Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,web kamera,helyi hírek,helyi újság és tv.
Céginformáció:
A terület az õskor óta lakott. A római korban egy Scarbantia nevû város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai fõtér helyén volt.
A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói az i. sz. 4. században a késõbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Ezt a falat a népvándorlás korszakában valószínûleg lerombolták. Maradványaira emelték 1092-ben Sopron várjobbágyai az új határvár faszerkezetû, földdel erõsített sáncát. A faváz késõbb a tûz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták, így az Esterházy-palota hátsó falát védõ vasbeton fal építésekor is.
A 9.–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevû ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik.
1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Annak ellenére, hogy Ottokár túszként magával vitte a város elõkelõinek gyermekeit, Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király elõtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték
a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 m magas várfalat, aminek belsõ síkjára támaszkodtak a belváros házai.
1543-ban a városi tanács megtiltotta az "idegen magyaroknak" a házvételt, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelbõl.
1529-ben a törökök feldúlták ugyan a várost, de nem került török hódoltság alá. A megszállt területekrõl sokan menekültek Sopronba, ami lassan a törököktõl szabad terület központjává vált. 1553-ban 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyûlést is tartottak itt.
Sopront Bocskai hadai 1605-ben feldúlták. A következõ évtizedekben ezért a soproniak még jobban megerõsítették városukat, új bástyák és városfalak épültek. az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. A Rákóczi-szabadságharcot a város nem támogatta, az 1705-ös kuruc ostromnak még ellenállt, de egy évvel késõbb Bottyán János bevette a várost.
1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tûztornyot is. II. József idején Sopron lett a vármegye székhelye.
Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a késõbb Brennbergbányának nevezett helyen 1753-ban nyílt meg Magyarország elsõ szénbányája, ami a 19. század utolsó évtizedeire az ország egyik legkorszerûbb bányájává vált.
A középkori védõrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthetõ bástyakertet alakítottak ki. Az egyik ilyen az Esterházy-palota mögött bújik meg, benne az 1789-ben épült, elöl nyitott, kerek kupolás zenepavilonnal.
Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl elsõ vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Mivel közel van a határhoz, a szabadságharcban Sopront korán megszállták a császári csapatok. Sopron szépen fejlõdött egészen a 20. század elejéig, bár fejlõdése a XIX. század végétõl lelassult, gazdasági súlya csökkent. 1890-ben az elsõ vidéki távbeszélõközpont itt épült ki.
1919-ben ide telepítették át Selmecbányáról a Bányászati és Erdészeti Fõiskolát.
Sopron címere a Tûztorony kapuján1921-ben, a trianoni békeszerzõdés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környezõ nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak Magyarország mellett döntöttek; ekkortól hívják „a leghûségesebb városnak” (Civitas fidelissima). A szavazás napja, december 14-e azóta is Sopron ünnepe (lásd még: Soproni népszavazás). A soproni népszavazás tisztasága történelmi viták tárgya. A hivatalok kétnyelvûek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésig, amikor is hivatalos adatok szerint 2.005 német anyanyelvû személynek kellett a várost elhagynia.
A város sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-ben több légitámadás is érte, a város zsidó lakosságát szinte teljes egészében haláltáborokba szállították. A szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.
Bár a II. világháború után Sopronban is jelentõs ipari fejlõdés bontakozott ki, a bányát 1951-ben, fõként politikai okokból bezárták, és az 1950-es években a fõiskola bányamérnöki karát Miskolcra telepítették át. A város bájos barokk arculatát sikerült megõrizni. A Kádár-rendszerben a városban igen jelentõs mûemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Mûemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én a páneurópai piknik alkalmával megnyitották a határt, ezt az alkalmat többszáz keletnémet polgár az Ausztriába menekülésre használta fel.
Üzleti ajánlat:
Sopron sajátos hangulatú város. Amikor az ember távolról érkezik látogatóba vagy csupán vidéki kirándulásról tér haza, a Kisalföld sík vidéke után hirtelen megtöri a horizontot a szõlõdombok sora, a Sopron-Kõszegi hegység karéja, a távolban megcsillanó Fertõ tó vize, a Dalos –hegy fölé magasodó tévétorony, s a hegyek között megbújó, nyújtózó, magának egyre nagyobb teret követelõ város.
Kelta, avar földsáncokon, a római Scarbantia kövein felépült hajdani ispáni vár, az idén 730 esztendeje „szabad királyi város” címet kapott Sopron a legújabb korban ismét megyei jogokkal bír. A Leghûségesebb Város, ahogyan emlékmûvek sora, törvénybe vésett cikkely megörökíti, de aminek felelõsségét és az általa reánk rótt kötelezettséget leginkább nekünk kell viselnünk – büszkén és céltudatosan.
Büszke vagyok arra, hogy ebben a városban születtem, itt váltam egyetemi oktatóvá, s az Önök bizalmából októbertõl polgármesterré. Büszke vagyok arra, hogy itt nevelhettem egyetemisták generációját, az itt élõ lokálpatriótákkal együtt tehettem eddig is a városért, és boldog vagyok, hogy Sopronban élhetek a családommal, amely biztos háttér számomra. A családom az, amely megértéssel biztosítja itt, Sopronban, számomra a nyugalmat, a szeretetet, ami által a munkámat végezhetem. Sopron nemcsak a lakóhelyem, nemcsak az otthonom, hanem – mint minden soproninak: a városom is!
