Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatala
Mosonmagyaróvár Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,helyi hírek,helyi újság,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Céginformáció:
Mosonmagyaróvár a Kisalföldön, a Mosoni-Duna és a Lajta partján, az M 1-es autópálya a Budapest-Hegyeshalom 1-es számú vasútvonal mentén található. Az M 10-es és 15-ös fõút keresztül halad rajta. Valamikor a Duna mentén, s a körülötte elterülõ mocsárvilágban itt volt az egyetlen, keskeny átjáró. Így már a római idõkben (idõszámításunk szerint 50-400 táján) katonai települést, és az ahhoz tartozó polgárvárost találunk itt Ad Flexum néven. A honfoglalás után ispánság, késõbb megyeszékhely, majd az Alföldrõl Bécsbe irányuló gabona és állatszállítmányok útvonala volt. A pozsonyi országgyûlés közelsége emelte rangját, a világháborúkat követõ határváltozásokat követõen szerepe meggyengült.
A trianoni diktátum következtében Moson vármegye kétharmadát Ausztriához csatolták, a második világháborút lezáró diktátum Csehszlovákiához csatolta Oroszvárt (Ru¹ovce), Horvátjárfalut (Jarovce) és Dunacsunt (Èunovo).
A város így amellett, hogy elvesztette vármegyeközponti szerepét, a vasfüggöny legördülte után központi fejlesztésekben sem részesült, megközelítése is nehézkessé vált.
Arrabona (Gyõr) és Carnuntum (Petronell) között Óvár éppen félúton helyezkedik el. A római tábor valószínû helye Károlyliget és a Téglaföld (ma Városközpont) egy része, ahol építkezéskor elszórtan ma is kerülnek elõ római emlékek. A Máriakálnok felé vezetõ út menti, felhagyott kavicsbányában - jó 150 m-re a mai folyómedertõl - az 1970-es években a római idõkbõl származó nagyméretû kikötõkaput találtak, ami szintén arra utal, hogy a folyók az évszázadok alatt jelentõsen változtatták medrüket.
Magyaróvár neve - Owarként - egy 1264-bõl származó oklevélben szerepel elõször, Magyaróvárként a XVII. századtól emlegetik Németóvártól (Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetésül. Moson neve az altaichi évkönyvben 1063-ban Miesiengenburch néven szerepel. Késõbb ebbõl alakult ki Wieselburg. Magyar oklevelekben Mussun, amibõl Moson származik, elõször 1137-ben fordul elõ.
Itt már a honfoglalás elõtt is erõsség volt. A keresztes hadjáratok során (a XI-XII. sz. fordulóján) az országon átvonuló seregek gyülekezõ, táborozó helye. A keresztesek ugyanazt az útvonalat használták, mint hajdan a rómaiak, s majd a törökök is Bécs ellen vonulva. Szent István Mosont királyi várként megerõsítette, ami a halálát követõ trónviszályok idején nem egyszer adott menedéket Salamonnak. A tatárjárás alatt (1242-ben) a lakosság a mosoni várba menekült.
A földsáncos cölöpvárat 1271-ben Ottokár cseh király rombolta le, és már soha többé nem épült fel. Ettõl kezdve erõsödött meg Óvár szerepe. A tatárjárást követõ idõk nagy várépítkezései során a szintén sokat szenvedett óvári várat erõsítik meg inkább. Az árumegállítás jogát, Budával közel azonos városi rangot, 1354-ben Nagy Lajos édesanyjától, Lokietek Erzsébet anyakirálynétól nyeri el. (2004-ben az indentitás erõsítése céljából emlékünnepségeket szerveztek a 650 évvel ezelõtti eseményre emlékezve.) Ettõl kezdve királynéi birtok, amit többször elzálogosítanak, majd a kamarilla kezelésébe kerül. 1522-tõl Habsburg birtok, 1763-tól pedig 1945-ig Habsburg magánbirtok. A város többször megerõsített kiváltságlevele ellenére a pallosjogot és a vámbevételt magának követelõ uradalommal gyakran perben állt (1772). Csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás következményeként válik szükségtelenné az ezüst Rechtmünze, ami a magyaróvári polgárok részére a vámmentességet igazolta.
Üzleti ajánlat:
Galéria,turizmus,könyvtár,helyi hírek,helyi újság,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása
A város idegenforgalmának fejlesztésére irányuló tudatos tevékenység nagyjából az 1920-as évekig vezethetõ vissza. E törekvés okozója, hogy a város, mely addig az „ezeréves Mosonmegye” központja volt számos közhivatallal, iskolával és ipari üzemmel, a trianoni szerzõdés következtében elvesztette megyeszékhely jellegét. Ugyanis a megye nagyobbik és gazdagabbik felét Ausztriához illetve Csehszlovákiához csatolták, s a Magyarországon maradó kis rész pedig Gyõr megyéhez került. Az esemény a város forgalmának teljes megbénulásához vezetett, hisz korábban jelentõs volt a kereskedelem, fõleg a gabona- és a marhavásárok, és az élénk ipar. A változások a lakosság anyagi létfeltételeinek hirtelen romlását okozták, s a város vezetõsége polgárai védelmének érdekében komoly erõfeszítésekbe kezdett. Fejlesztették a villanyhálózatot, csatornákat építettek, parkosítottak, autóbuszüzemet létesítettek. Egy 1932-ben Magyaróvárról készült útikönyv már az idelátogatók számára fontos létesítményekrõl; szállodákról, kávéházakról, mozgófényképszínházról tudósít. 1939-ben egyesül az iparosodott Magyaróvár és a gazdag nagyközség Moson. Mosonmagyaróváron megkezdõdött a helybéliek számára a jobb életkörülmények kialakítása, az idegeneknek pedig a város vonzóvá tétele.
Mára a turizmus meghatározó szerepet tölt be a város gazdaságában, a foglalkoztatásban. A szolgáltató szektor szerepe jóval túlnõtt a várost korábban jellemzõ ipari tevékenységen. Mosonmagyaróvár turizmusát számos tényezõ befolyásolja. Ide tartoznak a földrajzi fekvésbõl adódó kedvezõ feltételek, a kiváló minõségû gyógyvíz, és a mesterségesen, idegenforgalmi vagy egyéb céllal létrehozott attrakciók. A város idegenforgalmának, turisztikai kínálatának elemzése azonban nem lenne teljes a régió településeinek és tájegységeinek számbavétele nélkül. Galéria,turizmus,könyvtár,helyi hírek,helyi újság,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása.
Minden jog fenntartva 2024©