Kimle Község Önkormányzata
Kimle Község Önkormányzata Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már a honfoglalás elõtt évezredekkel lakott hely volt. A magyarkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elõ – talán egy római õrtorony állhatott itt. A helynevek a szláv lakosság ittlétérõl tanúskodnak. A nyelvtudomány mind a Novák (=újak, új telepesek), mind a Kimle helynév szláv eredetét bizonyítottnak véli. Kimle elsõ okleveles említése „Kamana” alakban a „kõ” szóval hozható össze-függésbe a szláv nyelvekben. A helyi szájhagyomány viszont a „Kémles”-bõl származtatja a falu nevét mondván, hogy „innen lesték az ellenség kémeit a gyepûrend-szer idején”. Novák elsõ említése szintén 1210-bõl származik, az addig Gyõr vármegyéhez tartozó települést II. Endre ekkor adományozta Poth nádornak, a mosoni fõispánnak.
A települések birtokosai gyakran változtak: Novák a Héderváry-uradalomhoz tartozott; míg Kimle híresebb birtokosai közül a Seide, a Tankházi, majd a Nagylucsei-család neve említhetõ. A 16. század elején „Nagy” ill. „Kis” elõtaggal különböztetik meg egymástól a két Kimlét. Az 1529. évi Bécs elleni török hadjárat során mindkettõ elpusztult. Ezt követõen mindkét faluba földesuraik horvátokat telepítettek, ennek idõpontját a kimlei horvátok egy burgenlandi oklevél alapján 1534-re teszik; az újabb kutatások szerint azonban valószínûbb, hogy a telepítés csak az 1540-es évek közepén történt. A 17. századi újabb pusztítások miatt az 1659. évi egyházlátogatási jegyzõkönyv a késõbbi Horvátkimlét „Puszta Kémlye” néven említi. Ugyanez a forrás leírta a falu Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát, melynek plébánosa ekkor Terbus János volt; míg „Bellszõ Kémlyén”, ahol fõként kálvinisták laktak, a prédikátor Verboi György. Az elsõ iskolamestert név szerint 1680-ból ismerjük, Strigovsich György mindkét falu gyermekeit oktatta. Újabb horvát betelepülõk 1685 táján érkeztek a Muraközbõl és a Dráva-Száva vidékérõl. 1696-ban már „Horvath Kemle” ill. „Tulso sive Magyar Kemle” említik katolikusok lakta két községet, és ez is marad a nevük az egyesítésig.
A 18. században megmaradt Horvátkimle horvát jellege, Magyarkimle viszont magyarosodni kezdett. 1767 táján Magyarkimlére rk. németeket telepítettek Bajorországból, akik 1800 felé már a lakosság felét alkották. Vályi András 1796-ban azt írta Magyarkimlérõl, hogy „sík határja nem nagy, két nyomásbéli, mellyen az õszi és tavaszi vetés tûrhetõ módon meg terem, réttye és legelõje tsekély, erdeje is tsak bokros, piatzok Magyar-Óváron…”, míg Horvátkimle „róna földgye két nyomásbéli, leg inkább kétszeres búzát, árpát terem, réttye, erdeje, szõleje nints, nagyobb részént fuvarozással és kereskedéssel keresik élelmeket”.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
Kimle (horvátul Kemlja, németül Kimling) az M10-es út mellett, a Mosoni-Duna két partján, Mosonmagyaróvártól 10 km, Gyõrtõl 30 km távolságra fekszik. Vasútállomása elérhetõ (Károlyházán) a Gyõr—Hegyeshalom vonalon; az M1-es autópályáról Lébénynél vagy Mosonmagyaróvárnál letérve. Megközelíthetõ még az 1401. sz. szigetközi útról is Darnózselinél vagy Hédervárnál lekanyarodva, ill. a Mosoni-Dunán vízen. A mai Kimle négy település – Horvátkimle, Magyarkimle, (Károlyháza – 2002-ben kivált) és Novákpuszta – egyesítésével jött létre 1966-ban.
Minden jog fenntartva 2024©