Munkatársaimmal 2006. október elseje óta azért dolgozunk, hogy Sopron valamennyiünk számára otthonosabbá váljon. Élhetõbbé, a közös jövõnk zálogává. Szeretnénk, hogy Sopronból ne vándoroljanak el a tudásra vágyó diákok, hogy az érett ifjak ne máshol keressenek boldogulást, hogy gyermekeink és majdan unokáink itt, szülõvárosukban találjanak otthont, megélhetést. Munkatársaimmal együtt látjuk a város perspektíváit, a következõ évek, évtizedek fejlõdési lehetõségeit: az egyetemi bázisra épülõ tudásközpontot, a gazdasági fejlõdés távlatait, a kereskedelem lehetõségeit, a vallási tradíciókon, a történelmi és nemzetiségi hagyományokon nyugvó sajátos kultúra, a jellegzetes soproni polgári lét jövõt építõ erejét. Hisszük, hogy e lehetõségeinket kihasználva meg tudjuk állítani városunk eladósodását, lendülettel elõ tudjuk teremteni a fejlesztésekhez szükséges pénzt, s rövidesen Sopron így ismét a régió központjává válhat.
Sopron a Nyugat kapuja, a kékfrankos fõvárosa, iskolaváros és a legtöbb mûemlékkel büszkélkedhetõ vidéki város. Nemcsak földrajzi fekvése, építészeti adottságai, eleink értékõrzõ hagyományai, hanem gyógyklímája, természeti környezete is egyedivé teszi a hazai városok között.
Sopron sport-, fesztivál- és konferenciaváros. Színes és nemzetközileg elismert kulturális élete a határokon belül és kívül is fogalommá tette Sopront. A félévszázados Soproni Ünnepi Hetek, a 19. századi kezdetek után 15 éve újraalakult soproni színtársulat, a Régi Zenei Napok mesterkurzusai, az Érembiennálé, a Liszt Fesztivál – és még hosszasan lehetne sorolni. Ahogyan a szakvásárokat, országos és nemzetközi konferenciákat is. Az, hogy a selmeci hagyományokon alapuló soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem reál-, humán –, mûvészeti- és gazdasági fakultásaival integrálódott a város életébe, felbecsülhetetlen erõt ad a városfejlesztés-, az építészet valamint a gazdaság területén egyaránt. Sopron sportja is kiemelkedõvé vált: bizonyos területeken nemzetközi élmezõnybe kerültek a csapataink, játékosaink.
Az önkormányzat törekvése a vállalkozói szféra erõsítése, az ipari park bõvítése, a soproniak megtartása, az Európai Unió által kínált fejlesztési pénzek és pályázati források minél hatékonyabb kiaknázása annál is inkább, mert a szomszédaink példája reménykedésre ad okot: a Burgenlandban élõk bebizonyították, hogy járható ez az út. A város törekvése, hogy pozícióit erõsítse, versenyképességét megõrizze, és folyamatosan növelje a gazdaság, a közlekedés, az energetika, a területfejlesztés és a környezetvédelem terén.
A város vezetõsége ésszerûsítéssel megtakarításra, olcsóbb szerkezetre törekszik. Célunk kettõs: szerkezetében igazodni az új igényekhez, és racionalizálással megteremteni a gazdaságos mûködés feltételeit. Ahogy ígértük: megtettük az elsõ lépéseket az átlátható, tiszta gazdaság felépítése felé is.
Nemcsak vállalkozóinknak szeretnénk kedvezményeket biztosítani, hanem támogatjuk a nagycsaládosokat: az itt élõk védelmében csökkentettük a kommunális adót, a távfûtési díjat mérsékeltük, ingyenessé tettük a városi közlekedést a három év alatti kisgyermeket nevelõ édesanyáknak.
Pezsgõ városi élettel és a kulturális értékek kiaknázásával fejlesztjük a turizmust, amely megélhetést, új munkahelyeket és gyarapodást jelenthet a soproniak számára.
Mindehhez bizalomra és összefogásra van szükség! Ezt kérem Önöktõl, és ezt ígérem Önöknek én is, munkatársaimmal együtt.
Az az értékrend, amiben a legfontosabb a család, a város, a nemzet és a hit, számomra meghatározó. Olyan vezérelv, amiben a szolgálat is benne foglaltatik: mindannyiunk érdekének szolgálata. Nem véletlenül választottam nemcsak kampányszlogennek - még jelöltként - azt, hogy „Tisztesség és szolgálat”. Mindannyiunk érdekét kívánom szolgálni, az összes soproniét: az itt élõét, itt dolgozóét, pártállástól függetlenül. Ezért vagyok kíváncsi a civil szervezetek és az intézmények véleménye mellett az egyes emberek gondolataira is. De ez a törekvés fordítva is igaz: szeretném a szándékainkat és tetteinket mindenkivel megértetni – nyíltan és õszintén.
Galéria,turizmus,könyvtár,közigazgatás,közterület fenntartás,önkormányzati feladatok ellátása,web kamera,helyi hírek,helyi újság és tv.
Minden jog fenntartva 2024©