Kajárnak, s az ekkor épült sashegyi templom is az evangélikusoké volt. Ez idõbõl említik a falu elsõ evangélikus lelkészét, Szakony Miklóst, és elsõ tanítóját, Bõdi Györgyöt. 1698-ban Kajárnak 1518 evangélikus és 39 katolikus lakója volt. Amikor 1700-ban a falut elérte az ellenreformáció, a protestáns papot és tanítót Kispéc fogadta be. 1727-ben leégett a kispéci protestáns templom, helyette 1780-90 között épült föl a mostani. 1748-ban pedig a kajári templom égett le, s vele pusztultak az egyházi iratok is. A mostani templomot 1800 novemberében szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. A vészek múltával megváltozott a termelés iránya, s egyre többen foglalkoztak gyümölcs- és szõlõtermesztéssel. Kajáron 1870-ben új iskola, 1880-ban kisdedóvó épült. Sajnos, sokan elhagyták a falut, amikor a filoxéra pusztítása után kevesebb lett a munkalehetõség.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,közterület fenntartás,közigazgatás,önkormányzati feladatok ellátása
Minden jog fenntartva 2024©